Népvándorlásról, befogadásról, magyar-orosz viszonyról

Simó Endre újságíró, közgazdász, a Magyar Szociális Fórum és a Magyar Békekör alapítójának interjúja Václav Fiala-nak, a Parlamentnilisty tudósítójának
Budapest, 2015. július 5.

Kérdés: Milyen a lakosság hangulata Magyarországon a menekültekkel kapcsolatban?

Válasz: Enyhén szólva nem örülnek nekik az emberek. Az a véleményük a menekült-áradatról, hogy megint a nyakukba akarnak varrni egy gondot, amit mások idéztek elő. – Nem elég, hogy idehaza is milliók gondja a mindennapi betevő falat előkerítése, még olyanokkal is törődnünk kell, akik azt se tudják, hová jöttek? – kérdezte valaki az Interneten. A civil szerveződésű Magyar Békekör július 3-án Budapesten külön tanácskozást tartott a népvándorlásról és a befogadásról, és a következő álláspontra helyezkedett: A népvándorlás feltartóztatásának egyetlen módja a népek életének és megélhetésének biztosítása saját hazájukban és földjükön. A magyar nép, háborúk és szögesdrótok helyett egy emberközpontú új világrend létrejöttében érdekelt – foglalt állást a Magyar Békekör a hét végén megtartott budapesti tanácskozásáról vasárnap kiadott közleményében.
Korunk világrendje, a globális kapitalizmus a gyengék leigázásán és kifosztásán alapszik. Egész világrészek fejlődését akadályozzák meg a forráskivonással és a globális pénzügyi mechanizmusok biztosította kizsákmányolással. Ahol a forráselszívás gazdasági eszköze a népek ellenállásába ütközik, háborúkkal próbálják fenntartani az elnyomást, embereket, országokat, népeket uszítva egymás ellen. A hódítás és leigázás szüli az egyre erőszakosabb és agresszívebb terrorszervezeteket. A globális kapitalizmus maga idézi elő azt, aminek a következményei ellen azután bombákkal és szögesdróttal próbál védekezni – áll a Békekör elemzésében.
Az igazságos új világrend alapvető követelményéről nem terelheti el a figyelmet, hogy közben a konkrét helyzetre is válaszolni kell. Európa, benne Magyarország a bevándorlás egyik fő célpontja lett. A menekültáradatnak nem látni a végét. Inkább azt látni, hogy ha a centrum nem változtat magatartásán, még többen fognak majd vándorbotot. A bevándorlással kapcsolatos eddigi intézkedések nem állnak összhangban a probléma súlyosságával. Azt tapasztaljuk, hogy ki akarnak bújni felelősségük alól, akik politikájukkal kiváltották a népvándorlást. Az Európai Unió abban reménykedik, hogy hazánkat „lerakodó hellyé” változtathatja, és a centrum helyett majd mi fogadjuk be a bevándorlók áradatát. Kvótákat szabnának nekünk, hogy minél jobban megúszhassák politikájuk következményeit. A magyar nép befogadó nép. Tisztában van az emberiesség követelményével, és a parancsolattal, hogy az élet a legfőbb érték. Tudja, hogy a menekülőnek, és gyermekének enni-inni kell adni, és helyet, hogy lehajthassa a fejét. De azt is tudja, hogy a vendégszeretetnek határt szab az erőn felüli kényszer.
A Magyar Békekör tudatja hazánk szövetségeseivel, hogy Magyarország nem fogja viselni az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO elhibázott politikájának ódiumát és magára vállalni következményeit. Nem kíván a menekültek deportálási terepévé válni, még kevésbé a szögesdrót szimbolizálta koncentrációs táborrá. A menekülőknek és befogadóiknak anyagi, politikai és erkölcsi felelősséggel, kártérítéssel tartoznak, akik nem hajlandók szakítani háborús politikájukkal, és nem hajlandók békés fejlődést biztosítani azokban a térségekben, ahonnan az emberek elmenekülnek és kivándorolnak. Ekkora tömeget csak ideiglenesen lehet befogadni.
A magyar nép nem kívánja feláldozni nemzeti identitását a „civilizált” nyugati centrum felelőtlen, embertelen, elnyomó politikájának oltárán!
A Magyar Békekör elítéli, hogy a „demokrácia” világméretű terjesztésének ideológiai köntösében országokat és népeket osszanak meg, hogy uralkodhassanak rajtuk, és emberek milliárdjait fosszanak meg a normális életfeltételektől. Számunkra elfogadhatatlan az égbekiáltó igazságtalanság, hogy miközben egész világrészek élnek nyomorban, az emberiség leggazdagabb egy százalékának kezében összpontosul a világ vagyonának a fele. Új etikai alapokon nyugvó társadalmi berendezkedést akarunk!
A magyar nép nem akar sem áldozatává, sem szenvedő alanyává válni ennek az embertelen világrendnek. Elítéli, hogy hazánk szövetségesei úgy bánjanak velünk, mint a cselédjeikkel, akiknek az a feladatuk, hogy kimossák a Nyugat szennyesét!
Népünk nevében tiltakozunk az ellen, hogy miközben erőn fölüli befogadásra kényszerítenének bennünket Délről, szembeállítanak minket Kelettel is. Ágyútölteléknek használják kárpátaljai honfitársainkat Ukrajna oroszajkú népével szemben, háborús konfliktust szítanak térségünkben, felvonulási tereppé akarják változtatni hazánkat egy Oroszország elleni háborúhoz.
Kezdeményezzük, hogy a magyar nép és felelős kormánya kezdjen komolyan foglalkozni olyan szövetségesek felkutatásával, akik nem akarnak minket eszközként kihasználni életükért, megélhetésükért, igazságukért és szabadságukért küzdő más népek ellen – áll a Magyar Békekör vasárnap kiadott nyilatkozatában.

Kérdés: Hogyan viszonyul a rendőrség és a törvény a menekültekhez?

Válasz: A rendőrség most éppen négy méter magas kerítést és szögesdrótot épít a magyar-szerb határ mentén, mert erre kapott parancsot a kormánytól. A szögesdrót egyszerre vet fényt a hatóságok és a bevándorlást szabályozó magyar törvények állapotára. Magyarország felkészületlen ekkora embertömeg befogadására.

Kérdés: Mi a helyzet más határokon, a romániain és az ukrajnain? Megfigyelhető-e jelentős menekült mozgás itt is, vagy csak a szerb határon?

Válasz: Románia felől nem észlelhető tömeges bevándorlás. Ukrajnából viszont a katonai behívó parancs elől menekülő magyarok, ruszinok és más nemzetiségűek érkeznek. Magyarország őket minden további nélkül befogadja, bár nem veri nagydobra.

Kérdés: Hány menekülttábor van Magyarországon, és mennyire vannak tele?

Válasz: Magyarországon több tucat menekülttábor létezik. Ezekben átlagosan kétszer annyian zsúfolódnak össze, mint amennyi menekültnek a befogadására létesültek. Embertelen állapotok kezdenek kialakulni. Szemtanúk beszámolója szerint sok helyütt nem működik a szennyvízelvezetés, folyóvíz sincs, az emberek a földön alszanak. És mint ilyenkor lenni szokott, a szerencsétlenek egymásnak esnek. Ez történt legutóbb Debrecenben, ahol a konfliktus vallási színezetet öltött síita és szunnita menekültek között. De előfordultak lázadások is a menekültek körében a jelzett áldatlan állapotok miatt. Hiszen féltik az életüket és az egészségüket. Szóval, ember legyen a talpán, aki képes kezelni az év eleje óta 70 ezer bevándorló, az év végéig pedig várhatóan 150 ezer főre duzzadó tömeg sorsát! Egy kis országtól, mint a miénk, aligha követelhető, hogy erre rendezkedjen be!

Kérdés: Ön szerint milyen visszhangja van Orbán miniszterelnök és kormánya tevékenységének?

Válasz: Orbán Viktor kormánya menekültellenes kampányt folytat, és ezzel engedményt tesz az idegengyűlöletnek. Klasszikus politikai húzásról van szó: elterelni a figyelmet a belső bajokról, szegénységről, munkanélküliségről, jogfosztottságról, és azt sugallni a népnek, mintha a veszély azok részéről fenyegetne, akik hasonló cipőben járnak, mint sok millió magyar. Orbán Viktorból hiányzik a Magyar Békekörre jellemző bátorság: a centrum politikájának elítélése, és olyan új szövetségesek szerzése, akik változtatni akarnak a világon, hogy az ember hazájában érezhesse otthon magát.

Kérdés: Orbán Viktor egyfajta enfant terrible az Európai Uniónak. Hogyan néz erre az átlagpolgár?

Válasz: Orbán Viktor még mindig élvezi a választók jelentős részének bizalmát. Vélhetően azért, mert mer ujjat is húzni az EU-val, még ha a rá következő pillanatban le is fekszik neki. Jellemző erre a „keleti nyitás” politikája. Miközben jó viszonyt hirdet Oroszországgal, minden további nélkül megszavazza a szankciókat ellene. Miközben szót emel a kárpátaljai magyarok besorozása ellen, engedélyezi a NATO-nak, hogy Magyarországon tároljanak Oroszország ellen bevethető harci eszközöket. Valószínűleg azért válhatott az EU „enfant terrible”-jévé, mert elsősorban a magyar tőke pozícióját erősíti, nem pedig a multinacionális trösztökét.

Kérdés: Beszélnek a Magyarország és Oroszország közötti szorosabb kapcsolatokról, nem csak a magyar atomerőmű építésének segítésével kapcsolatban, a Rossatom által. A közelmúltban még fagyos volt a kapcsolat Oroszországgal, akkor is, ha ez egy másik, bipoláris világrend volt – lásd az elnyomott magyar forradalmat.

Válasz: Magyarország és Oroszország kapcsolata valóban szorosabbá vált a legutóbbi években, különösen gazdasági téren. A paksi atomerőmű bővítésére a Roszatom kapott megbízást a magyar kormánytól. Az USA és az EU nem kis felháborodására. Már csak azért is az oroszok nyerték el a megrendelést, mert magát a paksi atomerőművet is ők építették. Nemzeti érdek az orosz gáz behozatalának növelése is. Az ukrajnai polgárháború és beláthatatlan következményei miatt Magyarország kiszolgáltatottá vált. Ezért kerülő utakat keres. Egyre több megállapodás születik arról, hogy a Törökországba építendő orosz gázvezetéket Görögországon át meghosszabbítsák Macedónia, Szerbia és Magyarország felé, majd innen Ausztriába. A Tesla névre keresztelt vezetéken át, a kibővülő paksi atomerőművel együtt, Magyarország hozzá juthatna a gazdasági növekedéséhez szükséges energiához. Ön utalt az 1956-ban levert magyar népfelkelésre is. Hadd emlékeztessek arra, hogy az 1848-as magyar forradalmat is orosz közreműködéssel fojtották vérbe a Habsburgok. Mély nemzeti sérelmek ezek. Mint amilyen mély nemzeti sérelem érte az oroszokat is, midőn Horthy Miklós hadserege Hitler oldalán hódító háborút folytatott a Szovjetunió ellen. Azt akarom mondani, hogy sérelmekből nem lehet megélni. Tudni kell kölcsönösen felülkerekedni rajtuk, és másképpen viselkedni! Oroszország hivatalosan bocsánatot kért 1956-ért, Magyarország pedig leszámolt a „tovariscsi konyec” politikával, mert belátta, hogy saját magának ártott vele a legtöbbet. Egymásra vagyunk ítélve. Magyarország földrajzi helyzetén mit sem változtat NATO-tagsága. Jó, ha nem felejtjük el!

Kérdés: Probléma Magyarországon a cigány kisebbség is. Ez probléma Szlovákiában, nálunk és Bulgáriában is.

Válasz: Nem vitatom, hogy azzá lett, amióta a cigány lakosság alig tud megélni. De koromnál fogva még emlékszem arra a II. világháborút követő korszakra, amikor a probléma távolról sem volt ilyen akut. Volt bőven munka, és az emberek, köztük a cigányok rendesen meg tudtak élni. Most nem tudnak. Óva intek minden érintettet az olyan ideológiától és politikai gyakorlattól, amely az áldozatot tünteti fel bűnösnek! Magyarországon nem csak a cigányság küszködik megélhetési gondokkal, hanem nem cigányok milliói is. Gondjuk közös.

Kérdés: A diákok és értelmiségiek tiltakozásával kapcsolatban Budapesten, például az Internetadó ellen, beszéltek egyfajta „budapesti” Majdan kialakulásának veszélyéről. Mit gondol Ön erről? Hiszen az Orbán-kormány nem csak a brüsszeli elitnek fekszi meg a gyomrát…

Válasz: Nem vagyok biztos benne, hogy a „Majdan” az ukrán nép szabadságának hírnöke volt. De ezt majd a jövő fogja megmutatni. Nálunk is próbáltak ugyan Majdant csinálni, amerikai segédlettel – gondoljunk csak André Goodfriend budapesti amerikai ügyvivő nyílt szerepvállalására, de nem sikerült, mert Orbánéknak volt annyi eszük, vagy inkább hatalmi ösztönük, hogy gyorsan visszavonják tervüket. Megszűnt az ok, így hát a „budapesti Majdan” erőltetése a visszafelé sülhetett volna el. Képzelje, ha nyilvánvalóvá vált volna, hogy Magyarországon Amerika akart volna „forradalmat” csinálni!

-.-

http://www.parlamentnilisty.cz/arena/rozhovory/Z-Madarska-Chteji-z-nas-udelat-skladku-uprchliku-a-nastoupit-pres-nas-na-Rusko-Prijimame-i-muze-z-Ukrajiny-kteri-nechteji-do-valky-383290

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s