Szíriai békefolyamat

Orosz-iráni-török egyetértés Szocsiban a szíriai politikai rendezésről

Vlagyimir Putyin orosz, Hasszán Rohani iráni és Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerdán Szocsiban tanácskozott a szíriai békés politikai rendezésről, és egyetértett az ország szuverenitásának, egységének és területi integritásának helyreállításában. Támogatták annak tervét, hogy ugyancsak Szocsiba hívják össze a „Pán-szíriai Fórumot”, azaz a szíriai felek Nemzeti Párbeszéd Kongresszusát, és biztosítsák a szír társadalom széles rétegeinek részvételét a békés rendezés és Szíria stabilizálása szempontjából kiemelkedőnek ítélt eseményen. Utasították külügyminisztereiket, védelmi minisztereiket és speciális szolgálataikat, hogy készítsék elő a szocsi kongresszust, dolgozzák ki összetételét, és tűzzék ki az időpontját. Putyin azt mondta, hogy mindhárman egyetértettek az asztanai folyamat folytatásában, hiszen bizonyította hatékonyságát, jelentősen mérsékelte az erőszakot Szíriában, és lehetővé tette, hogy menekültek és otthonukból más országrészekbe áttelepültek visszaköltözzenek földjükre. „Szíria társadalmi és gazdasági újjáépítése nagyon sok munkát igényel. A szíreket máris segíteni kell az infrastruktúra helyreállításában, az ipari és a mezőgazdasági termelés, a kereskedelem beindításában, a kórházak, az iskolák és az óvodák megnyitásában” – adta elő az orosz elnök közös véleményüket. Rohani iráni elnök szerint a Nemzeti Párbeszéd Kongresszusa lehetővé teszi majd, hogy a szírek kidolgozzák új alkotmányuk tervezetét, ez pedig a szabad választások alapjául szolgáljon. Erdogan török államfő szerint az asztanai rendezési folyamat az egész térség javára válik, hiszen olyan tartós politikai rendezésre törekszenek, amelyet a szír nép elfogad.

A Magyar Békekör a békés nemzetközi együttműködés fontos megnyilvánulásaként üdvözli a szocsi csúcs döntéseit.

Budapest, 2017. november 5. vasárnap (MB)

A Magyar Békekör vasárnap elítélte a 7,5 millió lakosú Katalónia spanyol gyámság alá helyezését és védelmébe vette a katalán nép jogát az önrendelkezéshez. Egyesületi bejegyzését követő első politikai tanácskozásán a Békekör visszautasította Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozatát, miszerint a katalán-kérdés spanyol belügy. „A népek szabadsága nem belügy, hanem az ENSz Alapokmányában deklarált jog. Vajon a magyar kormány román belügynek tartja a székely autonómia kérdését és az erdélyi magyarság autonóm törekvéseit?” – tették fel a kérdést.

    A Békekör leszögezte elvi álláspontját, miszerint feltétel nélkül elismeri a nemzetek, köztük a katalán nép jogát az önrendelkezéshez. A 32 ezer km2-en fekvő, 7,5 millió lakosú Katalóniának joga van eldöntenie, hogy független államként akar-e élni, vagy pedig más népekkel és nemzetiségekkel együtt akar élni Spanyolország keretében.

A katalánok okt. 1-én népszavazáson nyilvánítottak akaratot Katalónia függetlenségére. A katalán parlament okt. 27-én kikiáltotta a független Katalán Köztársaságot. A kérdés: van-e erő ahhoz, hogy érvényt szerezzenek a függetlenségnek. Fegyveres erő nyilván nincs. Ám a történelem számos példával szolgál arra nézve, hogy erőn nem csak fegyvert kell érteni! A politikai, szellemi erő, az erkölcsi tényező is nagy szerepre képes, különösen akkor, ha népi akarattal párosul. A békés út, a tárgyalási készség hangoztatása, a demokratikus eszközök következetes alkalmazása, a függetlenségi folyamat lassítása, a részvétel bejelentése a dec. 21-re kiírt választáson arra utal, hogy a katalán vezetés tisztában van a túlerővel, és nem ökölre akar menni vele szemben, hanem azt teszi, amit a körülmények lehetővé tesznek, anélkül, hogy lemondana céljáról: Katalónia függetlenségéről.

Két nép jogairól lévén szó, a Békekör véleménye szerint nincs tökéletes megoldás, nincs Laplacei formula. Marad a politikai megoldás, azaz a kompromisszum. Politikai síkon a Magyar Békekör a békés, politikai megoldás híve. (Nem csak a katalán kérdésben.)

Abból indulunk ki, hogy az önrendelkezési jog nem csak a különváláshoz , hanem az együttéléshez is.Aszerint, hogy a nép mit akar. Az önrendelkezési jog ilyen felfogását azért tartjuk fontosnak, mert az érintett népek, és a nemzetközi közösség nem a konfrontációban és a vérontásban érdekelt, hanem a kölcsönös előnyökön nyugvó békés együttműködésben.

 

A Békekör szerint az önrendelkezéshez való jog elválaszthatatlan az egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön és az egymás iránti tiszteleten alapuló békés együttműködés követelményétől. Ez azt jelenti, hogy együttélési, vagy egymás mellett élési kompromisszumot kell kötni! És nem csak a felépítmény, azaz az intézmények tekintetében, hanem gazdasági téren is. Katalónia Spanyolország gazdaságilag legfejlettebb része, egymaga a spanyol bruttó nemzeti termék 20 százalékát adja. A gazdasági tényező alapvető szerepet játszik a katalán-spanyol ellentétben. Az Eurozóna országai közül Spanyolország egyike annak a négy országnak, amely a leginkább eladósodott. A másik három: Portugália, Írország és Görögország. Ebben a helyzetben Madrid úgy igyekezett enyhíteni fizetési gondjain, hogy pótlólagos forrásokat vont el az ország legfejlettebb régiójától, Katalóniától,

A Magyar Békekör nagyra értékeli Katalónia törvényes kormányának és parlamentjének arra irányuló erőfeszítését, hogy az önrendelkezést békésen, tárgyalásos úton, demokratikus eszközökkel, a katalán és a spanyol nép szabadságjogainak tiszteletben tartásával váltsák valóra az együttélés vagy az egymás mellett élés jegyében.

Úgy ítéljük meg, hogy lehetséges a kompromisszum egymás gazdasági érdekeinek figyelembevételével.

Elítéljük a demokratikusan megválasztott katalán parlament feloszlatását, a katalán kormány és elnök leváltását, a Katalán Köztársaság kikiáltásáról tartott népszavazás semmibe vevését, a katalán vezetők kriminalizálását és üldözését, Katalónia spanyol gyámság alá helyezését!

Nem a katalán népen kell számon kérni az önrendelkezés iránti igényét, hanem a spanyol alkotmányon kell változtatni úgy, hogy ne tagadja a népek önrendelkezési jogát!

Arra kérjük a spanyol királyt és kormányt, az Európai Uniót, hogy ne álljon útjába a Katalán Köztársaságnak, hagyjon fel a kettősmérce-politikával, és ne csak egyesek önrendelkezéshez való jogát ismerje el, hanem minden népét és nemzetét, köztük a katalán népét is, különösen akkor, ha egy nép vagy nemzet népszavazáson nyilvánítja ki akaratát az önrendelkezésre!

 

A katalán függetlenség történelmi előzményei

A X. századtól a XIV. századig tartott Reconquista (a móróktól való visszahódítás) idején soknemzetiségű királyságok születtek az Ibériai-félszigeten, a mai Spanyolország területén. Katalónia különleges autonóm jogokra tett szert a koronától, hiszen kezdettől fogva önálló nyelvű és kultúrájú területnek számított. V. Fülöp idejében, a XVIII. sz-ban hatályon kívül helyezték autonóm jogait, köztük a nyelvhasználati jogát is, majd a spanyol örökösödési háborúban Spanyolországgal szemben a britek és a Habsburgok oldalára állt, kikiáltotta függetlenségét, de a britek és a hollandok megijedtek a Habsburg befolyás erősödésétől, és hagyták, hogy a Burbonok – francia mintára – centralizált államot hozzanak létre Spanyolországban, és ezzel megpecsételjék Katalónia sorsát. Kétszáz évre rá, 1931-ben kikiáltották a Spanyol Köztársaságot, helyreállították Katalónia autonóm jogait, de a spanyol polgárháborúból győztesen kikerülő fasiszták, Francisco Franco vezetésével restaurálták a monarchiát, és a köztársasági törekvésekkel együtt kíméletlenül elfojtották az autonóm törekvéseket is. Börtönbe zárták, majd 1940-ben agyonlőtték Lluis Companyst, az első katalán elnököt. Katalónia autonóm jogait, beleértve önálló kormányát csaknem negyven évvel később állították helyre, 1979-ben, négy évvel Franco tábornok halála után. Akkor ismerték el a katalán nyelv egyenjogúságát a spanyollal, hogy azután 2010-ben a spanyol legfelső bíróság vissza is vonja ezeket a jogokat az „egységes nemzetállamiság” jegyében. Az elnyomás a függetlenségpárti politikai erők megerősödését hozta magával: a 2014-ben megtartott nem hivatalos népszavazáson résztvevők 80 százaléka Katalónia függetlenségére szavazott.

Idén a függetlenségi mozgalom a Spanyolországot sújtó mély pénzügyi válság közepette kapott újból lángra. A 2017. október 1-én megtartott katalán népszavazáson a választásra jogosultak 42,3 százaléka voksolt, 90 százalékuk a függetlenség mellett. A nagyobb részvételt megakadályozta a spanyol hatóságok referendum-ellenes bojkottja, a rendőri brutalitás, és az urnák elkobzása. 2017. október 27-én kikiáltották a független Katalán Köztársaságot.+++

 

Meg kell fékezni a szélsőségeket

A Magyar Békekör a szélsőségek megfékezését követeli Kijevtől

Beregszász-Budapest, 2017. november 15. szerda (MB)

 

A Magyar Békekör szerdán közleményben ítélte el az ukrán nacionalisták magyarellenes beregszászi megmozdulását, és felszólította a kijevi kormányt, hogy vonja felelősségre a megfélemlítő akció szervezőit.

Aggodalommal figyeljük a magyarellenes és az Ukrajnában élő más nemzeti kisebbségekkel szemben megnyilvánuló agresszivitást. Úgy véljük, a szélsőséges magatartás előtt a kijevi soviniszta politika nyit utat. Az anyanyelven történő oktatás betiltása egybecseng a suhancok garázdálkodásával, és a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok elnyomását szolgálja.

Botrányosnak tartjuk, hogy a hatóságok nem akadályozták meg a szélsőséges megmozdulást, nem szereztek érvényt a magyar kisebbség jogának nemzeti lobogójának használatához.

A Magyar Békekör szerint Kijevnek fel kell hagynia az egységes nemzetállam-koncepcióval, és erélyesen fel kell lépnie azok ellen a szélsőséges erőkkel szemben, amelyek békétlenséget szítanak az Ukrajnában élő nemzetiségek között, és pogrom hangulatot keltenek velük szemben.

Ukrajnának mindenekelőtt saját törvényeit kell tiszteletben tartania, továbbá  a nemzetközi egyezményeket, amelyek ugyancsak garantálják a nemzetiségek anyanyelvének és jelképeinek szabad használatát.

Ukrajna politikai vezetésének erélyesen fel kell lépnie a nemzeti kisebbségek elleni uszítással és háborúzással – áll a Magyar Békekör nyilatkozatában.+++

 

Külügyminisztériumi tanácskozásunk eredményei

Feltételhez köti a kormány a diplomáciai viszony helyreállítását Szíriával

A magyar kormány a szír felek közötti megállapodástól teszi függővé a diplomáciai viszony felújítását Damaszkusszal – tudta meg a Magyar Békekör és a Magyarországi Arab Közösség Egyesület delegációja pénteken a Külügyminisztériumban Budai János nagykövettel, Szíria koordinátorral folytatott megbeszélésén.  A diplomata szerint „alapvető konszenzus” szükséges a szíriai felek között, különös tekintettel az emberi jogokra. Magyarország kész részt venni Szíria újjáépítésében, de „működőképes kapcsolatra” tart igényt, és szeretne „teljesen világos képet” kapni a jövő hatalmi felállásáról.  „Ott leszünk, amint elválik, merre akar menni a damaszkuszi kormány” – mondta. Simó Endre, a Magyar Békekör elnöke a két ország közös érdekének nevezte Szíria talpra állítását, különös tekintettel a háború miatt elmenekült több millió szír hazatérésére, és az Európára nehezedő migrációs hullám csillapítására. Makt Mazen, a Magyarországi Arab Közösség Egyesület szír nemzetiségű titkára bátrabb politikai lépésre és a magyar vállalatok biztatására kérte a magyar kormányt Szíria talpra állításáért. „Magyarország érdeke azt diktálja, hogy élvonalbeli szerepet játsszon Szíria újjáépítésében” – fogalmazott Takács Gábor, a Békekör tagja. Budai János tájékoztatta a civil diplomáciai missziót hazánk Szíriának nyújtott sokrétű humanitárius segítségéről.

 

Asszad és Putyin találkozója

Szíria: Aszad és Putyin a hosszú távú politikai rendezés alapelveiről tárgyalt Szocsiban

Szocsi-Budapest, 2017. november 21. kedd (MB)

Szíria terrorista megszállás alóli felszabadítása után a politikai rendezés vált a legfőbb céllá. Hosszú távon politikailag kell rendezni a válságot – vallotta egybehangzóan Aszad szír és Putyin orosz elnök Szocsiban tartott hétfői munkamegbeszélésén. Aszad tudatta, hogy Damaszkuszban néhány napon belül összeül Szíria népének kongresszusa.

A szíriai fejleményekről és nemzetközi kihatásukról rendszeresen hírt adó Magyar Békekör értesülése szerint Putyin elismerését fejezte ki Aszadnak, mert kész együtt keresni a megoldást mindenkivel, aki békés jövőt és felvirágzást akar nyújtani Szíriának. Putyin bemutatta Aszadot az orosz védelmi minisztérium vezetőinek, és az orosz vezérkari főnökségnek. A katonai vezetőkkel tartott találkozón Aszad azt mondta, hogy a szír állam nekik köszönheti fennmaradását. „Köszönöm önöknek és az orosz népnek, hogy barátaink maradtak, és végig kitartottak mellettünk” – mondta. Putyin azzal válaszolt, hogy a vezető orosz tiszti gárda és alárendeltjeik bátorsága nélkül nem nyílt volna lehetőség a politikai rendezésre. Az orosz hadvezetés főparancsnokaként külön köszönetet mondott Aszadnak a közösen vállalt harcért.

Személyes tanácskozásukon Aszad arra kérte Putyint, hogy segítsen Szíriának megvédeni magát „külső játékosok beavatkozásától” a politikai rendezésbe, hiszen saját jövőjéről a szír népnek kell döntenie. „Nem kívánjuk felhánytorgatni a múltat, hanem előre akarunk tekinteni. Üdvözlünk mindenkit, aki érdekelt a politikai rendezésben, készen állunk párbeszédet folytatni velük” – mondta Szíria elnöke.

     Putyin vázolta a politikai rendezés nemzetközi vonulatait: november 22-én az iráni és a török elnökkel tárgyal hármasban a szíriai rendezésről Szocsiban; tartós munkakapcsolatban állnak Irakkal, az Egyesült Államokkal, Egyiptommal, Szaúd-Arábiával és Jordániával; az asztanai konferenciáknak köszönhetően fegyvernyugvási övezeteket hoztak létre, megteremtve a párbeszéd lehetőségét a nem terrorista ellenzékkel; a Rijádban működő szír ellenzéki csoport november 22-23. között ülést tart, melynek nyitó és záró tanácskozásán, továbbá sajtóértekezletén részt vesz személyes megbízottja, Lavrentyev. A szír rendezést az ENSZ-nek kell felügyelnie. „Számítunk az ENSZ aktív szerepvállalására, különös tekintettel a rendezés végső szakaszában” – mondta.

„Oroszország nem csak megvédte országunk szuverenitását és függetlenségét, hanem mindezt az ENSZ Alapokmányának tiszteletben tartásával tette” – mondta Aszad.

Egyetértettek abban, hogy mindazonáltal még nem arattak teljes győzelmet a terrorista csoportok felett. Előfordulhat, hogy még felüti fejét a terrorizmus Szíriában, a Közel-Keleten és a világon másutt is. De a fő célt elérték, és bíznak benne, hogy a közeli jövőben kimondhatják: teljesítették a feladatot.+++

 

Forrás: Magyar Békekör/Facebook