A MAGYAR BÉKEKÖR ÁLLÁSFOGLALÁSA A FEHÉROROSZ VÁLSÁGRÓL

A fehérorosz válság megoldása kizárólag a fehéroroszokra tartozik

Fehéroroszország politikai és társadalmi válságából maguknak a fehéroroszoknak kell kiutat találniuk mindennemű külső beavatkozástól mentesen. A demokráciát nem lehet exportálni – tartja a Magyar Békekör szombaton kiadott közleményében. A belügyekbe való be nem avatkozás elve éppúgy érvényes Fehéroroszországra, mint a világ bármely más országára nézve, nincs alóla kivétel. A Békekör elutasítja a kettős mércét, s óva inti a NATO-t, benne hazánkat az újabb kísérlettől a keleti terjeszkedésre. Felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza lengyelországi csapatkontingensét, ezzel is jelezve, hogy tiszteletben tartja a belarusz szuverenitást, nem adja nevét a beavatkozás politikájához. A Békekör felemásnak tartja az EU Fehérorszországgal kapcsolatos politikáját, mert miközben elvileg a be nem avatkozás híve, szankcióival beavatkozik, az elnökválasztás megismétlésére irányuló kezdeményezésével pedig olyan dolgokba ártja magát, amelyek kizárólag a belarusz népre tartoznak. A Békekör felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy Fehéroroszország nem tagja az EU-nak, viszont 1999 óta államszövetségben áll Oroszországgal. Az erről szóló nemzetközi szerződést 36927 és 36943 számon 2000. szeptemberben bejegyezték az ENSZ-ben. A Magyar Békekör álláspontja szerint a belarusz válság megoldásának kulcsa a párbeszéd. Törvényes keretek között kompromisszumra kell jutni a hatalom megosztásában Fehéroroszország népe és biztonsága érdekében.

Fehéroroszország: párbeszéd vagy konfrontáció?

Minszk, 2020. augusztus 21. péntek (MB)

     A fehérorosz ellenzék elállni látszik a közvetlen hatalomátvételre irányuló szándékától, és hajlanék egy olyan új alkotmány kidolgozására, amely megosztaná az elnök teljhatalmát – közölte óvatos jelentésében a Magyar Békekör tudósítója pénteken.

     Az ellenzék közvetlen hatalmi céljának mérséklődésében szerepet játszik, hogy a fehérorosz főügyészség törvénytelennek minősítette az ellenzék hatalomátvételének előkészítésére alakított koordinációs bizottságot, emiatt pedig többen ki is léptek a testületből. Az ügyészség szerint az ilyen és ehhez hasonló testületek ellentétesek Fehéroroszország alkotmányával, és törvénybe ütköznek, hiszen az alkotmány nem engedi meg párhuzamos hatalmi szervek létrehozását. A fehérorosz btk 361. cikkelye szerint ötévi elzárással büntethető, aki ilyen cselekményt követ el.

    Az ellenzék közvetlen hatalomátvételi törekvésének lecsillapodásában szerepet játszhatott az is, hogy Lukasenko elnök készségét fejezte ki az alkotmány módosítására a hatalom megosztása érdekében, az alkotmány népszavazással történő jóváhagyására, majd új választás kiírására. Elősegíti a békés belső kibontakozást Putyin orosz elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnökének egyetértése abban, hogy Oroszországnak és az EU-nak egyaránt érdeke a belarusz helyzet mielőbbi normalizálása. (Ezt csütörtöki telefonbeszélgetésükön tudatták egymással.) A Békekör tudósítója ezt azért tartja különösen fontosnak, mert kedvező nemzetközi légkört teremthet a fehérorosz válság párbeszéden alapuló megoldásához, egyszersmind mérséklően hathat a nyugati beavatkozást sürgető lengyel és litván politikára. Szvetlana Tyihanovszkaja, a fehérorosz ellenzék Litvániában tartózkodó vezetője pénteken újabb sztrájkra szólította fel a belarusz üzemeket, hogy kikényszerítsék az elnökválasztás megismétlését.

    Peszkov Kreml-szóvivő csütörtökön elmondta, hogy Putyin és Lukasenko folyamatos kapcsolatban áll egymással. „Újból kijelentjük: biztosak vagyunk abban, hogy Fehéroroszország problémáit maguknak a fehéroroszoknak kell megoldaniuk párbeszéddel, törvényes keretek között” – mondta.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Ellentmondásos EU-állásfoglalás Fehéroroszországról

Bonn, Minszk, Moszkva, 2020. augusztus 19. szerda (MB)

   Ellentmondásos álláspontra helyezkedtek az Európai Unió állam- és kormányfői az Unióhoz nem tartozó Fehéroroszországról tartott rendkívüli tanácskozásukon, szerdán – jelentette a Magyar Békekör tudósítója. 

   Egyrészt a belarusz elnökválasztás megismétlését sürgették, másrészt egyetértettek azzal, hogy nem szabad beavatkozni a fehérorosz belügyekbe.

    Az EU államok vezetői nem ismerték el ugyan az augusztus 9-i elnökválasztás eredményét, de a fehérorosz ellenzék hatalomátvételi törekvését sem karolták fel. (Legalább is nyíltan nem tették.) Merkel német kancellár kijelentette: Fehéroroszországnak saját magának kell megtalálnia a válság megoldásának útját, párbeszédre van szükség a felek között, nem szabad kívülről beavatkozni.

     A Kreml szóvivője sajnálatosnak és elfogadhatatlannak nevezte a külső beavatkozási kísérleteket, és azt mondta, hogy a fehérorosz helyzetet a törvényesség keretei között kell tartani, mert csak így biztosítható a szükséges belpolitikai párbeszéd. Arra a kérdésre, hogy Moszkva elismeri-e a belarusz elnökválasztás eredményét, Peszkov azzal válaszolt, hogy Putyin elnök gratulált Lukasenko győzelméhez. A Kreml szóvivője azt is elmondta, hogy a választáson részt vett nemzetközi megfigyelők elismerték az eredményt, s olyan szervezetek vonják kéltségbe a választás kimenetelét, amelyek nem is képviseltették magukat az elnökválasztáson.+++

Lásd még: https://www.facebook.com/bekekor/photos/a.1506590226299893/2468219236803649/?type=3&theater

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Moszkva: Fehéroroszország dolga, hogy leküzdje válságát

New York, 2020. augusztus 19. szerda (MB)

     Oroszország óva intette a Nyugatot a fehérorosz belügyekbe való beavatkozástól, és azt akarja, hogy a válságot maga Fehéroroszország küzdje le – összegezte a Magyar Békekör szerdán Moszkva álláspontját.

     Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ képviselőjének első helyettese a Biztonsági Tanácsban azt mondta, hogy a Belarusban kialakult belpolitikai helyzet nem képezheti vita tárgyát a BT-ben, hiszen az ország gondjait a fehéroroszoknak kell megoldaniuk mindennemű külső beavatkozástól mentesen.

     Merkel német kancellár kedden arra kérte Putyin orosz elnököt, hogy segítse elő a fehérorosz felek közti párbeszédet.

      A fehérorosz ellenzék Litvániában tartózkodó vezetője, Szvetlana Tyihanovszkaja kedden megalakította az ellenzék koordinációs bizottságát a hatalom átvételéért. A testületben 70-en foglalnak helyet, köztük Szvjatlana Alekszievics Nobel-díjas belarusz oknyomozó író. A testület célja Alekszandr Lukasenko elnök félreállítása, és a hatalom ellenzék kezébe vétele arra való hivatkozással, hogy az augusztus 9-i választás eredményét meghamisították, a választásokat az ellenzék nyerte meg.

     Megfigyelők megjegyzik, az ellenzék feltételezett választási győzelmét nem tudja bizonyítani. A meghirdetett hatalomátvétel törvényességéhez kétségek férnek. Ezeket a kétségeket újabb választás kiírásával lehetne eloszlatni. A válság békés rendezése érdekében Lukasenko javasolta, hogy tartsanak új választást az alkotmány módosításáról szóló népszavazást követően. Az ellenzék hivatalosan nem reagált az államfő javaslatára.

     Fehéroroszország ügyében szerdán rendkívüli ülést tart az Európai Tanács. Szvetlana Tyihanovszkaja arra kérte az Európai Uniót, hogy ne ismerje el a fehéroroszországi választási eredményt.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress  

Fehéroroszország: belpolitikai válság és külpolitikai feszültség

Minszk, Moszkva, Brüsszel, 2020. augusztus 18. kedd (MB)

     Az orosz elnök kedden az iránt érdeklődött az Európai Unió tanácsának elnökénél, hogyan kívánják elkerülni a konfrontációt azok az országok, amelyek a fehérorosz helyzetet az ország vezetésére gyakorolt nyomásra használják ki – tudatta a Magyar Békekör kedden.

  Putyin aggodalmát fejezte ki Charles Michelnek „számos állam arra irányuló kísérlete miatt, hogy nyomást gyakoroljon az ország vezetésére és destabilizálja a belső politikai helyzetet” – áll a telefonbeszélgetésről kiadott moszkvai közleményben. Megvizsgálták, milyen úton-módon segíthetnék elő a szemben álló felek párbeszédét, szóba került az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet bevonása is – áll egy brüsszeli közleményben.

   Putyin és Michel telefon-megbeszélése az EU Fehéroroszországgal kapcsolatos politikai egyeztetése előtt egy nappal történt.

    A Litvániában tartózkodó fehérorosz ellenzék vezetője, Szvetlana Tyihanovszkaja kedden közölte, hogy kész volna átvenni a hatalmat, ennek érdekében összeállította annak a koordinációs bizottságnak a taglistáját, amelynek feladata a hatalomátvétel előkészítése. Szándékát puccskísérletnek nevezte Alekszandr Lukasenko elnök. A fehérorosz biztonsági tanácsban Lukasenko arra figyelmeztette az ellenzék vezetőit, hogy megfelelő törvényes és alkotmányos intézkedéseket foganatosítanak velük szemben, ha ilyen lépésre szánják magukat.

    A belarusz elnök bejelentette, hogy megerősítették Fehéroroszország nyugati határainak védelmét, és teljes harckészültséget rendeltek el.+++

 
Kiadta: Magyar Békekör
Facebook és WordPress

Állandó amerikai katonai jelenlét Lengyelországban

Varsó, Moszkva, 2020. augusztus 18. kedd (MB)

     Lengyelország és az Egyesült Államok szerződést kötött amerikai csapatok állandó jelenlétéről Lengyelország területén – értesült a Magyar Békekör tudósítója.

     A szerződést Mike Pompeo amerikai és Mariusz Blaszczak lengyel külügyminiszter írta alá Andrzej Duda elnök jelenlétében augusztus 154-én Varsóban. Megállapodásuk értelmében növelik az amerikai csapatok létszámát Lengyelországban és minden eddiginél korszerűbb technikával szerelik fel őket. A szerződés Duda lengyel és Trump amerikai elnök 2019. évi washingtoni elvi megállapodásán alapul.

     A lengyel-amerikai katonai együttműködés Oroszország ellen irányul, célja a NATO keleti frontjának megerősítése, a NATO keleti terjeszkedésének eszköze – értékeli a Békekör tudósítója. Utal a Lengyelországot, Litvániát és Ukrajnát magában foglaló Lublini Unió tervére, továbbá a Fehéroroszországgal kapcsolatos amerikai tervekre.

     A lengyelországi fokozott amerikai katonai jelenlét arra is irányul, hogy sakkban tartsák az Oroszországgal egyre intenzívebb kapcsolatot ápoló Németországot. (A lengyel földre telepített amerikai katonák egy részét Németországból vonták ki.) Varsó ellenzi az Északi Áramlat-2 gázvezeték felépítését, és Ukrajna NATO-ba történő bevonásán fáradozik. Lengyelország minden bizonnyal saját regionális hatalmi törekvéseinek eszközeként is fel akarja használni az amerikai katonai jelenlétet – véli a tudósító.

    Oroszország szerint a fokozott amerikai katonai jelenlét súlyosbítja a helyzetet Oroszország nyugati határain, a feszültség eszkalálódásának kedvez. Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője „a valóság elferdítésének” nevezte a NATO állítását, miszerint a katonai terjeszkedés „nem számottevő természetű”, és közölte: “Az amerikai – lengyel megállapodás végrehajtása minőségileg erősíti az amerikai alakulatok támadó képességét Lengyelországban.”+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Fehéroroszország nem kíván ütközőzónává válni

Minszk, 2020. augusztus 16. vasárnap (MB)
     Fehéroroszország nem kíván ütközőzónává válni a Nyugat és Oroszország között – idézte a Magyar Békekör Alekszander Lukasenko kijelentését, vasárnap.
     A belarusz elnök azután mondta ezt, miután Putyin orosz elnökkel szombaton megállapodott a két ország biztonsági szerződésének gyakorlati érvényesítésében. Oroszország segít Fehéroroszország biztonságának megerősítésében.
     Lukasenko elutasította a nyugati közvetítői ajánlkozásokat, és azt mondta, hogy Fehéroroszország nem eladó.
     A Magyar Békekör megfigyelője úgy értékeli az orosz és a fehérorosz elnök döntését, hogy meg akarják akadályozni Fehéroroszország elválasztását Oroszországtól, vagy Ukrajnához hasonló ütközőzónává változtatását Oroszország és a Nyugat között. Fehéroroszország biztonsága azonban nem csak a két ország fegyveres erőinek és testületeinek együttműködésén múlik, hanem a belpolitikai erőviszonyok alakulásán is, hiszen a Nyugat támogatását élvező fehérorosz ellenzék hatalomátvételt hirdetett meg. (Lásd: https://www.facebook.com/…/a.15065902262…/2465833737042199/…) +++

Kiadta: Magyar Békekör
Facebook és WordPress

Orosz biztonsági segítség Fehéroroszországnak

Moszkva, Minszk, 2020. augusztus 15. szombat (MB)

     Oroszország és Fehéroroszország szombaton közös lépéseket tett Fehéroroszország biztonságának megerősítéséért – jelentette a Magyar Békekör az orosz és a fehérorosz elnök megállapodására hivatkozva.

    Az 1999-ben létrehozott Orosz-Belarusz Államszövetség és az 1992-ben alakult Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete keretében Oroszország átfogó segítséget nyújt a Belarusz Köztársaság (Fehéroroszország) biztonságának szavatolásáért – tudatta a Békekör Alekszander Lukasenko elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetése alapján.  

    „Nekünk katonai egyezményünk van Oroszországgal. Putyin elnökkel folytatott beszélgetésemen meglepődtem, milyen pontosan ismeri a Fehéroroszországban kialakult helyzetet” – mondta Lukasenko. Hozzáfűzte: egyetértettek abban, hogy gyors megoldásra van szükség.

     A két elnök megállapodása előtt a fehérorosz ellenzék hatalomátvételt előkészítő bizottság megalakítását jelentette be augusztus 17-re. A Reuters a 2014. évi Majdan hatalomátvételhez hasonlította a tervet, és értésre adta, hogy a fehérorosz ellenzék élvezi az amerikai kormány támogatását. Pompeo amerikai külügyminiszter Lengyelországból és a Baltikumból segíti elő Fehéroroszország elválasztását Oroszországtól, és a nyugati érdekszférához kapcsolását, hasonlóan Ukrajnához.

     Lengyelországban megerősítették az amerikai csapatok jelenlétét, a térségben NATO-hadgyakorlatot tartanak.

      A fehérorosz ellenzék nem ismeri el Lukasenko augusztus 9-i választási győzelmét, az eredményt manipuláltnak tartja, és elvitatja Lukasenko jogát az ország irányítására. Az Európai Unió szankciókat léptet életbe Fehéroroszország ellen, hogy szítsa a népi elégedetlenséget Lukasenkóval szemben – vélik megfigyelők.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Irán: amerikai szankciók kontra kollektív biztonság

New York, Moszkva, 2020. augusztus 15. szombat (MB)

     Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken leszavazta azt az amerikai kezdeményezést, hogy hosszabbítsák meg az Iránnal szemben október 18-án lejáró szankciók határidejét – jelentette a Magyar Békekör szombaton.

      A washingtoni kezdeményezést annak ellenére terjesztették a BT elé, hogy Trump elnök egyoldalúan felmondta az Iránnal kötött sokoldalú nemzetközi atom-megállapodást (JCPOA), szakítva a jogi alapját képező 2231. számú határozattal, melyet a Biztonsági Tanács 2015 július 20-án egyhangúlag megszavazott.

     A BT-ben csak Dominika szavazott az Iránnal szembeni szankciók meghosszabbításának tervére, a többiek tartózkodtak, Kína és Oroszország pedig ellene szavazott.

     Az orosz külügyminisztérium mielőbbi videó-tanácskozást kezdeményezett Iránról a BT öt állandó tagja, valamint Németország és Irán legfelső vezetői között, és javasolta, hogy az érintett országok külügyminiszterei készítsék elő a csúcs videó konferenciát. De Mike Pompeo amerikai külügyminiszter közölte, hogy nem ér rá. A moszkvai külügyminisztérium ezért az alábbi Twitter-üzenettel fordult Donald Trump amerikai elnökhöz: „Úgy hallottuk, Önt nem tájékoztatták Putyin elnök kezdeményezéséről. Erről dióhéjban annyit, hogy mi biztonságot szeretnénk a Perzsa-öbölben. Nyugodt lehet, Elnök Úr, az orosz külügyminisztérium tájékoztatni fogja Önt akkor is, ha Pompeo külügyminiszter Úr nem ér rá”. (A Twitter üzenethez angol nyelven csatolták az orosz javaslatot.)

    Putyin olyan „biztonsági mechanizmus” közös kialakítását szorgalmazza a JCPOA szerződésben érintett hét államnak, amellyel elkerülhetik a konfliktussal fenyegető feszültség kiéleződését az Öbölben, és kollektíven szavatolhatják a térség biztonságát.

    A Békekör megjegyezte: az Egyesült Államok elszigetelődni látszik Iránnal szemben követett politikájában. Az Irán elleni szankciók kiterjesztését még az USA olyan NATO szövetségesei sem szavazták meg, amelyek a BT állandó tagjai. Franciaország és Nagy-Britannia tartózkodott az amerikai javaslat megszavazásától.+++

Kiadta: Magyar Békekör

WordPress és Facebook