Putyin beszéde az ENSZ 75. közgyűlésén – Dok.

New York, 2020. szeptember 23. szerda (MB)
Az békés együttműködésen alapuló új világrend kiinduló alapjának tekinti Putyin az ENSZ Alapokmányát – összegezte a Magyar Békekör az orosz elnök üzenetét a világ nemzeteihez, mely az ENSZ Közgyűlésén hangzott el, a világszervezet fennállásának 75. évfordulóján video-felvétel formájában.
Alább közreadjuk a beszéd teljes szövegét:


    „1945-ben a nácizmust legyőzték, az agresszió és a gyűlölet ideológiáját szétzúzták, és a szövetség tapasztalata és szelleme, valamint a békéért és a közös győzelem óriási árának tudata segített felépíteni a háború utáni új világrendet. Ez a világrend az ENSZ Alapokmányára épült, és a mai napig a nemzetközi jog fő forrása marad.
Meggyőződésem, hogy ez az évforduló mindannyiunk számára kötelezővé teszi, hogy felidézzük az államközi kommunikáció időtlen elveit, amelyeket az ENSZ Alapokmánya rögzített, és amelyeket egyetemes szervezetünk alapító atyái fogalmaztak meg a legegyértelműbben.
     Ezek az elvek magukban foglalják a szuverén államok egyenlőségét, a belügyeikbe való beavatkozás tilalmát, a népek jogát, hogy meghatározzák saját jövőjüket, az erő alkalmazásától vagy az erővel fenyegetéstől való tartózkodást, a viták politikai rendezését.
Az elmúlt évtizedekre visszatekintve azt mondhatjuk, hogy az ENSZ ügyesen teljesítette küldetését a béke védelmében a hidegháborús korszak minden nehézsége, a jelentős geopolitikai elmozdulások és a mai globális politika minden bonyodalma ellenére, elősegítette a népek és a kontinensek fenntartható fejlődését és segítséget nyújtott a helyi válságok enyhítésében.
     Az ENSZ-ben óriási lehetőségek rejlenek, és kiemelkedő szakértelem birtokában van. Ez szilárd alapot képez a továbblépéshez. Végül is – csakúgy, mint bármely más nemzetközi vagy regionális szervezetnek – az ENSZ-nek sem szabad megmerevednie, hanem a XXI. század dinamikájának megfelelően kell fejlődnie, következetesen alkalmazkodnia kell a modern világ valóságához, amely tényleg egyre bonyolultabb, többpólusú és sokdimenziós.
     A jelenlegi változások minden bizonnyal hatással vannak az ENSZ fő szervére, a Biztonsági Tanácsra, valamint a reformjával kapcsolatos vitára. Logikánk szerint a Biztonsági Tanácsnak jobban tekintettel kell lennie minden ország érdekeire, az álláspontok sokféleségére, munkáját az államok közötti lehető legszélesebb konszenzus elvére kell alapoznia, ugyanakkor továbbra is a globális kormányzás sarokkövének kell maradnia. Ezt csak akkor lehet elérni, ha a Biztonsági Tanács állandó tagjai megtartják vétójogukat.
     Ez a jog, mely az öt nukleáris hatalmat, a második világháború győzteseit illeti, mindmáig kifejezi a tényleges katonai és politikai egyensúlyt. A legfontosabb, hogy ez az alapvető és egyedülálló eszköz, amely segít elejét venni a közvetlen katonai konfrontációval fenyegető egyoldalú lépéseknek a nagy államok között, és lehetőséget nyújt olyan kompromisszumok keresésére vagy legalább is olyan lépések elkerülésére, amelyek mások számára teljesen elfogadhatatlanok volnának, módot nyújt a nemzetközi jog keretei között történő cselekvésre az önkény és a törvénytelenség homályos, szürke zónája helyett.
     A diplomáciai gyakorlat azt mutatja, hogy ez az eszköz valóban működik, ellentétben a háború előtti hírhedt Népszövetséggel, amelynek véget nem érő vitái, tényleges cselekvés nélküli nyilatkozatai megbénították abban, hogy segítséget nyújtson és megvédje azokat az államokat és népeket, amelyeknek szükségük lett volna rá.
A történelmi tanulságok feledése rövidlátó és rendkívül felelőtlen magatartás, akárcsak az arra irányuló politikai kísérlet, hogy önkényesen értelmezzék a második világháború okait, lefolyását és eredményeit, és elferdítsék a szövetségesek konferenciáinak döntéseit, és a nürnbergi törvényszék ítéleteit, s tények helyett spekulációkba bocsátkozzanak.
Ez nem csak aljas és sértő a nácizmus elleni harcosok emlékére nézve, hanem közvetlenül pusztító csapás is a háború utáni világrend alapjaira.
Különösen veszélyes akkor, amikor a nemzetközi biztonság komoly kihívásokkal szembesül, mert felbomlik a fegyverzet-ellenőrzési rendszer, nem csillapodnak a regionális konfliktusok, tovább fenyeget a terrorizmus, növekszik a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem.
     A koronavírus-járvány teljesen új kihívást jelent. Ez a betegség emberek millióit támadta meg közvetlenül, és a legfontosabbat, az életet állította a középpontba: emberek százezreinek életét. Karanténok, határzárak, szinte minden állam polgárai bajban vannak, súlyos bajok vetnek árnyat napjaink valóságára. Különösen nehéz dolguk volt azoknak az idős embereknek, akik a szükséges korlátozások miatt heteken vagy akár hónapokon át nem tudták megölelni szeretteiket, gyermekeiket és unokáikat.
     A szakértők még nem mérték fel teljes körűen a járvány társadalmi és gazdasági hatásait, és hosszú távú következményeit. Az azonban már most nyilvánvaló, hogy nagyon-nagyon sok időbe telik a globális gazdaság helyreállítása. Még a bevált válságellenes intézkedések sem mindig működnek. Új innovatív megoldásokra lesz szükség. Ilyen megoldásokat csak közösen lehet kidolgozni, együttműködve. Ez a feladata az ENSZ-nek, a Húszak Csoportjának (G20), és a többi vezető államközi szervezetnek és integrációs szövetségnek. Ezek az intézmények maguk is nehéz időket élnek át a világjárvány miatt, és alapvetően új távlatokra és fejlesztési feltételekre van szükségük.
Oroszország éppen ezért kezdeményezte az „integrációk integrációját” a közös minőségi növekedés érdekében, hogy kivétel nélkül valamennyi ázsiai és európai országot bevonva létrehozzon egy nagyobb eurázsiai partnerséget. Tisztán gyakorlati megfontolásból, de fontossága miatt egyre sürgetőbben.
     Emellett szeretném még egyszer felhívni a figyelmet Oroszország arra irányuló javaslatára, hogy hozzanak létre úgynevezett „zöld folyosókat”, amelyek mentesek a kereskedelmi háborúktól és szankcióktól, elsősorban a világjárvány leküzdéséhez szükséges alapvető áruk, élelmiszerek, gyógyszerek és egyéni védőeszközök eljuttatása céljából. Általánosságban elmondható, hogy nagy segítséget jelentene a világkereskedelem útjából elhárítanák az akadályokat, megszüntetnék a tilalmakat, a korlátozásokat és a törvénytelen szankciókat. Segítené a globális növekedés élénkítését és a munkanélküliség csökkentését. Szakértők szerint a globális foglalkoztatás teljes vagy részleges csökkenése 2020. második negyedévében 400 millió munkahely elvesztésével egyenlő. Mindent meg kell tennünk azért, hogy megakadályozzuk a munkanélküliség hosszú távú növekedését és biztosítsuk az emberek visszatérését a munkába, hogy támogatni tudják családjaikat, ne pedig a szegénység foglyává váljanak, s kilátásaik elhomályosuljanak.

     Ez ma a legsúlyosabb globális társadalmi probléma, ezért a politikának most az a feladata, hogy egyengesse a kereskedelem, a közös projektek és a tisztességes verseny útját, ahelyett, hogy béklyóba kötné az üzleti életet, elriasztaná az üzleti kezdeményezéseket.
A járvány egy sor etikai, technológiai és humanitárius kérdést vetett fel. Például a fejlett digitális technológiákkal kapcsolatban. Ezek a technológiák elősegítették az oktatás, a kereskedelem és a szolgáltatások gyors átszervezését, a távoktatást, online tanfolyamokat tettek lehetővé különböző életkorú emberek számára. A mesterséges intelligencia segített az orvosoknak a pontosabb és időszerűbb diagnózis felállításában és a legjobb kezelési mód meglelésében. Ugyanakkor, csakúgy, mint bármely más innováció, a digitális technológiák is irányíthatatlanul terjednek, és a hagyományos fegyverekhez hasonlóan nemcsak a regionális konfliktusövezetekben, hanem meglehetősen prosperáló országokban is különböző radikálisok és szélsőségesek kezébe kerülhetnek, óriási kockázattal járnak.
     A kiberbiztonsággal és a fejlett digitális technológia használatával kapcsolatos kérdések is megérdemlik a legkomolyabb tanácskozást az ENSZ-ben. Az új korszakban fontos meghallgatni és értékelni az emberek aggályait jogaikkal, például a magánélethez, a tulajdonhoz és a biztonsághoz fűződő jogaikkal, és jogaik védelmével kapcsolatban.
Meg kell tanulnunk az emberiség érdekében használni az új technológiákat, meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a mesterséges intelligencia fejlesztésének ösztönzése és az indokolt korlátozások között. Együtt kell működnünk a szabályozás területén egy olyan konszenzus elérése érdekében, amely kiküszöbölhetné a lehetséges fenyegetéseket a katonai, s a technológiai biztonságra nézve, továbbá az emberek közti kommunikáció hagyományaira, törvényeire és erkölcsiségére leselkedő veszélyeket is.
     Szeretném kiemelni, hogy a járvány idején az orvosok, az önkéntesek és a különböző országok állampolgárai megannyi szép példáját mutatták a kölcsönös segítségnyújtásnak és a támogatásnak. Megmutatták, hogy a szolidaritás dacol a határokkal. Számos ország önzetlenül és nyitott szívvel segít egymásnak. De vannak olyan esetek is, amelyek rámutattak az emberiesség hiányára, ha úgy tetszik, a kedvesség mellőzésére a hivatalos államközi kapcsolatokban.
     Úgy gondoljuk, hogy az ENSZ presztízse megerősítheti és fokozhatja az emberi alkotóelem szerepét a multilaterális és kétoldalú kapcsolatokban, nevezetesen az ifjúsági csereprogramokban, a kulturális kapcsolatokban, a társadalmi és oktatási programokban, valamint a sportban folytatott együttműködésben. A tudományos, technológiai, környezeti és egészségvédelmi együttműködésben.
     Éppúgy, mint a gazdaságban, az egészségügyben is el kell távolítanunk a lehető legtöbb akadályt a partneri kapcsolatok útjából. Hazánk aktívan hozzájárul a COVID-19 elleni globális és regionális erőfeszítésekhez, kétoldalú és többoldalú segítséget nyújt a járvány által leginkább sújtott államoknak.
     Mindenekelőtt az ENSZ rendszerébe tartozó Egészségügyi Világszervezet (WHO) központi koordinációs szerepét vesszük figyelembe. Hisszük, hogy elengedhetetlen a WHO cselekvő képességének minőségi megerősítése. Ez a munka már megkezdődött, és Oroszország valóban motivált abban, hogy részt vegyen benne.
Oroszország, orvosainak tudományos, ipari és klinikai tapasztalataira építve haladéktalanul kifejlesztett egy sor vizsgálati rendszert és gyógyszert a koronavírus kimutatására és kezelésére, valamint bejegyezte a világ első vakcináját, a „Szputnyik-V” -t. Szeretném megismételni, hogy teljesen nyitottak vagyunk a partneri kapcsolatokra és hajlandóak vagyunk együttműködni. Javasoljuk, hogy rövid időn belül tartsunk magas szintű online-konferenciát azokkal az országokkal, amelyek érdeklődnek az együttműködés iránt a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztésében.
     Készen állunk megosztani tapasztalatainkat és folytatni az együttműködést minden állammal és nemzetközi szervezettel, ideértve az orosz vakcina szállítását is más országoknak, hiszen megbízhatónak, biztonságosnak és hatékonynak bizonyult. Oroszország biztos abban, hogy a globális gyógyszeripar minden kapacitását ki kell használni, hogy belátható időn belül minden állam lakosságának szabad hozzáférése legyen az oltásokhoz.

     A vírus mindenkire veszélyes, bárki elkaphatja. A koronavírus ugyanúgy sújtotta az Egyesült Nemzetek Szervezetének, központjának és regionális intézményeinek munkatársait, mint mindenki mást. Oroszország kész az ENSZ-nek minden szükséges minősített segítséget megadni; felajánljuk a vakcinánkat ingyen az ENSZ és irodái személyzetének önkéntes beoltására. Megkaptuk az ENSZ ezzel kapcsolatos kérését, és válaszolni fogunk rá.
     A mai napirenden más kritikus kérdések is szerepelnek. A környezetvédelemnek és az éghajlatváltozásnak továbbra is a közös erőfeszítések középpontjában kell maradniuk. A speciális multilaterális ENSZ-egyezmények, szerződések és jegyzőkönyvek teljes mértékben helyénvalónak bizonyultak. Felszólítunk minden államot, hogy jóhiszeműen tartsa magát hozzájuk, különös tekintettel a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek valóra váltásához.
     Kedves kollégák! Újra szeretném hangsúlyozni, hogy Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy hozzájáruljon a regionális válságok és konfliktusok békés, politikai és diplomáciai megoldásához, valamint a stratégiai stabilitás biztosításához. Minden vita és nézeteltérés, esetenként félreértés, sőt bizalmatlanság dacára néhány kolléga részéről, következetesen konstruktív, egyesítő kezdeményezéseket fogunk tenni, elsősorban a fegyverek ellenőrzése és a létező szerződéses rendszerek megerősítése érdekében. Ez magában foglalja a vegyi, a biológiai és a toxin fegyverek tiltását.
A legfontosabb kérdés, amivel gyorsan foglalkozni kell, természetesen Oroszország és az Egyesült Államok stratégiai fegyvercsökkentési szerződésének meghosszabbítása, mert hamarosan, azaz 2021 februárjában lejár. Amerikai partnereinkkel tárgyalásokat folytatunk róla.
Arra is számítunk, hogy kölcsönös önmérsékletet tanúsítanak az új rakétarendszerek telepítésével kapcsolatban. Szeretném hozzátenni, hogy Oroszország már tavaly moratóriumot hirdetett a földről indított közepes és rövid hatótávolságú rakéták Európában és más régiókban történő telepítéséről, mindaddig, amíg az Amerikai Egyesült Államok tartózkodik az ilyen lépésektől. Sajnos sem amerikai partnereink, sem szövetségeseik nem reagáltak javaslatunkra.
     Úgy gondolom, hogy ha kölcsönösen lépéseket teszünk ezekben a kérdésekben, akkor szilárd alapot szolgáltathatunk a komoly, mélyreható párbeszédhez a stratégiai stabilitást befolyásoló tényezők teljes skálájáról. Ennek célja átfogó megállapodások megkötése, szilárd alapok kialakítása a nemzetközi biztonsági felépítmény számára. Ezen a területen szerzett korábbi tapasztalatokra építhetünk, összhangban a meglévő és a jövőbeni politikai-katonai és technológiai valósággal.
Oroszország kezdeményezi, hogy az összes vezető űrhatalom megállapodást írjon alá a fegyverek világűrbe telepítésének, az ezzel történő fenyegetésnek és az űrobjektumokkal szembeni erőszak tilalmáról.
     Tisztában vagyunk azzal, hogy a biztonsági kérdések, valamint az ENSZ ezen jubileumi közgyűlésén tárgyalt egyéb problémák fokozott erőfeszítésre intenek bennünket a minket egyesítő értékek, a történelem tanulságainak közös emléke és annak a szövetségnek a szellemében, amely a Hitler-ellenes koalíció résztvevőit vezérelte. Ők lehetségesnek találták a különbségek és az ideológiai preferenciák elvetését a győzelem és a béke érdekében, a földkerekség összes nemzete érdekében.
     A jelenlegi kihívásokkal teli környezetben fontos, hogy minden ország politikai akaratról, bölcsességről és előrelátásról tegyen tanúbizonyságot. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak, azoknak a hatalmaknak, amelyek immár 75 éve különösen felelősek a nemzetközi békéért és biztonságért, a nemzetközi jog alapjainak megőrzéséért, vezető szerepet kell vállalniuk.
     Oroszország ennek a felelősségének a teljes tudatában javasolta a G5 (a BT állandó tagjai – MB megj.) csúcstalálkozó összehívását. Célja a nemzetközi ügyekben tanúsított magatartás legfontosabb elveinek megerősítése, a mai legégetőbb kérdések hatékony kezelési módjainak kidolgozása. Biztató, hogy partnereink támogatták a kezdeményezést. Arra számítunk, hogy a csúcstalálkozót személyes részvétellel rendezhetjük meg, amint a járvány-helyzet lehetővé teszi.
Szeretném megismételni, hogy a szerteágazó kapcsolatok és a kölcsönös függőség jellemezte világunkban, a nemzetközi fejlemények örvényében együtt kell működnünk az ENSZ Alapokmányában rögzített nemzetközi jogi elvek és normák szerint. Ez az egyetlen módja annak, hogy teljesítsük szervezetünk legfontosabb küldetését, és tisztességes életet nyújtsunk a jelenlegi és a jövő generációinak.
Békességet és jólétet kívánok bolygónk minden népének.”


Köszönöm.

Romániát fegyverzi fel az USA

Bukarest, 2020. szeptember 22. kedd (MB)

     Megérkeztek Romániába az első Patriot amerikai légelhárító rakéták – jelentette a Magyar Békekör bukaresti forrásokra hivatkozva.

    Hét Patriot-rendszer első szállítmányának számítanak, és az a cél velük, hogy erősítsék a Deveseluba 2015-ben telepített Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszereket, amelyek kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak. A Patriot rakétákkal együtt újabb amerikai katonák is Romániába érkeztek.

    Orosz forrásból a Békekör úgy értesült, hogy Oroszország nem hagyja figyelmen kívül a fejleményt, és válaszul várhatóan fokozni fogja a Fekete-tengeri flotta és a déli katonai körzet légvédelmi képességét. Léteznek olyan orosz rakéták is – mondta egy katonai szakértő -, amelyekkel anélkül tudják semlegesíteni az ellenséges rakétakilövő állásokat, hogy az ellenséges radarok észrevennék őket.

        Andrej Szterlin tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkara operatív főigazgatóságának vezetője szerint az Egyesült Államok nagy hatótávolságú rakéták Romániába telepítését is fontolgatja.

     A Magyar Békekör felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai rakéták romániai telepítésének indokaként kezdetben Iránt, majd Észak-Koreát hozták fel, mára viszont már nem tagadják, hogy a fegyverek Oroszország ellen irányulnak.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

ENSZ: világháború nélküli 75 év

New York, 2020. szeptember 21. (MB)
Ma 75 éves az Egyesült Nemzetek Szervezete, mely döntő szerepet játszott abban, hogy elkerüljenek egy újabb világégést, a legélesebb konfliktus-helyzetekben is kompromisszumra bírva a szemben álló nagyhatalmakat – írja a Magyar Békekör az évforduló alkalmából kiadott hétfői közleményében.

A földkerekség 193 országát tömörítő világszervezet bolygónk egyetlen olyan fóruma, ahol a nemzetek találkozhatnak és párbeszédet folytathatnak egymással abban a szellemben, amelyet az Alapokmány úgy fogalmazott meg, hogy jó szomszédként békességben éljenek és egyesítsék erőiket a béke és a biztonság fenntartására.
Noha a világbéke fenntartásában kiemelkedő szerepet játszott, a kis- és közepes helyi és regionális konfliktusokat mégsem tudta mindig megelőzni az ENSZ. Ugyanakkor sok millió életet mentett meg az éhínség és a járványok megfékezésével, fejlesztési programjaival pedig elősegítette évszázados lemaradással küzdő országok haladását.
A béke megőrzésén kívül a legnagyobb szolgálatot talán azzal tette, hogy ráébresztette a népeket az egyenjogúságra, és annak lehetőségére, hogy megszabaduljanak a gyarmatosítástól, s az egypólusú világrend okozta alárendeltségtől, fejlődésük legfőbb gátjától.
A nemzetközi szerződésekből, valamint a nemzetközi jog egyéb forrásaiból eredő kötelezettségek iránti tisztelet, melyet 1945-ben alapelvként fogalmazott meg az antifasiszta koalícióban résztvevő Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Szovjetunió, máig érvényes norma maradt. Sajnálatos, hogy újabban éppen az vonja kétségbe, aki megalkotta, és az „Amerika mindenekelőtt” szemléletével saját érdekeit akarja rákényszeríteni a világra.
75 évvel az ENSZ megszületése után a nemzetközi viszonyok mélyreható átalakulásának lehetünk a tanúi. Az egypólusú világrendet lassan, de biztosan sokpólusú valóság váltja fel, utat nyitva egy békés együttműködésre épülő új etikai rend előtt. A világ országai között erősödik az igény egy ilyen új rendszer iránt. A letűnőfélben lévő birodalmi renddel szemben egyre-másra még olyanok is lépéstávolságot vesznek, ha olykor bátortalanul is, akik eddig következetes támogatói és szövetségesei voltak. A Biztonsági Tanács történetében még nem volt példa arra, hogy Franciaország és Nagy-Britannia szembeforduljon az Egyesült Államokkal (Irán).
Az ENSZ azonban reformra is szorul, ha hatékonyabb szerepet akar játszani a nemzetközi életben. Járvánnyal tetézett gazdasági világválsággal kell szembenéznie, melynek közepette felerősödtek a populista tendenciák, a türelmetlenség, az idegengyűlölet, a rasszizmus. Elképesztően elmélyült a szakadék gazdagság és szegénység között, annak minden következményével a népek közötti együttélésre és az egyes országok társadalmi békéjére nézve.
A Magyar Békekör reményt ébresztőnek tartja azt a nyilatkozatot, amelyet a világ országainak vezetői ma fogadnak el az ENSZ Közgyűlésének magas szintű találkozóján, mert mély tisztelettel adóznak a szervezet alapítóinak, és mert az a véleményük, hogy az ENSZ pótolhatatlan szerepet játszik egy jobb világ, a kívánt jövő, az eredeti ígéret valóra váltásában.
A nyilatkozatban kiemelt téma a fenntartható fejlődés, a bolygó megvédése, a béke és a konfliktusok megelőzése, a nemzetközi jog és az igazságosság tisztelete, a nemi egyenjogúság, különös tekintettel a nők közéleti szerepére, a bizalom építése az egyenlőtlenség mérséklésével, a digitális együttműködés, az ENSZ megreformálása, különös tekintettel a Biztonsági Tanácsra, a Közgyűlésre és a Gazdasági és Szociális Tanácsra, a világszervezet anyagi forrásainak biztosítása, a társadalmakkal való együttműködés, a fiatalok bevonása jövőjük alakításába, a koronavírus-járvánnyal szembeni nemzetközi együttműködés követelménye.
Közben folytatódnak a világ öt nagyhatalma csúcsértekezletének előkészületei. Az orosz elnök ezt azzal a szándékkal kezdeményezte, hogy helyreállítsák a nyugati és keleti nagyhatalmak együttműködését, amellyel legyőzhették a fasizmust, és az összefogás pozitív tapasztalata alapján együtt egyengessék a jövő útjait az emberiség és az új generációk jövője érdekében.
A Magyar Békekör jelezte, hogy a témáról előadáson látja vendégül október 9-én Vlagyimir Nyikolájevics Szergejevet, az Oroszországi Föderáció Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövetét Magyarországon.+++
Kiadta: Magyar Békekör
Facebook és WordPress

Európai Unió a rasszizmus és a faji megkülönböztetés ellen

Brüsszel, 2020., szeptember 20. vasárnap (MB)

    Jogszabályainak módosítását tervezi az Európai Unió a faji egyenjogúság megteremtése érdekében. A brüsszeli bizottságban és az EU más intézményeiben helyet akarnak biztosítani nem fehér tagoknak is, jövőre pedig antirasszista csúcsértekezletet terveznek tartani. Fokozottan ellenőrzik a rendőrségi intézkedéseket is – jelentette a Magyar Békekör vasárnap.

     „Elérkeztünk az elszámolás pillanatához. A tiltakozások egyértelmű üzenetet küldtek, a változásnak most kell megtörténnie” – mondta Vera Jourová, a Bizottság európai értékekkel és áttekinthetőséggel foglalkozó tagja. „Nem lesz könnyű, de meg kell tenni. Ha szükséges, nem zárkózunk el a jogszabályok megerősítésétől sem. A Bizottság maga fogja átalakítani toborzási politikáját, hogy jobban tükrözze az európai társadalmat” – fűzte hozzá.

     Az Európai Unió „ébredését” az váltotta ki, hogy a fekete bőrű George Floyd meggyilkolása miatt rasszista ellenes hullám söpört végig a világon, és az európai vezetőket is szembesítette a faji megkülönböztetés tarthatatlanságával. A Békekör idézte az EU Alapvető Jogok Ügynökségének kimutatását arról, hogy az EU lakosságának több mint a fele szerint országaikban széles körben tapasztalható a faji megkülönböztetés. A rasszizmus legfőbb szenvedő alanyai az észak-afrikai bevándorlók leszármazottai, a cigányok és a Szahara alatti térségből származók.

    Az Európai Bizottság kulturális és nevelési programokkal is elő akarja segíteni a faji megkülönböztetés elleni fellépést. Arra ösztönzi a tagállamokat, hogy iktassák az iskolai oktatásba a rasszizmus tilalmát, szervezzenek szemináriumokat, kulturális programokat, és megemlékezéseket a rasszizmus leszereléséért.

     „Senki sem születik rasszistának, a rasszizmus neveltetés kérdése. El kell felejteni a rasszista ismereteket, szakítani kell velük” – fogalmazott Helena Dalli, az EU egyenjogúsággal foglalkozó biztosa.

     Az Európai Parlament 2020 elején határozatban ítélte el George Floyd meggyilkolását, és felszólította a brüsszeli bizottságot, hogy határozottan lépjen fel a rasszizmus ellen.

     A magyar kormány még nem mondott véleményt az Európai Unió intézkedési tervéről – jegyezte meg a Magyar Békekör megfigyelője.+++

Lásd még: https://www.facebook.com/bekekor/photos/a.1506590226299893/2490073591284880/?type=3&theater

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Biden: Oroszország ellenfél, nem ellenség

New York, 2020. szeptember 18. (MB)

     Oroszországot nem ellenségnek, hanem ellenfélnek tekinti Joseph Biden, az amerikai demokrata párt elnökjelöltje – tűnik ki a CNN jelentéséből, melyet a Magyar Békekör ismertetett pénteken.

     Választási kampánya közepette a CNN pennsylvaniai tudósítója megkérdezte Bidentől, vajon Amerika ellenségének tartja-e Oroszországot. Biden így válaszolt: „Azt hiszem, hogy Oroszország ellenfél. Tényleg.” Majd így folytatta: „Putyin elsöprő célja a NATO felbomlasztása, és az európai környezet alapvető megváltoztatása, hogy ne kelljen teljes NATO-kontingenssel szembesülnie”.

     A demokratapárti elnökjelölt annak a véleményének adott hangot, hogy az oroszok nem őt szeretnék látni a Fehér Házban.

     Kínáról Biden így szólt: „Kínát vetélytársnak tartom, komoly vetélytársnak. Ezért úgy vélem, meg kell erősítenünk kapcsolatainkat és szövetségeinket Ázsiában”.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Ferencpápa új enciklikát írt a testvériségről

Ferenc pápa új enciklikát írt a testvériségről

Vatikánváros, 2020. szeptember 17. csütörtök (MB)
     A társadalmi barátság és testvériség követelményéről szól Ferenc pápa új enciklikája, melyet október elején készül kibocsátani „Tutti fratelli” (Mindenki testvér) címmel – jelentette a Magyar Békekör csütörtökön.
     Enciklikájának kibocsátását megelőzően Ferenc pápa lerója kegyeletét Szent Ferenc sírjánál Assisiben. Az enciklika már a címében is Szent Ferenc szellemiségét hirdeti.
     A Magyar Békekör értesülése szerint enciklikájában a pápa az emberiség együvé tartozását és egységét hirdeti, az országok és a népek békés együttműködését szorgalmazza a testvériség szellemében.+++

Kiadta: Magyar Békekör
Facebook és WordPress

Megerősítették az orosz-fehérorosz együttműködést

Szocsi, 2020. szeptember 15. (MB)

    Megerősítették a gazdasági és biztonsági együttműködést az orosz-fehérorosz államszövetség keretében a két ország államfőjének hétfői szocsi találkozóján – jelentette a Magyar Békekör.

     Oroszország másfél milliárd dollárt ad kölcsön Fehéroroszországnak, átütemezi hiteltörlesztéseit és támogatja a belarusz bankrendszert. Tartalékos orosz rendőrkülönítményt állítottak fel arra az esetre, ha a helyzet elmérgesedne és veszélybe kerülne Fehéroroszország belbiztonsága. Közös ejtőernyős hadgyakorlatot tartanak. Oroszország ezen kívül a tömegtájékoztatásban is segít: újságírókat küld a fehérorosz médiákhoz, azoknak a fehérorosz újságíróknak a pótlására, akik tiltakozásul Lukasenko rendszere ellen, nem voltak hajlandóak a kormánypropaganda képviselésére.

     „Fehéroroszország legitim elnöke Lukasenko” – mondta Dmitrij Peszkov Kreml-szővivő a tudósítóknak arra a kérdésére válaszolva, hogy a népi tiltakozás nem változtatott-e a helyzeten.

     „Azt akarjuk, hogy a fehéroroszok maguk rendezzék a helyzetet higgadtan, párbeszéddel találják meg a közös megoldást, kívülről jövő felszólítások és nyomás nélkül” – mondta Putyin. A dialógus alapjául azt az alkotmányreformot tartotta, amelyet Lukasenko a végrehajtó hatalom megosztásáért kezdeményezett, de az ellenzék elutasította, mert a hatalom azonnali átvételét tűzte ki céljául.

    Lukasenko megvallotta, sokat tanult a történtekből. – Nem jelezte, hogy pontosan mit – jegyezte meg a Békekör megfigyelője.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Roma polgárjogi aktivista a társadalmi együttélés jövőjéről

Budapest, 2020. szeptember 14. hétfő (MB)

     A roma társadalom a magyar nemzet része. Cigányság és magyarság békés együttélésének záloga az egyenjogúságban rejlik – mondta Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület vezetője a Magyar Békekörben vasárnap tartott előadásában az együttélés követelményéről a faji megkülönböztetéssel szemben.

    Az előadó a lakhatáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a foglalkoztatáshoz való egyenjogú hozzáférésben jelölte meg a társadalmi együttélés jövőjét. Mindehhez változtatni kell azon a cigányellenes társadalmi légkörön, amely egyaránt áthatja a kormány és az ellenzék politikáját – mutatott rá a Magyar Békekör tudósítója szerint.

     Nem lehet egyenjogúságról beszélni egy olyan országban, ahol a cigányember 20 évvel rövidebb ideig él, mint a magyar, s alig akad olyan cigány, aki betöltené 60. életévét. A félelem légkörében élünk. Szóbeli megfélemlítéstől a fizikai megsemmisítésig – adta tudtul az Idetartozunk Egyesület vezetője, felsorolva azokat a rasszista agressziókat, fegyveres gárdista támadásokat, amelyek roma családok egész sorát érték. A magyar állam évszázados mulasztásban van a roma társadalommal szemben. Soha senki nem kért bocsánatot a cigányságtól a holokausztért, a magyar állam nácikkal történt kollaborálásáért, az 50-es évek megkülönböztető fekete személyazonossági igazolványaiért, a 60-as évek párthatározatáért, mely tagadta a romák létezését, és „új magyaroknak” minősítette őket. Senki sem kért bocsánatot Gyöngyöspatáért. Puzsér Róbert szabadon hirdethette tervét, hogy finanszírozni kell a roma nőket, hogy ne szüljenek, kétségbe vonva a cigányság reprodukcióhoz fűződő jogát. Van olyan ellenzéki párt, amelynek programjában több szó esik a humánus álattartás fontosságáról, mint a romák társadalmi helyzetéről. Vannak dolgok, amelyek annyira beépülnek a hétköznapi tudatba, hogy észre se vesszük, hogy rasszisták vagyunk – figyelmeztetett, majd kijelentette: nem elég nem rasszistának lenni, úgy is kell cselekedni!

     „Szeretném teljes értékű cigány embernek tekinteni magamat.  Elutasítom, hogy döntenem kelljen, cigány vagy magyar akarok-e lenni” – hangsúlyozta.

     Setét Jenő elmondta, hogy a kötelező iskolai korhatár 16 évre történt leszállítása következtében 70 ezren estek ki az oktatásból, és nem csak cigány gyerekek. A szocializáció és az ismeretek elsajátítása érdekében követelte a 18 éves korhatár visszaállítását. Váljék az oktatás részévé a romák történelme is! Elmondta, hogy a roma társadalom nem rendelkezik intézményekkel, könyvkiadással, múzeummal. Visszavették tőlük az iskolák nagy részét. Ha valamilyen kulturális rendezvényt akarnak tartani, könyvet kiadni, pályázniuk kell. Ez arra utal, hogy államilag ellenőrzik a tevékenységüket.

     Az előadó sürgette, hogy roma is kerülhessen közalkalmazotti státusba.

     Az igen tagolt roma társadalom osztatlanul a közös boldogulás híve, az ország javát akarja. Setét figyelmeztetett a rendkívül centralizált, egyszemélyi politikai vezetésből fakadó veszélyre, továbbá arra a súlyos jelenségre, hogy a társadalom asszisztál a demokrácia leépítéséhez.  Társadalmi szolidaritásra van szükség, és elsőként kell gyakorolni azt – mondta.

    Az előadóval folytatott beszélgetésen felmerült, mi az oka, hogy a cigány többségű településeken rendre a kormánypártok győznek a választáson. Setét erre azzal válaszolt, hogy míg a kormánypártok kapcsolatot tartanak a helyi lakossággal, és párbeszédben állnak vele, az úgynevezett baloldal meg sem jelenik náluk. Csak a Fidesz és a Jobbik ment el közéjük, az ellenzék nem kommunikált velük. 2010 óta dinamikusan nőtt a közfoglalkoztatottak száma, ez pedig érezhető minimális változást hozott a helyi lakosság megélhetésében.

     Úgy vélekedett, hogy „komolyan vehető politikai alternatívára van szükség” ahhoz, hogy a cigányság a többségi társadalommal együtt építse a közös jövőt.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Amerikai páncélosok Fehéroroszország határánál

Minszk, 2020. szeptember 13. (MB)

     Amerikai páncélosokat csoportosítottak át a fehérorosz határhoz litván területen – értesült a Magyar Békekör vasárnap.

     A 29 tankból, 43 Bradley harcjárműből és 500 katonából álló zászlóaljat a belarusz határtól mindössze 15 kilométerre vezényelték.

     A fehérorosz védelmi miniszter szerint az első csapatmozgást tavasszal észlelték határuk közelében, az újabb csapatmozgást pedig azért figyelik némi riadalommal, mert a NATO légierő intenzív felderítő repüléseivel, és B-52 hadászati bombázók megjelenésével párosul.

     Fehéroroszország a közelmúltban megerősítette határvédelmét, tekintettel a belső és külső erők összefogására a hatalom átvételéért. Lukasenko elnök szombaton tanácskozást tartott a fegyveres erők és a belbiztonsági szervek vezetőivel, és tudatta, hogy Fehéroroszország annak megfelelően fogja csökkenteni katonai készültségét, ahogyan a NATO abbahagyja gyakorlatait a lengyel-belarusz és a litván-belarusz határon – tudatta a Magyar Békekör.+++

A kép illusztráció

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Keleti hatalmak a belügyekbe való beavatkozás ellen

Moszkva, Peking, 2020. szeptember 12. szombat (MB)

     Összefognak a keleti hatalmak a belügyeikbe történő szüntelen nyugati beavatkozás ellen – jelentette a Magyar Békekör szombaton.

     A téma kiemelt kérdésként szerepelt a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) országai külügyminisztereinek pénteken befejeződött moszkvai tanácskozásán, tekintettel a közelmúlt hongkongi és a napjainkban tapasztalható belarusz eseményekre is.

     Vang Ji kínai külügyminiszter kijelentette: “Külső hatalmak szakadatlanul beavatkoznak a szervezet tagjainak belpolitikájába, ezért közös feladatunk ellenállni a beavatkozásnak. Nem szabad hagynunk, hogy színes forradalmak jelenjenek meg a régióban és kikezdjék nehezen kivívott regionális stabilitásunkat. Határozottan támogatnunk kell egymást abban az erőfeszítésben, hogy magunk válasszuk meg fejlődési utunkat, minden ország nemzeti realitásaival összhangban, és szavatoljuk a politikai biztonságot és a társadalmi stabilitást”.

     A 2001-ben alakult Sanghaji Együttműködési Szervezet tagja Kína, India, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Pakisztán, Tádzsikisztán, és Üzbegisztán. Megfigyelőként vesz részt munkájában Afganisztán, Fehéroroszország, Irán, és Mongólia.  A szervezettel párbeszédben áll Azerbajdzsán, Örményország, Kambodzsa, Nepal, Sri Lanka és Törökország.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress