Orbán Viktor beállt a történelemhamisítók közé

A magyar miniszterelnök egyenlőségjelet tett a náci Németország és a Szovjetunió közé. A „szovjet megszállás” emlékművének minősítette a budapesti Szabadság téri szovjet hősi emlékművet, melyet 1945. május 1-én avattak fel annak a 80 ezer vörös katonának a tiszteletére, aki a II. világháborúban életét áldozta Magyarország felszabadításáért a náci megszállás alól.
Simó Endre, a Magyar Békekör elnöke elítélte Orbán Viktor politikai állásfoglalását, és felszólította a kormányfőt, hogy kérjen bocsánatot a magyar és az orosz néptől a fasizmus tisztára mosására irányuló kísérletéért.

Kreml-szóvivő a Mohamed karikatúrákról és a gyilkosságokról

Moszkva, 2020. október 29. csütörtök (MB)

      Oroszországban nem engedélyeznék olyan szatirikus hetilap megjelenését, amely belegázol az emberek vallásos meggyőződésébe – tudatta a Kreml szóvivője csütörtökön.

     Peszkov már csak azért is „teljesen kizártnak” tartja, hogy a párizsi Charlie Hebdohoz hasonló gúnyrajzokat terjesszenek, mert Oroszország multietnikai és multikultúrájú ország, s lakosságának 20 százaléka muszlim hívő. „Megengedhetetlen, hogy a hívők érzéseibe gázoljon bárki is, mint ahogyan az is megengedhetetlen, hogy válaszul gyilkoljon bárki is” – mondta Putyin szóvivője.

     Megfigyelők megjegyzik: Jean Plantu, a Charlie Hebdo karikaturistája – Emmanuel Macron köztársasági elnök egyetértő támogatásával – sorozatosan tesz közzé olyan gúnyrajzokat, amelyekkel sérti a muszlimok hívőket. Az iszlám követői által kihívónak és provokatívnak tartott ténykedését a szólás– és a lelkiismereti szabadságra hivatkozva folytatja, de azt is elismeri, hogy politizálni akar vele.

     Ilyen légkörben egy Franciaországban élő muszlim szélsőséges Párizsban október 16-án lefejezett egy tanárt, mert sértőnek találta a diákjainak tett kijelentéseit az iszlámról. Csütörtökön, október 29-én a párizsihoz hasonló gyilkosságot követtek el Nizzában is. A dél-francia város Notre Dame ketedrálisában Allah Akbar kiáltással egy férfi rátámadt a hívőkre és késsel agyonszúrt közülük hármat. A rendőrség lelőtte a gyilkost.

     A Magyar Békekör arra következtet a Franciaországban történtekből, hogy bizonyos körök a leszámolásig menő vallási türelmetlenség szításával próbálják összeugrasztani az embereket. Megpróbálják elérni, hogy a valódi felelősök helyett egymásban keressék megoldatlan társadalmi gondjaik okát.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Irán magyarországi nagykövete országának külpolitikájáról

Budapest, 2020. október 28. szerda (MB)

     Irán nem akar fegyverkezési versenybe bocsátkozni a Perzsa-öböl térségében annak dacára sem, hogy október 18-án lejárt az ENSZ Biztonsági tanácsa által Iránnal szemben foganatosított fegyverembargójának határideje, s Teherán jogosulttá vált fegyvert vásárolni és eladni – mondta a Magyar Békekör tudósítójának Hamid Reza Nafez Arefi, Irán magyarországi nagykövete szerdán.

     Mivel az Egyesült Államok a Biztonsági Tanács határozata ellenére is fenntartja egyoldalú szankcióit, Irán fenntartja magának a jogot, hogy ellenintézkedéseket foganatosítson biztonsága érdekében, de ezek az intézkedések nem irányulnak mások ellen. A Hormuzi béketerv keretében Irán egyenjogú együttműködésre törekszik a térség valamennyi országával, mert meggyőződése szerint nincs más út egy olyan térségben, amely telis-teli konfliktussal, háborúval, a népek szembeállításával.

     Irán nem törekszik vezető szerepre a térségben, mert tudja, hogy a hegemónia a népek ellen van.

     A bizalmat és a párbeszédre való készséget akarja erősíteni egy olyan térségben, amelyet a közös vallás, kultúra és értékek kötnek össze. „Mi a stabilitásért akarjuk latba vetni befolyásunkat” – mondta a diplomata.

     Nem kedvez a kapcsolatépítésnek az olyan megállapodás, amilyent az Arab Emirátusok Szövetsége kötött Izraellel, hiszen az alapkérdés, megoldatlan. Amíg a palesztin nép helyzete nem nyer megoldást, Izrael nem remélheti, hogy az egész iszlám világ békét fog kötni vele – hangsúlyozta.

     Irán magyarországi képviselője elmarasztalóan szólt az iszlám hívőket sértő Mohamed-karikatúrákról, és arról, hogy Emmanuel Macron francia köztársasági elnök védelmébe vette őket. „Teljesen ellentmond a szólásszabadság és a lelkiismereti szabadság lényegének, amit művelnek, hiszen legszentebb érzéseinkbe gázolnak. Különösen súlyos, amikor egy államfő nem látja, hogy kijelentésével a szélsőség malmára hajtja a vizet. Az ilyen magatartás nem segíti elő az országok együttműködését” – vélekedett.

     A Hegyi Karabah Köztársasággal kapcsolatos azeri-örmény konfliktusról szólva azt mondta, hogy kormánya a békés politikai megoldás híve, és támogatja az orosz békéltető politikát.

     Az afganisztáni helyzet különösen érzékenyen érinti Iránt, hiszen közös nyelven beszélnek, közös a két nép történelme. „Támogatjuk a tálibok és a kormány tárgyalását. Afganisztán stabilizálása fontos a migráció feltartóztatása miatt is” – mondta.

     Az Európai Unió, benne Magyarország annak ellenére is kitart az Iránnal kötött nemzetközi atommegállapodás (JCPOA) mellett, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan felmondta. De az is hozzá tartozik az igazsághoz, hogy az EU politikai támogatása nem párosul az egyezmény gazdasági végrehajtásával. „Az amerikai szankciók miatt saját kintlevőségeinkhez sem jutunk hozzá” – tudatta.

     Mindent egybevetve Hamid Reza Nafez Arefi annak a véleményének adott hangot, hogy Irán meg tudja védeni magát, erőforrásokban gazdag ország, fontos szövetségesekre számíthat Oroszország és Kína tekintetében, s az EU-val is politikai egyetértésre jutott, hiszen az EU megértette, hogy nem lehet szankciókkal pótolni a multilaterális kapcsolatokat, ezért ragaszkodott a Biztonsági Tanács határozatához, és elutasította a BT határozatával ellentétes amerikai szankciókat.

     „A magunk részéről békéltető szerepet játszottunk eddig is, és a jövőben is az egyenjogú békés együttműködés marad a célunk” – mondta az Iráni Iszlám Köztársaság magyarországi nagykövete a Magyar Békekör tudósítójának.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Amerikai elnökválasztás – Putyin Bidenről és Trumpról

Moszkva, 2020. október 26. hétfő (MB)

     Az Egyesült Államokkal való békés együttműködésre törekvés szellemében Putyin orosz elnök megvédte Bident Trumppal szemben, ugyanakkor elismerően nyilatkozott Trump Oroszországgal kapcsolatos egyes lépéseiről – tudatta a Magyar Békekör hétfőn.

     Biden és fia semmiféle bűntettet nem követett el Ukrajnával és Oroszországgal fenntartott üzletelésében – mondta Putyin azzal kapcsolatban, hogy az elnökválasztási kampányban Trump azzal vádolta meg Bident, hogy etikátlan üzleti viszonyban állt a két keleti országgal.

     „Nem látok semmi kivetni valót Bidenék üzleti kapcsolataiban, legalább is nem tudok semmi olyasmiről, ami bűntényre utalna” – mondta.

Putyin ugyanakkor kifogásolta Biden kemény oroszellenes hangvételét.

     Trumpról szólva, a Rosszija-1 TV csatornának nyilatkozó orosz elnök azt mondta, hogy az amerikai csapatok afganisztáni jelenléte kedvez a nemzetközi stabilitásnak, mert fékezően hat a terrorizmusra, és bizonyos mértékig elősegíti az afgán megbékélést. „Úgy tekintünk az amerikaiak afganisztáni erőfeszítésére, mint a terrorizmus elleni erőfeszítésre” – jelentette ki. Putyin köszönetet mondott a leköszönő Trumpnak azért, mert olyan információkhoz juttatta az orosz vezetést, amelyekkel Oroszország elejét vehette terrorista támadásoknak. „A magunk részéről igyekszünk viszonozni ezt. Megállapodást kötöttünk a leköszönő amerikai elnökkel arról, hogy segítünk egymásnak információk kölcsönös nyújtásával” – mondta az orosz elnök.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Digitális rubel bevezetését tervezi az orosz nemzeti bank

Moszkva, 2020. október 24. szombat (MB)

     A nemzetközi pénzügyi rendszerben végbemenő módosulások jeleként Kína után Oroszország is kísérletezik a digitális nemzeti valuta meghonosításával – adta tudtul a Magyar Békekör az orosz nemzeti bank elnökének pénteki bejelentése alapján.

  „A digitális rubel kísérleti bevezetése 2021 végén lehetséges” – mondta Elvira Nabjullina. 
     

      A digitális rubelt nem a készpénzes és a nem készpénzes fizető eszköz helyett akarják bevezetni, hanem mellettük, harmadik elszámolási eszközként.

     Az állampolgár és az üzleti világ maga dönti majd el, hogy mikor melyik fizetőeszközt válassza, melyik előnyösebb neki. A digitális rubel mindenkinek a rendelkezésére áll majd az állampolgártól a vállalkozókon át az államig, és az eddiginél gyorsabb és biztonságosabb fizetést tesz majd lehetővé – mondta Nabjullina.

    Kína egyes körzeteiben már hónapok óta tesztelik az úgynevezett kriptojüant (digitális jüant). Ha beválik, nem kétséges, hogy kihatással lesz a nemzetközi pénzügyi rendszer egészére is, tekintettel Kína világpiaci súlyára – jegyezte meg a Békekör.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

START: kapva kapott Amerika az orosz ajánlaton

Washington, 2020. október 21. szerda (MB)

     A Trump adminisztráció kedden kapva kapott azon az orosz ajánlaton, hogy a nukleáris arzenál egy éves befagyasztásának vállalásával egy évre meghosszabbítsák a hadászati atomfegyverek korlátozásáról (START) februárban lejáró egyezményt – jelentette a Magyar Békekör szerdán Washingtonból.

   Morgan Ortagus amerikai külügyi szóvivő közölte, hogy Washington kész azonnal tárgyalóasztalhoz ülni egy ellenőrizhető megállapodás véglegesítése érdekében.

   Az orosz javaslat arról szól, hogy a két atomnagyhatalom egy évre leállítsa atomfegyver készletének bővítését, egyidejűleg egy évvel meghosszabbítsa a 2010-ben kötött, február 5-én lejáró START-egyezményt, ezzel pedig időt adjon magának a START további meghosszabbításához. Moszkva mindezt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az Egyesült Államok nem áll elő további követelésekkel.

    Az amerikai fél eddig elutasította a START akár egyetlen évre szóló meghosszabbítását is. A hirtelen változást megfigyelők annak tulajdonítják, hogy Donald Trump jó pontot akar szerezni magának az elnökválasztás küszöbén, tekintettel arra is, hogy ellenfele, Biden kampányában hajlandóságot mutatott a START egyezmény meghosszabbítására.

    A Wall Street Journal értesülése szerint a megállapodást néhány napon belül nyélbe üthetik.

     A Magyar Békekör megjegyezte: a START egyezményt a hadászati egyensúly „aranyszabályaként” tartják számon. Alapvető fontosságú szerződés a két atomnagyhatalom kompromisszumkeresése, vitáinak politikai rendezése szempontjából.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Amerikai elnökválasztás – árnyak a demokrácia felett

Washington, 2020. október 20. kedd (MB)

      Súlyos válsággal küszködő, mélyen megosztott amerikai társadalom készül új elnökének megválasztására november 3-án – jelenti a Magyar Békekör tudósítója.

     A világuralmi helyzetében megingott birodalom állampolgárai két olyan jelölt közül kénytelenek választani, akiknek egyike sem tűzte napirendre az elosztási viszonyok módosítását a többség javára, pedig a járvánnyal tetézett gazdasági válság, és a növekvő munkanélküliség közepette a középréteg helyzete is megingott, s lassan de biztosan szertefoszlik az „amerikai álom”. A Deep State idegenellenességgel, rasszista hangulatkeltéssel, orosz- és Kína-ellenes hisztériakeltéssel próbál úrrá lenni az égbekiáltó egyenlőtlenségből és társadalmi igazságtalanságból fakadó feszültségen. Héjái Trumphoz ragaszkodnak, mert tőle remélik, hogy újból naggyá teszi Amerikát. Másik részük Bidenhez fűzi szép reményeit, mert úgy véli, a demokrata jelölt jobban számol a realitásokkal.

     Annak, akit majd megválasztanak, szembe kell néznie azzal, hogy a rendszer korrekciója nélkül nem lehet enyhíteni, még kevésbé kiküszöbölni a társadalmi elégedetlenséget, a polgárháborús konfliktushelyzetekkel fenyegető rendkívül éles társadalmi feszültségeket. Társadalompolitikai változásra volna szükség, alkalmazkodni kellene a világméretű új realitásokhoz, ám ezt egyik jelölt sem tűzte zászlajára. A súlyos helyzetet az idézi elő, hogy az amerikai elit Amerika világgazdasági súlyvesztése és hazai gazdasági válsága dacára is ragaszkodik kiváltságaihoz, és nem hajlandó engedni anyagi jólétéből azoknak a javára, akiknek puszta egzisztenicája is veszélybe került, vagy egyenesen a társadalom perifériájára szorultak.

     Ilyen körülmények között tudatta Trump, egy kérdésre válaszolva, hogy nem feltétlenül adná át a hatalmat Bidennek, ha ellenfelét választanák az Egyesült Államok elnökévé. „Majd meglátjuk” – mondta –, felidézve egy alkotmányos válság rémét egy olyan országban, amelynek demokráciája eddig irigység tárgyát képezte.

     „Egy dologban biztosak lehetünk: akár győz, akár veszít, Trump nem fog engedni” – írta a The Atlantic.

     „Előre látható, hogy ha az eredmény szoros lesz, a szavazás után bírósági és utcai csatározásokkal kell számolni” – véli Richard L. Hasen, az UC Irvine jogi iskola professzora.  

     „Ha Trump nem hajlandó elhagyni hivatalát, Amerika alkotmányos válságba sodródhat, és feltérképezhetetlen területen találhatja magát. Bármi legyen is az eredmény, fennáll annak a nagy kockázata, hogy a lakosság jelentős része nem fogadja el a győztest legitimnek, ez pedig dühös utcai tüntetésekhez vezethet egy fegyverekkel elárasztott országban” – írta a The Guardian.

     Sigmar Gabriel, volt német külügyminiszter, az SPD vezetője pedig annak a véleményének adott hangot, hogy „A demokratikus, iparosodott országok régi nyugati szövetsége az elmúlt években sok hibát vétett, amelyek aláássák nemzetközi hírnevét. Mégis, a Nyugat vonzerejében egyetlen intézmény sem olyan alapvető, mint a szabad és tisztességes választás. Ha a Nyugat tényleges volt vezetője már ezt az elvet sem tudná tiszteletben tartani, akkor a világ többi része más politikai rendszerek mellett dönthet”.

     Világszerte vannak, akik kárörvendően dörzsölik a kezüket a történtek láttán, mert nem érzékelik, milyen veszélyt hordoz magában az amerikai társadalmi és politikai destabilizálódás a nemzetközi helyzetre nézve – jegyzi meg a Békekör tudósítója.

    Idézi Szergej Nariskint, az orosz hírszerzés főnökét, aki azt mondta az amerikai elnökválasztásról, hogy „senkinek sincs szüksége még nagyobb bizonytalanságra és még nagyobb felfordulásra”. Hírszerző tiszttől szokatlan politikai érzékenységgel Nariskin kijelentette: „Természetesen szeretnénk, ha az Egyesült Államokbeli elnökválasztást tisztességesen, átláthatóan, zökkenőmentesen és minden nemzetközi normának megfelelően zajlana le, hogy a nemzetközi közösség is egyetérthessen a választási eredménnyel”.

     November 3-án elnököt, alelnököt, továbbá 435 kongresszusi képviselőt és 35 szenátort választ Amerika népe. Egyidejűleg tizenhárom államban új kormányzóról szavaznak, megannyi járásban pedig helyhatóságot újítanak meg.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Oroszország magyarországi nagykövete a Magyar Békekörben

Budapest, 2020. október 10. szombat (MB)

     Korlátozza az orosz-magyar kapcsolatok fejlődését Magyarország NATO-hoz és Európai Unióhoz tartozása. Bár Oroszország leggyümölcsözőbb viszonya Magyarországhoz fűződik térségünkben, a tovább lépéshez politikai akaratra volna szükség – mondta Szergejev Vlagyimir Nyikolájevics, az Orosz Föderáció magyarországi nagykövete az orosz külpolitikáról péntek este tartott előadásán a Magyar Békekörben.

Budapest, 2020. október 9. Sergeev Vladimir Nikolayevich, Ambassador Extraordinary and Plenipotentiary of the Russian Federation in Hungary, giving a Lecture at the Hungarian Peace Ciommunity.. Szergejev Vlagyimir Nyikolájevics, az Oroszországi Föderáció nrendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete előadást tart a Magyar Békekörben.

    Oroszország magyarországi képviselője értésre adta, hogy nem az orosz félen múlik a kapcsolatok fejlesztése. Hiba volna, ha nem használnánk ki az eurázsiai együttműködés kínálta kölcsönös előnyöket, s e helyett az EU inkább büntetni akarna – utalt arra az oroszellenes szankciópolitikára, amelyből hazánk is kiveszi a részét.

     A náci-fasizmus legyőzésének 75. évfordulóján Szergejev nagykövet emlékeztetett arra, hogy Magyarország és a többi európai ország felszabadításáért több mint egymillió szovjet katona áldozta életét. Ami 20-25 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, mára elképesztő valósággá lett: egyesek egyenlőségjelet vonnak a hitleri Németország és a Szovjetunió közé. Magyarország sem kivétel a történelem eltorzítására irányuló kísérletek alól. „Azt látjuk, hogy egyesek a Hitlerrel szövetséges Horthy Miklós rendszerének rehabilitálására, és Magyarország háborús felelősségének módosítására törekednek” – mondta.

    „Nem lehet politikai konjunktúra tárgya az elesettek áldozata. A múlt tisztelete nélkül nem lehet biztonságos és emberhez méltó jövőt építeni” – fűzte hozzá.

   Oroszország demokratikus, egyenjogú, békés együttműködésen alapuló világrendért küzd. Azt akarja, hogy a Nyugat tudomásul vegye az új realitásokat. Azt, hogy a gazdasági fejlődés motorja többé már nem ő, hanem Kína és India, s a Kelet növekvő pénzügyi befolyása új lehetőségeket tár föl a nemzetközi kapcsolatokban. „Oroszország nem kíván szuperhatalmi szerepet játszani. Nem kíván zászlóshajó lenni másokkal szemben. Nem akar bevezetni valamilyen új világrendet. A nemzetközi kapcsolatok fejlődését nem egy ország határozza meg. Objektív folyamatnak tartja az új erőközpontok létrejöttét, s ennek megfelelően törekszik egy olyan új kapcsolatrendszer kialakítására, amely az egyenjogúságon, és az érdekek egyensúlyán nyugszik” – hangsúlyozta.

Oroszország demokratikus, egyenjogú, békés együttműködésen alapuló világrendért küzd.

    Putyin elnök azért kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja vezetőinek csúcstalálkozóját, mert őket különösen nagy felelősség terheli a világ jövőjéért. Stratégiai párbeszédet szeretnénk folytatni olyan közös pontok fellelése érdekében, mint amilyen a történelmi szerepvállalás az emberiség jövőjéért, a globális biztonság, a fenyegető veszélyek elleni fellépés. A BT tagjai pozitívan fogadták a kezdeményezést, s vezetőik a koronavírus-járvány lezajlása után remélhetőleg személyesen találkoznak majd – tudatta.

   A nagykövet azt tartotta napjaink legfőbb problémájának, hogy a nyugati közösség, élén az Egyesült Államokkal nem akarja elismerni az új kapcsolatrendszert. Rövidlátónak és veszélyesnek nevezte ezt a politikát, mert nem veszi figyelembe az új realitást: a sokpólusú valóságot. Domináns helyzetét a Nyugat immár illegitim módszerekkel is megpróbálja fenntartani: szankciókkal, erőfitogtatással, belügyekbe való beavatkozással, provokációkkal – mondta. Példaként hozta föl a Jugoszlávia és az Irak elleni háborút, Líbia lerohanását, Szíriát, a 2014. évi ukrajnai államcsínyt. Most Fehéroroszországban próbálkoznak. Ahol nem tudnak maguknak kedvező megoldást találni, káoszt teremtenek, hogy aztán ne tudjanak úrrá lenni rajta – fűzte hozzá.

    A diplomata szerint a nyugati szövetségesek újonnan „szabályokon alapuló” módszerrel akarják felváltani a nemzetközi jogrendet. Ezeket a szabályokat saját szájízük szerint alakítják, azokat pedig, akik nem tartják tiszteletben őket, szankcionálják. Sajnálatosan az EU az USÁ-t követi a szankció-politikában. Valójában ezek a szankciók még a Krím Oroszországhoz történt visszacsatolása előtt elkezdődtek, a Szovjetunió szétesése után sem szűntek meg. Oroszország geopolitikailag úgy reagált a szankciókra, hogy megbizonyosodott az Európai Uniós partnereinek megbízhatatlanságáról – jelentette ki. „Sok együttműködési tervünk volt, hiszen közös geopolitikai térségben, az eurázsiai kontinensen élünk. Nagy hiba volna, ha nem használnánk ki ennek előnyeit” – mondta, majd utalt az Eurázsiai Gazdasági Unióra (EEU), a Sanghaji Együttműködési Szervezetre (SCO) és a Dél-kelet Ázsiai Nemzetek Szövetségére (ASEAN). De az EU inkább büntetni akar, mintsem együttműködni – vélekedett.

A diplomata szerint a nyugati szövetségesek újonnan „szabályokon alapuló” módszerrel akarják felváltani a nemzetközi jogrendet.

     „Emiatt arra a következtetésre jutottunk, hogy most már csak közös biztonsági hálóval lehet együttműködni, mert nem akarunk kényüktől-kedvüktől függeni. Ragaszkodunk az egyenjogúsághoz és a kölcsönös tisztelethez” – tudatta Szergejev.

   A nagykövet súlyosnak minősítette a II. világháború utáni nemzetközi jogrend bomlását. Különösen veszélyesnek nevezte, hogy az Egyesült Államok felmondta a nemzetközi stabilitás alapjául szolgáló megállapodásokat, a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról szóló egyezményből pedig februárban kilép. Sorra fordít hátat a nemzetközi szervezeteknek, köztük az emberjogi és a klímavédelmi együttműködésnek. „Az Egyesült Államok szabadkezet akar magának ahhoz, ahogy azt csináljon, amit akar. Ez ellen csak úgy lehet küzdeni, hogy ha mindenki egységesen fellép a nemzetközi stabilitás és az ENSZ védelmében” – mondta. Látván, hogy akaratukat mind nehezebben tudják keresztül vinni az ENSZ-ben, az USA és szövetségesei „házi szervezeteket” hoznak létre. Ilyen szervezetnek nevezte a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet (OPCW). Többségük birtokában rendre olyan döntéseket hoznak, amelyek figyelmen kívül hagyják a tényeket. Pl. azt, hogy a szír hadsereg nem alkalmazott vegyi fegyvert a lakosság ellen.

   „Sárlavinához” hasonlította a vezető nyugati sajtóorgánumok Oroszország ellen folytatott propaganda hadjáratát.

Média-sárlavina

   Oroszország olyan nemzetközi együttműködési keretekben igyekszik elejét venni a nemzetközi helyzet destabilizálódásának, mint amilyen a Húszak Csoportja (G20), a Független Államok Közössége, az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát, Dél-Afrikát tömörítő BRICS és a Sanghaji kollektív biztonsági szervezet. Az ENSZ-en kívül a G20 az egyetlen olyan keret, amely lehetőséget kínál a világgazdaság vezető országainak megegyezésére, nemzetközi együttműködésére, az érdekek egyensúlyának megteremtésére – jelezte.

   A Magyar Békekörben tartott előadást beszélgetés követte. Ennek keretében Balogh Artúr, az MSZP Roma Tagozatának elnöke köszönetet mondott Oroszországnak, hogy szülei 1945-ben életben maradhattak, mert a vörös hadsereg megszabadította őket a náciktól, és megakadályozta, hogy haláltáborba hurcolják őket. „Ma is kérdéses, mennyire tartják tiszteletben a kisebbségi jogokat azok, akik aláírták a kisebbségek védelméről kötött megállapodásokat” – reagált a nagykövet.

    Kepecs Ferenc újságíró azt kérdezte, beavatkozik-e Oroszország az azeri-örmény konfliktus kiéleződése esetén. Szergejev tudatta, hogy a konfilktus Hegyi-Karabahot érinti, Örményország ugyan tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, de nem kért segítséget, mert a konfliktus nem érinti a területét. Az előadás napján Moszkvában – orosz jó szolgálattal – tűzszüneti megállapodást kötött az örmény és az azeri külügyminiszter.

Sztepanakert, 2020. október 4. Az örmény kormány sajtóhivatala által közreadott kép romba dõlt házakról és egy hatalmas, fekete füstoszlopról, amint az azeri erõk nehéztüzérséggel lövik Hegyi-Karabah székvárosát, Sztepanakertet 2020. október 4-én. Örményország és Azerbajdzsán között szeptember 27-én robbantak ki harcok a vitatott hovatartozású, örmények lakta, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó terület, Hegyi-Karabah miatt. A harcok örmény források szerint eddig több mint 200 halálos és sebesült áldozatot követeltek, az azeri fél 19 civil halálos áldozatról és 60 sebesültrõl számolt be. MTI/EPA/Örmény kormány sajtóhivatala/Karo Sahakjan

Fotó: internet

   Makt Mazen, a Magyarországi Arab Közösség szír származású vezetője arra kérte Szergejevet, továbbítsa Moszkvába kérésüket, hogy Oroszország jobban segítsen a szíriai gazdasági élet helyreállításában, és ne kelljen úgy érezniük, mintha Oroszországnak csak a szíriai katonai támaszpontra volna szüksége. Válaszában a nagykövet azt mondta, hogy „Oroszország nem varázsló”, tőle telhetően segít, de nemzetközileg igen nagy ellenállásba ütközik az újjáépítéshez nyújtott segítség, mert a Nyugat – nem titkoltan – nem hajlandó rá, amíg Aszad elnök marad hatalmon. „Amikor mi Aszad elnök felkérésére 2015-ben katonai segítséget nyújtottunk, Szíria területének 70 százalékát az Iszlám állam és az An-Nuszra terroristái uralták. Most a belső párbeszédet tartjuk a legfontosabbnak, a nemzeti megbékélést, az új alkotmány kidolgozását. Bízunk benne, hogy a szír kormány is mindent megtesz érte” – mondta.

Budapest, 2020. október 9. Makt Mazen, President of the Association of the Hungarian Arab Community, speaks in the Hungarian Peace Community. Makt Mazen, a Magyarországi Arab Közösség Egyesület elnöke beszél a Magyar Békekörben.

   Husain Shorsh, a Kurdisztáni Hazafias Szövetség magyarországi képviselője emlékeztette a nagykövetet arra, hogy a kurdok három ezer életet áldoztak azért, hogy Szíria és Irak megszabaduljon az Iszlám Állam rémuralmától. Azt kérdezte, kíván-e Oroszország foglalkozni a kurd kérdéssel. Mire Szergejev igennel felelt, és azt mondta, hogy a kurd kérdés megoldása az orosz külpolitika részét képezi.

Budapest, 2020. október 9. Husain Shorsh, representative of the Kurdistan Patriotic Association in Hungary, speaks in the Hungarian Peace Community. Husain Shorsh, a Kurdisztáni Hazafias Szövetség magyarországi képviselője beszél a Magyar Békekörben.

    Kontra Ferenc nagykövet „nyilvánvaló csalásnak” nevezte Lukasenko fehérorosz elnök választási győzelmét, és azt kérdezte, hogy orosz részről nem tartják-e bűncselekménynek a választási csalást. „A kérdés éppen az, hogy volt-e választási csalás” – hangzott a válasz. „A mi álláspontunk szerint bírósághoz kell fordulnia annak, aki ezt állítja, és törvényes keretek között kell jogorvoslást keresnie.  Ami Belaruszban történik, nem felel meg az alkotmányos követelményeknek. Bizonyára nem volt hibátlan a választás előkészítése és lebonyolítása, de az ellenzék nem jogi keretek között keres megoldást, ez pedig igencsak emlékeztet a másutt végbement ún. színes forradalmakra” – tette hozzá. Belarusz népének magának kell rendeznie belső konfliktusát, minden külső beavatkozástól mentesen – szögezte le. Szergejev elismerte, hogy a fehéroroszországi helyzet aggodalomra ad okot, hiszen testvérnépről van szó, s a két országot államszövetség köti össze.

Kontra Ferenc nagykövet

   Hirschler Tamás, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 alelnöke az iránt érdeklődött, hogy miért keres kapcsolatot az orosz politikai vezetés a szélsőjobboldallal. A nagykövet értésre adta, az a tény, hogy Putyin elnök a francia választások előtt fogadta Marie Lepent, nem jelenti, hogy változtatott volna az orosz politika. A Nemzeti Gyűlés Franciaország törvényes pártja. Ellentétben a fehérorosz Szvetlána Tyihanovszkajával, aki mögött ugyan nem áll semmiféle párt sem, mégis államfőnek kijáró tisztelettel vonultatták Berlinen keresztül a kancellári hivatalba. Szergejev nagykövet bírálta a kettős mérce politikáját.+++

2020. 10 09 a Magyar Békekör szervezésében hallgatták meg az orosz nagykövetet és tettek fel kérdéseket.

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook – WordPress

X  X  X 

Magyar Békekör – orosz nagykövet – köszöntés

Budapest, 2020. október 9. péntek (MB)

    A Magyar Békekör október 9-én előadás-beszélgetésen látta vendégül Szergejev Vlagyimir Nyikolájevicset, az Orosz Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Magyarországon. Simó Endre, a Békekör elnöke a következő szavakkal fogadta:

     „Tisztelettel köszöntöm Szergej Vlagyimir Nyikolájevics Urat, az Oroszországi Föderáció Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövetét Magyarországon!

Kedves Nagykövet Úr! Köszönöm, hogy elfogadta meghívásunkat, és eljött, hogy megossza velünk gondolatait, és beszélgessen velünk! Tudja, az a különös ebben, hogy míg Ön eljött közénk, saját kormányunk miniszterei részéről eddig még senki sem tett eleget meghívásunknak!

Örülök, hogy személyesen is köszönthetem Önt, Ön által pedig kormányát és népét a náci-fasizmus felett aratott győzelem 75. évfordulóján! Önök nagyon sok életet áldoztak a magyar nép szabadságáért. Megköszönni ezt, és hálálkodni érte, kevés!  Az elesettek emlékéhez méltónak azt tartom, ha élünk a szabadság adta lehetőséggel a magunk és mások javára, és teszünk azért, hogy a kölcsönös tiszteleten, egyenjogúságon, békés együttműködésen alapuló új világrend szülessék! A Magyar Békekör ilyen világrendért küzd, mert különböző világnézetű, hitvallású és kultúrájú emberek közös érdekének tartja.

Nagykövet Úr, kedves Vendégünk, érdeklődéssel várjuk előadását!”+++

    Az előadásról és a beszélgetésről készült hírösszefoglalót lásd:

A Magyar Békekör október 9-én előadás-beszélgetésen látta vendégül Szergejev Vlagyimir Nyikolájevicset, az Orosz Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Magyarországon. Simó Endre, a Békekör elnöke köszöntötte a vendéget.

Kiadta: Magyar Békekör Egyesület

Facebook – WordPress

Európai Unió a cigányokkal való bánásmódról

Brüsszel, 2020. október 8. csütörtök (MB)

     Megbocsáthatatlannak minősítette az Európai Unió tagállamainak cigányokkal szembeni bánásmódját Věra Jourová jogállamisági főbiztos, az EU alelnöke – tudatta csütörtökön a Magyar Békekör.

    A 27 tagállamot számláló Európai Unióban kb. hat millió cigány él, és a legnépesebb etnikai kisebbségnek számít. A brüsszeli bizottság felmérése szerint csupán az elmúlt öt évben 41 százalékuk részesült faji megkülönböztetésben, a roma gyerekek 85 százalékát pedig szegénység fenyegeti, míg a nem roma gyerekek 20 százalékára vár hasonló sors.

    „Közép-Európában a legszegényebbek és a legkevésbé képzettek, évszázadok óta hátrányos megkülönböztetésben részesítik őket” – mondta Jourová.

     Az Unió alelnöke tíz évre szóló tervet ismertetett, melynek részeként 2021 szeptemberéig minden tagállamnak nemzeti stratégiát kell kidolgoznia arról, hogyan mérsékli a diszkriminációt, segíti elő a romák munkához jutását, csökkenti a szegénységet és javítja a cigánygyerekek nevelését. Az EU elő akarja segíteni a romák társadalmi beilleszkedését, amit régóta akadályoz a velük szemben tanúsított előítéletesség, gyűlölet szította leszámolás és a folytonos zaklatás.

     A Magyar Békekör tudomása szerint a koronavírus-járvány tovább súlyosbította a cigányság amúgy sem rózsás helyzetét. A járvány a szegregált közösségekben, közművesítést nélkülöző zsúfolt lakásokban, népes családokban élő gyermekeket sújtja a legjobban. A fertőzöttek száma aránytalanul nagyobb azoknak a körében, akik nem rendelkeznek az alapvető higiéniai feltételekkel, s egészségügyi ellátásuk sem megoldott.

     A Békekör megjegyzi: hazánk lakosságának 8-10 százaléka cigány. A velük szembeni bánásmódra megfelel Jourová alelnök értékelése. Kormányaink egész sora adós a cigánykérdés megoldásával. Orbán Viktor kormányának most el kell döntenie, továbbra is követeli-e Věra Jourová eltávolítását az Európai Bizottságból, vagy eleget tesz felszólításának egy olyan nemzeti stratégia kidolgozására, amely javít a cigányság helyzetén. A miniszterelnök ugyanis Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz írt szeptember 29-i levelében közölte, hogy felfüggeszti kétoldalú politikai kapcsolatait Věra Jourovával, és sürgette az alelnök eltávolítását a testületből. Orbán szerint az EU alelnöke megsértette Magyarországot, amikor azt állította, hogy demokráciája beteg. Ursula von der Leyen nem tett eleget a magyar miniszterelnök követelésének. Most az a kérdés, hogy miniszterelnökünk eleget tesz-e Věra Jourová felszólításának a honi cigányság helyzetének javítására.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress