Iráni nagykövet: „Elvárjuk, hogy elítéljék a gyilkosságot”

Budapest, 2020. november 30. (MB)


     Elvárjuk, hogy az Európai Unió és tagállamai elítéljék Mohszen Farizade iráni atomtudós meggyilkolását – tudatta Hamidreza Nafez Arefi, Irán budapesti nagykövete hétfő délután Simó Endrével, a Magyar Békekör elnökével folytatott telefon beszélgetésén.
     Tudjuk, kiknek állt érdekében a politikai gyilkosság, és szeretnénk, ha az Európai Unió országai elítélnék a terrorakciót és elhatárolódnának tőle. Utalt rá, hogy az Unió részese az iráni atom-megállapodásnak (JCPOA), melynek az Egyesült Államok hátat fordított.
     Az Iráni Iszlám Köztársaság magyarországi képviselője kritikusnak nevezte a térség helyzetét. Annak a véleményének adott hangot, hogy a gyilkos provokációval csapdát akartak állítani országának. Az iráni vezetés fontolóra veszi, milyen választ adjon a gyilkos merényletre. Elsősorban diplomáciai eszközökkel igyekszik érvényt szerezni az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jognak, melyet a teheráni terrorakcióval megsértettek – tudatta Irán budapesti nagykövet.
     A Magyar Békekör megjegyezte: Orbán Viktor kormánya mindeddig nem ítélte el a Mohszen Farizade életét kioltó politikai bűntettet. +++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Bidennel sző terveket az EU

Brüsszel, 2020. november 30. hétfő (MB)

      Az Európai Unió javítani szeretné Donald Trump elnöksége alatt elhidegült transzatlanti kapcsolatait, és konkrét javaslatokkal akar előállni Joe Bidennek, az Egyesült Államok leendő elnökének – értesült a Magyar Békekör hétfőn.

     Az Unió 27 nagykövete öt olyan területet készül kijelölni, amely lehetőséget kínál az amerikai-EU együttműködés élénkítésére. Ezek a következők: egészségügyi együttműködés a koronavírus-járvány megfékezésében, a normális gazdasági élet helyreállítása, a klímaváltozás feltartóztatása, a béke és a biztonság erősítése, a nemzetközi együttműködés közös értékeinek újbóli felvállalása, és a multilaterális kapcsolatok helyreállítása.

     A Békekör üdvözli az EU-s kezdeményezést, hiszen valamennyi a helyzet normalizálására irányul. Ha az Egyesült Államok leendő elnöke is magáévá teszi az EU kezdeményezését, könnyebben feltartóztathatják a járványt, és új életet lehelhetnek a gazdaságba. Biden maga is kilátásba helyezte az USA csatlakozását a párizsi klíma-megállapodáshoz, a hadászati nukleáris fegyverekről kötött megállapodás (START) meghosszabbítását, a visszatérést az Iránnal kötött atom-megállapodáshoz (JCPOA), és a sokoldalú diplomácia felélénkítését a Trump idején tapasztalt leépítés helyett.

    A Magyar Békekör arra is felhívja a figyelmet, hogy az EU által megjelölt területek a transzatlantinál szélesebb együttműködést követelnek meg. Tekintettel a világjárványra, a világgazdaság rendbe tételére, a nemzetközi biztonságra. Átfogó együttműködés elképzelhetetlen a nemzetközi szervezetek nélkül, a multilateralizmus elhanyagolásával.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Irán: Nem marad válasz nélkül a gyilkosság

Teherán, 2020. november 28. szombat (MB)

      Irán nem hagyja válasz nélkül atomtudósának meggyilkolását. „Válaszolni fogunk rá a kellő időben” – jelentette ki Hasszán Rohani iráni elnök szombaton Mohszen Farizade pénteken történt meggyilkolására reagálva.

      Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Kászem Szoejmáni iráni tábornok januári meggyilkolása után Irán rakétákkal lőtt amerikai támaszpontokat Irakban.

      „Ellenségeink tudják, hogy az iráni nép bátor, s a bűntett nem marad megválaszolatlanul” – mondta az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke.

      Nyugati megfigyelők megjegyezték: bár eddig még senki sem vállalta magára a teheráni politikai merényletet, az előzmények nem hagynak kétséget afelől, hogy a gyilkosság az amerikai és az izraeli titkosszolgálat közös akciójának terméke.+++

A fotó Hasszán Rohani iráni elnököt ábrázolja

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Biztonsági megállapodás helyett politikai gyilkosságok

Washington, 2020. november 28. (MB)

     Az iráni atomfizikus ellen elkövetett pénteki gyilkos merénylet célja az volt, hogy megakadályozzák az Egyesült Államok visszatérését az iráni nemzetközi atom-megállapodásba (JCPOA), és az Irán által meghirdetett hormuzi béketerv megvalósítását – jelentette a Magyar Békekör tudósítója Mohszen Farizade meggyilkolásáról.

      Aligha férhet kétség ahhoz, hogy kik állnak a politikai gyilkosság mögött, tekintettel az előzményekre. Közvetlen előzménye volt, hogy Donald Trump, tíz nappal az elnökválasztás után meg akarta támadni Iránt, és csak azzal hagyta magát lebeszélni róla, hogy vezérkara alternatívát kínált a háborúval szemben. 2020. január 3-án, Trump személyes parancsára a bagdadi repülőtérnél drónról meggyilkolták Kászem Szolejmáni tábornokot, az iráni forradalmi gárda parancsnokát. A Moszad, az USÁ-val szövetséges Izrael titkosszolgálata négy iráni atomtudóst gyilkolt meg 2010-2012 között – áll a feljegyzésekben. Még korábban, 2003-ban izraeli kommandó végezte ki Ardeszir Huasszanpur atomfizikust.

     A merényletet akkor követték el, amikor Joe Biden, az USA elnöki posztjának várományosa kilátásba helyezte országának visszatérését a JCPOA egyezménybe, melyet Trump 2018-ban egyoldalúan felmondott. Netanjahu Izraelje nehezen viseli Trump várható távozását, és mindent elkövet, hogy maradjon. Izrael nem csak a JCPOA szerződés felmondásával értett egyet, hanem a Trump által alkalmazott “maximális nyomással” is Irán ellen.

     Mohszen Farizade meggyilkolása Irán elleni politikai provokáció, és súlyos kérdéseket vet fel a leköszönő Trump elnök szándékaival kapcsolatban elnökségének hátralévő két hónapjában – írja a tudósító.

     Irán az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztette az ügyet. Arra kérte az ENSZ főtitkárát, hogy ítélje el a gyilkosságot, és tegyen lépéseket elkövetőivel szemben.

     „A Magyar Békekör politikai gyilkosságnak tartja és elítéli Mohszen Farizade iráni atomfizikus teheráni meggyilkolását. A merénylethez azoknak fűződött érdeke, akik meg akarják akadályozni a JCPOA szerződés életben maradását, a közel-keleti rendezést, és egy kollektív biztonsági megállapodás létrejöttét a Perzsa-öböl térségében. Nem csak a térség, hanem a világ minden népének érdeke fűződik az iráni atom-megállapodást tiszteletben tartásához, és a hormuzi béketerv valóra váltásához” – írta Simó Endre, a Békekör elnöke szombaton.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Message to the American people – Statement of the Hungarian Community for Peace

The Hungarian Community for Peace (HCP) commends the American people and its institutions for their firm stand in defense of freedoms against anti-democratic tendencies, to enforce the popular will expressed in the presidential election.

     We look forward to the official announcement of the final result and we hope that the underperforming presidential candidate will also acknowledge the victory of his opponent. The HCP does not want America to destabilize and try to overcome its severe social divisions, its huge indebtedness, the Deep State’s internal power struggle through wars.

     Hungary is interested in a future US president pursuing a policy of Peace. Adapting his country to the new reality: to the end of America’s world domination, and to the commandment of equality. We want the future President to bring his country back into the system of international cooperation, to respect international law based on the UN Charter, not to denounce security agreements concluded in our common interest, but to expand them in a spirit of peaceful cooperation! The Community for Peace considers the extension of the Strategic Arms Reduction Treaty (START) to be the most urgent because it expires on 5 February. We want the US to review its strategy and give up on being the first to use a nuclear weapon!  We want the future President not to deploy new medium-range nuclear weapons in the territory of European NATO allies or in Asia! We would like he come back into the international nuclear agreement on Iran, into the Open Skies Convention, into UNESCO, the World Health Organization (WHO), the United Nations Relief and Works Agency (UNRWA), the Global Compact for Migration (GCM), he remain in the World Trade Organisation (WTO) and he respect the principle of Free Trade.

     By doing so, by pursuing mutually beneficial economic cooperation instead of embargo and sanctions policy and trade wars he would not only build international relations but also serve the interests of the American People. We want the future President of America to encourage NATO partners, including Hungary, to build relations not confrontation with Russia and China.

     The Hungarian Community for Peace is convinced that neither Russia nor China threatens world peace. The future president of America should seize the historic opportunity to end the pandemic with international cooperation and overcome the economic crisis exacerbated by the epidemic. The G20, the driving force behind the world economy, offers a good opportunity for joint action.

     The future President of America must heal the wounds of American society because inner peace is essential to world peace! We hope that, regardless of race, color, gender, language, religion, political or any other opinion, national or social origin, the future President of US will have human rights in mind for the benefit of Americans and all people in the world.

Edited by Hungarian Communitoy for Peace (Magyar Békekör)

Facebook and WordPress

 
 

Üzenet az amerikai néphez – A Magyar Békekör állásfoglalása

     A Magyar Békekör elismerését fejezi ki az amerikai népnek és intézményeinek kiállásukért a szabadságjogok mellett, az antidemokratikus törekvésekkel szemben, hogy érvényre juttassák az elnökválasztáson megnyilvánult népi akaratot.

     Várjuk a végeredmény hivatalos kihirdetését, és bízunk abban, hogy az alulmaradt elnökjelölt is elismeri ellenlábasának győzelmét. A Békekör nem akarja, hogy Amerika destabilizálódjon, és háborúkkal próbáljon úrrá lenni súlyos társadalmi megosztottságán, óriási eladósodottságán, a Deep State hatalmi torzsalkodásán. Magyarország abban érdekelt, hogy a leendő amerikai elnök békepolitikát folytasson. Alkalmazkodjon az új realitáshoz: Amerika világuralmi helyzetének megszűnéséhez, az egyenjogúság parancsolatához.

     Szeretnénk, ha a leendő elnök visszavezetné országát a nemzetközi együttműködési rendszerbe, tiszteletben tartaná az ENSZ Alapokmányán nyugvó nemzetközi jogot, nem felmondana közös érdekünkben álló biztonsági megállapodásokat, hanem bővítené őket a békés együttműködés szellemében! A Békekör a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló egyezmény (START) meghosszabbítását tartja a legsürgősebbnek, mert február 5-én lejár. Szeretnénk, ha az USA felülvizsgálná stratégiáját, s lemondana arról, hogy elsőként vessen be atomfegyvert! Ha nem telepítene új közép-hatótávolságú nukleáris fegyvereket európai NATO szövetségeseinek területére, sem Ázsiába! Visszalépne az Iránról kötött nemzetközi atom-megállapodásba, a Nyitott Égbolt (Open Skies) egyezménybe, az UNESCO-ba, az Egészségügyi Világszervezetbe (WHO), a Menekültügyi és Munkaügyi Ügynökségbe, a Biztonságos, Szabályos és Rendezett Migrációért (GCM) megállapodásba, tagja maradna a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO), tiszteletben tartaná a szabad kereskedelem elvét!

     Nem csak a nemzetközi kapcsolatoknak tenne jót vele, hanem az amerikai nép érdekét is szolgálná, ha embargó- és szankciópolitika, kereskedelmi háborúzás helyett kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésre törekedne! Azt szeretnénk, ha Amerika leendő elnöke nem szembenállásra biztatná NATO partnereit, köztük hazánkat, Oroszországgal és Kínával, hanem a kapcsolatok építésére velük, s élen is járna ebben!

    A Magyar Békekör meggyőződése szerint sem Oroszország, sem Kína nem fenyegeti a világ békéjét. Amerika leendő elnökének élnie kellene azzal a történelmi lehetőséggel, hogy nemzetközi összefogással véget vessenek a világjárványnak, és leküzdjék a járvány tetézte gazdasági válságot. Jó lehetőséget kínál a közös cselekvésre a világgazdaság húzó erejének számító Húszak Csoportja (G20).

     Amerika leendő elnökének gyógyítania kell az amerikai társadalom sebeit, mert a belső béke nélkülözhetetlen a világ békéjéhez! Bízunk benne, hogy fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre való tekintet nélkül az emberi jogokat tarja majd szem előtt az amerikaiak, és a világon élő minden ember érdekében.

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Trump visszaélése a NATO-partnerséggel – Open Skies

Moszkva, 2020. november 23. hétfő (MB)

     A Nyitott Égbolt (Open Skies) szerződésből történt kilépése után a Trump adminisztráció azt követeli NATO szövetségeseitől, hogy osszák meg vele az orosz légtérben szerzett információikat, és tiltsák meg az oroszok szerződés szerinti ellenőrző repüléseit az Egyesült Államok európai támaszpontjai felett – jelentette a Magyar Békekör tudósítója hétfőn.

     Kiszivárgott, hogy az amerikaiak olyan megállapodásokat akarnak aláíratni NATO-partnereikkel a kulisszák mögött, amelyekkel megszegnék az Open Skies szerződést, de a szerződésszegést titokban tartanák. Megbízható források szerint a cselt maguk az USA NATO szövetségesei leplezték le, mert tiszteletben akarják tartani az európai biztonságot szolgáló egyezményt.

     „Hogyha a nyugati országok hajlandóak eleget tenni az amerikai követelésnek, azaz amerikai pórázba dugni a nyakukat, nem habozunk kemény választ adni rá” – figyelmeztetett Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről folyó bécsi tárgyalásokon Oroszországot képviselő nagykövet. Hozzáfűzte: „Ha Oroszország szerződő partnerei életben akarják tartani a Nyitott Égbolt megállapodást, garantálniuk kell, hogy a légi megfigyeléseken összegyűjtött információkat nem adják át harmadik félnek (ez esetben a szerződésből kilépett USÁ-nak – a tudósítóü megjegyzése), mert azok bizalmasak”.

     Az orosz fél nem éri be az ígéretekkel, hanem szerződésben vállalt garanciákat kér. Az Open Skies Konzultatív Bizottsága elé hétfőn orosz határozattervezet került, mely egyértelműen megtiltja a szerződés szerinti tevékenységek említését.

      Ha az amerikaiak meggondolnák magukat, és újra a szerződés részeseivé szeretnének válni, visszatérésük az összes állam által vállalt jogok és feltételek szerint történhetne. Újbóli tagságuk egyik feltételéül azt szabnák, hogy el kellene fogadniuk a Konzultatív Bizottság minden olyan határozatát, amely az USA kilépése után született.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Trump kilépett a Nyitott Égbolt szerződésből, Biden bírálja a lépést

Washington, 2020. november 22. vasárnap (MB)

     Rövidlátó politika következményének nevezte Joe Biden, hogy Donald Trump döntése miatt Amerika vasárnaptól többé tekinti magát a Nyitott Égbolt (Open Skies) szerződés részesének – jelentette a Magyar Békekör.

     Az Egyesült Államok elnöki tisztségének várományosa szerint Trump lépése kiélezi a feszültséget a Nyugat és Oroszország között, és növeli a téves számítások és konfliktusok kockázatát.

     A Trump adminisztráció május 21-én mondta föl a megállapodást, kilépése jogilag mától hatályos.

     A Nyitott Égbolt szerződést az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagállamai kötötték 1992-ben azzal a céllal, hogy ellenőrizzék a fegyverzetkorlátozási egyezmények tiszteletben tartását, megelőzzenek válságokat, és kezelhessenek válság-helyzeteket. A megállapodás értelmében fegyverzet nélküli repülőgépekről ellenőrzó repüléseket hajthattak végre a megállapodást ratifikáló 33 ország területe fölött.

     Washington hét évvel ezelőtt azzal kezdte vádolni Moszkvát, hogy szelektíven értelmezi a szerződést, és megsérti egyes rendelkezéseit. Oroszország hasonló vádakkal illette Amerikát. 2017-ben Trump korlátozta az orosz ellenőrző repüléseket az USA fölött, mire Moszkva „tükör intézkedéssel” reagált,  korlátozva az amerikai ellenőrzés lehetőségét.

      A Magyar Békekör tájékoztatása szerint az Egyesült Államok NATO szövetségesei ellenezték az Open Skies felmondását, egyesek el is ítélték, és kitartanak az egyezmény mellett dacára annak, hogy Amerika kilépett belőle. Szerintük ugyanis a szerződés az európai biztonságot szolgálja. Egyelőre még nem világos, milyen sors vár a kölcsönös ellenőrzésre az amerikai távozást követően. A döntés lényegében orosz kézben van, és attól függ, vajon Joe Biden kormánya újra csatlakozik-e az egyezményhez.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

A civilizáció vádolja a fasizmust – 75 éve a nürnbergi per

Budapest, 2020. november 20. péntek (MB)

     Hetvenöt évvel ezelőtt, 1945. november 20-án vette kezdetét a nürnbergi per, melyen a náci Németország 21 vezetőjének, köztük Hitler kinevezett utódjának, Hermann Göringnek kellett felelniük az emberiség ellen elkövetett bűntetteikért – emlékeztetett rá a Magyar Békekör az évfordulón.

     Sztálin, Roosevelt és Churchill még 1943-ban megállapodott abban, hogy nemzetközi bíróság elé állítják a náci főbűnösöket. Az ügyészek és a bírók is a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország igazságügyi szerveiből kerültek ki. A nürnbergi perben mégsem csupán a győztes hatalmak vádja jutott kifejezésre, hanem – mint Robert Jackson amerikai ügyész megfogalmazta – „A civilizáció vádolta a fasizmust.” 

     A 42 kötetes peranyagban 300 ezer tanúvallomás, 6600 fénykép- és film, valamint hangfelvétel szerepelt bizonyítékként a gyilkosságokra, a kiirtásra (a „népirtás” kategóriát csak 1948-ban iktatták a nemzetközi jogba), a rabszolgaságra, a deportálásra, továbbá minden olyan embertelenségre, melyet a civil lakosság ellen követtek el a háború alatt, a politikai, faji és vallási alapon történt üldözés tekintetében pedig a háború előtt és alatt.

     A per színhelyéül a nácizmus szimbólumának tartott Nürnberget választották, ahol Hitler nagygyűléseit rendezték, és ahol 1935-ben kihirdették a zsidó ellenes törvényeket.

     Göringen kívül Rudolf Hess, Hitler helyettese, Alfred Rosenberg, a nemzetiszocialista párt ideológusa, a kényszermunkáért felelős Fritz Sauckel, Joseph Göbbels propagandaminiszter, Heinrich Himmler, az SS vezetője, Joachim von Ribbentrop külügyminiszter ült a vádlottak padján, a náci Németország további vezetőinek társaságában.

     Mindnyájuknak összeesküvésért, háborús bűnökért, béke elleni bűntettekért, és – mint a történelemben addig még soha – az emberiség ellen elkövetett bűnökért kellett felelniük.

     Valamennyien „nicht schuldig”-gal (nem bűnös) válaszoltak a vádra. Ám a borzalmakról készült  dokumentumfilm még közülük is megérintett egyeseket. Sauckel megremegett annak a buchenwaldi felvételnek a láttán, amely egy emberbőrből készült lámpaernyőt mutatott egy orvosnő vallomása kíséretében arról, hogy milyen büntetésekkel sújtották a belseni rabokat. A vád 33 tanút sorakoztatott föl, köztük Marie-Claude Vaillant-Couturiert, az Auschwitz-Birkenau, majd a Ravensbruck koncentrációs tábor túlélőjét. Kétórás tanúságtételében többek között elmondta, mit műveltek az újszülöttekkel, hogyan fojtották meg őket anyjuk szeme láttára.

     „Mielőtt leültem volna a tanúk padjára, odamentem a vádlottak elé, hogy lássam őket szemtől-szembe. Látni akartam, milyen a tekintetük azoknak, akik képesek voltak ilyen iszonyatos bűnökre vetemedni” – mondta Marie-Claude a l’Humaniténak adott interjújában.

     1946. október 1-én hirdettek ítéletet. Tizenkét vádlottat, köztük távollétében Martin Bormant, Hitler titkárát, akinek haláláról akkor még nem tudtak, halálra ítéltek, hármat életfogytiglani börtönre, egyet 15, egyet pedig 10 évi börtönre. Három vádlottat felmentettek a vád alól.

      Október 16-án, hajnali 1 órakor akasztással kivégeztek tíz halálra ítéltet. (Göring öngyilkos lett a börtönben, ráharapott a fogába rejtett ciánkapszulára.) Göring és a kivégzettek holttestét elhamvasztották és szétszórták az Isar egyik mellékfolyójába.

     Nürnbergben még tizenkét pert tartottak náci orvosok, miniszterek, katonák elleni hasonló vádakkal.

     A 75. évfordulón Frank-Walter Steinmeier, német államfő beszédet mond abban a teremben, amelyben a nürnbergi pert tartották. A megemlékezést olyan légkörben tartják, amelyre a német szélsőjobboldal erősödése és az antiszemitizmus fokozódása jellemző – írta a Békekör a nürnbergi per 75. évfordulóján.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Az USA hadviselései Donald Trump elnöksége alatt

Budapest, 2020. november 19. csütörtök (MB)

     Az Egyesült Államok egyetlen háborújának sem vetett véget Donald Trump elnökségének négy éve alatt. Továbbra is amerikai csapatok állomásoznak Afganisztánban, Irakban és Szíriában. Nem vonta ki az amerikai haderőt Kubából. Egyidejűleg hadviselést folytatott, és háborús lépéseket tett több ország ellen. Az amerikai érdekek érvényre juttatásáért nemzetközi jogba ütköző, a szabad kereskedelem elvével szöges ellentétben álló, az Egyesült Államok nemzetközi megállapodásait sértő kereskedelmi háborút indított, és szankciópolitikát gyakorolt a világ számos országa, köztük saját szövetségesei ellen.

     A Magyar Békekör összegyűjtötte Trump elnök hadviseléseinek tényeit:

  1. Légitámadás a szíriai hadsereg ellen Dajr ez-Zaur repülőterénél 2016. szeptember 17-én;
  2. Rakétatámadás a szíriai légierő ellen Ash Sha’iratnál 2017. április 7-én;
  3. Légitámadás al-Tanfnál  a szíriai sivatagi haderő alakulatai ellen   2017. május 18-án, 2017. június 6-án és 8-án;
  4. Szíriai harci gép lelövése Ja’Dinnél (Rakka) 2017. június 18-án;
  5. Szíriai drón lelövése a szíriai al-Tanfban fekvő amerikai haditámaszpontnál  2017. június 20-án;
  6. Légi- és tüzérségi csatát vívtak a szíriai hadsereggel és orosz támogatóikkal  a szíriai Khasamnál  2018. február 7-én;
  7. Légitámadás szíriai páncélosok ellen a szíriai al Tabiyehnél 2018. február 10-én;
  8. Rakétatámadás szíriai célpontok, köztük Damaszkusz ellen  2018. április 14-én;
  9. Légitámadás a szíriai hadsereg ellen Dajr ez-Zaurnál   2018. április 29-én;
  10. Tűzharc szíriai katonákkal Khirbat Amonál 2020. február 2-án;
  11. Bombatámadások Irakban az Iszlám Állam terrorszervezet ellen harcoló iraki-iráni erők ellen 2020. március 12-én és december 29-én;
  12. Gyilkos dróntámadás Kászem Szolejmáni iráni tábornok ellen a bagdadi repülőtéren 2020. január 3-án;
  13. Tengeri blokád Irán ellen 2019. augusztus;
  14. Tengeri blokád Venezuela ellen 2019. augusztus;
  15. Partraszállási kísérlet Venezuela ellen 2020. május;
  16. Az „Amerika mindenekelőtt” politika szellemében kereskedelmi háború az amerikai érdekek érvényre juttatásáért Kínával, Indiával, Kanadával, Ausztráliával, Mexikóval, Dél-Koreával és az Európai Unióval szemben;
  17. Gazdasági és pénzügyi szankciók balkáni országok, továbbá Fehéroroszország, Burundi, a Közép-Afrikai Köztársaság, Kuba, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Hong Kong, Irán, Irak, Libanon, Líbia, Mali, Nicaragua, Észak-Korea, Szomália, Szudán, Dél-Szudán, Szíria, Oroszország, Venezuela, Jemen és Zimbabwe ellen 2017. február és 2020. augusztus között.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress