Putyin: a régi módszerek erőltetése elmélyíti a válságot

Moszkva, 2021. január 31. vasárnap (MB)

     A hagyományos gazdaságélénkítő módszerek alkalmatlanok napjaink világgazdasági és társadalmi válságának leküzdésére, mert elmélyítik az egyenlőtlenséget országok között és országokon belül – foglalta össze a Magyar Békekör annak a beszédnek a lényegét, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök intézett a davosi világgazdasági fórum résztvevőihez a mögöttünk álló héten.

     A Davos Agenda Week video tanácskozás keretében Putyin azt mondta, hogy a napjainkban tapasztalható világgazdasági válság bizonyos tekintetben a XX. század harmincas éveinek nagy válságához hasonlítható, de megoldására többé nem nyújtanak lehetőséget a régi gazdasági-pénzügyi eszközök, mert „a magánhitelezésen nyugvó ösztönzés lényegében lehetetlenné vált, a nagyobb pénztömeg kibocsátásával pedig a pénzügyi buborékot fújják fel, és azt érik el vele, hogy a társadalom tovább rétegződik”.

     A globális gazdaság előző fejlődési szakaszára jellemző, hogy a jövedelmek legnagyobb része a lakosság 1 százalékához került, mások helyzete viszont nem javult. Egyes fejlett gazdaságokban a lakosság több mint felének reáljövedelme stagnált az elmúlt 30 évben, miközben az oktatás és az egészségügyi szolgáltatások ára a háromszorosára nőtt. Vagyis sok millió embernek még a gazdag országokban sincs már kilátása jövedelmének növekedésére, ráadásul azzal a problémával szembesül, hogyan őrizheti meg az egészséget és részesülhessen a magas színvonalú oktatásban. Mind jobban növekszik azoknak a száma, akikre nincs kereslet – jellemezte a helyzetet az orosz elnök.

    A régi gazdaságfejlesztési modellek és eszközök válsága éles társadalmi polarizálódáshoz vezet, felerősíti a populista nézeteket, a bal és jobboldali radikalizmust, és más szélsőségeket.

    Az országok közötti egyenlőtlenség elmélyülése, és az egyes társadalmakon belüli osztálypolarizáció, melyet Putyin rétegpolarizációként említ, akadályozza a békés együttműködésre épülő világrend elérését – foglalta össze a Békekör az orosz elnök nemzetközi biztonsággal kapcsolatos figyelmeztetését.

     “Meg kell erősítenünk és fejlesztenünk kell az egyetemes intézményeket, amelyek különösen nagy felelősséggel tartoznak a világ stabilitásának és biztonságának fenntartásáért, valamint a globális gazdasági és kereskedelmi viselkedési szabályok megalkotásáért. Újra megjegyezem, hogy ezek közül a szervezetek közül sokan nagyon nehéz helyzetbe kerültek. A csúcstalálkozókon visszatérően hangoztatjuk, hogy ezeket az intézményeket egy másik korszakban hozták létre, és objektív okokból nehezen tudnak reagálni a jelenlegi kihívásokra. De azt is szeretném hangsúlyozni, hogy addig nem mondhatunk le róluk, amíg nem állítunk helyükbe jobbakat” – mondta Putyin.

     Vélhetően az Egyesült Államok kormányának elmúlt négy éves magatartására célozva megemlítette, hogy „egyesek” egyoldalú lépésekkel próbálnak úrrá lenni a válságon, és látszategységet igyekeznek létrehozni maguk körül anélkül, hogy a problémákat meg is oldanák – írta a Békekör Putyint idézve.

      A régi módszerek erőltetése következtében növekvő globális ellentmondásokkal számolhatunk az élet minden területén. „Minden okunk megvan arra gondolni, hogy fenyeget az ellentmondások eszkalálódása” – jelentette ki.

      Az orosz elnök végül felhívta a figyelmet arra, hogy az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenség kiéleződése, továbbá a nemzetközi intézmények gyengülése, a regionális konfliktusok szaporodása kedvezőtlenül hat a nemzetközi stabilitásra, kiszámíthatatlanná tehetik a kapcsolatokat.

     A Magyar Békekör megjegyezte: az orosz elnök beszédének kimondatlan célja az volt, hogy a XXI. század műszaki-tudományos fejlettségének megfelelő alkotó együtt gondolkodásra, közös cselekvésre sarkallja a világ vezető hatalmait, a megújulás szellemében. A globális gondok felvetésével Putyin érzékeltetni akarta, miben szeretné együttműködésre bírni az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagját az orosz kezdeményezésű csúcstanácskozáson, melyet mindnyájan elfogadtak, de a koronavírus-járvány miatt még nem tudtak megtartani.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Biden felülvizsgálja Trump közel-keleti politikáját

Washington, Moszkva, 2021. január 27. szerda (MB)

     Az izraeli-palesztin konfliktus befejezésének egyetlen útja a két állami megoldás – tudatta az új amerikai elnök véleményét Jen Psaki fehérházi szóvivő.

      Richard Mills, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője bejelentette, hogy újra megnyitják a palesztin diplomáciai képviseletet Washingtonban, az Egyesült Államokét pedig Kelet-Jeruzsálemben.

      Az amerikai-palesztin diplomáciai kapcsolatokat Trump elnök szakította meg.

      „Nagyra értékeljük az új amerikai politikát, hiszen Palesztina nehéz időket élt át Donald Trump elnöksége idején – mondta Abdel Hafiz Nofal, Palesztina moszkvai nagykövete.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Hadászati megállapodás orosz feltételekkel

Moszkva, 2021. január 27. szerda (MB)

     Megállapodás született az Egyesült Államok és Oroszország között a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló szerződés (Új START) öt évre szóló meghosszabbításáról – jelentette a Magyar Békekör szerdán Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közlésére hivatkozva.

     A nemzetközi béke és biztonság alapjának tekintett, február 5-én lejáró szerződést előfeltétel nélkül hosszabbítják meg. Az Egyesült Államok új kormánya tudomásul vette, hogy Oroszország csak abban az esetben hosszabbítja meg a 2011. február 5-én kötött egyezményt, ha az Egyesült Államok sem támaszt előfeltételt. Vagyis az orosz feltétel az volt, hogy ne kössék feltételhez a szerződés meghosszabbítását.

    A Magyar Békekör az enyhülés felé tett lépésként üdvözli a „biztonsági aranymércének” nevezett megállapodás meghosszabbítását, és azt kívánja, hogy további lépések kövessék.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Biden hazai és nemzetközi lépései

Washington, 2021. január 23. szombat (MB)

     Az Egyesült Államok új elnöke 1,9 billió (1900 milliárd) dolláros támogatással siet azoknak az amerikaiaknak a megsegítésére, akik a koronavírus-járvány tetézte gazdasági válságban egzisztenciálisan ellehetetlenültek, és éheznek – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.

     Élelmezési és munkanélküli segélycsomagját Joe Biden a kongresszus elé terjesztette jóváhagyásra. Harminc millió amerikait juttatnának elegendő élelemhez, köztük 12 millió olyan gyereket étkeztetnének, aki az iskola járvány miatti bezárása következtében nem részesülhet ellátásban. Brian Deese, a Fehér Ház gazdasági tanácsának igazgatója elmondta, hogy a feketék és a latinók közül minden ötödik éhezik, minden hét amerikai háztartásból egy táplálkozási gonddal került szembe.

     A bajba jutottaknak közvetlen anyagi segítséget is nyújtanának. Úgy tudják, összege 1400 dollár (kb. 400 ezer Ft) lesz.  Az intézkedés annál is sürgősebb, mivel nyolc millió amerikai háztartás március óta vár az állásvesztés miatt kilátásba helyezett anyagi támogatásra. A munkáltatókat 15 dolláros (kb. 4500 Ft) órabér-minimum fizetésére köteleznék.  Az egy év alatt megkétszereződött munkanélküliek segélyezését szeptemberig kiterjesztenék, és fizetett betegszabadságot élvezhetnének azok, akik Covid-19-ben megfertőződtek. (Ezt Trump megtagadta tőlük. Ennek következtében arra kényszerültek, hogy megélhetésük érdekében fertőzötten dolgozzanak, elősegítve annak a járványnak a terjedését, amely a világ országai közül az USÁ-t sújtja a legjobban, és eddig 425 ezer amerikai életébe került.)

    Az amerikai társadalom gyógyulása és egysége az igazság és az elszámoltathatóság helyreállításától függ – mondta a szenátus demokratapárti többségének vezetője, midőn bejelentette, hogy a Donald Trump leköszönt elnökkel szembeni vádeljárást február 8-ra tűzték ki. „Mielőbb magunk mögött kell hagynunk nemzetünknek ezt a sötét fejezetét” – adott hangot véleményének Chuck Schumer.

    Az amerikai válság leküzdésére irányuló lépéseit Biden békülékeny nemzetközi ígérettel párosította. Kilátásba helyezte a hadászati atomfegyverek korlátozásáról szóló Új START szerződés öt évre történő meghosszabbítását.

     Ugyanakkor arra utasította az amerikai hírszerzést, folytasson átfogó vizsgálatot arról, hogy a közelmúltban történt és oroszoknak tulajdonított kibernetikai támadást valóban oroszok követték-e el, és beavatkozhattak-e az amerikai elnökválasztásba. Jen Psaki fehérházi szóvivő közléséből az is kitűnik, hogy az új amerikai kormány politikai eszközként akarja kihasználni Oroszországgal szemben a Navalnij-ügyet.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress  

Biden elnök első intézkedései

Washington, 2021. január 21. csütörtök (MB)

     Elnökségének első napján Joe Biden 15 rendeletet és direktívát adott ki az elődje által megsértett polgárjogok helyreállításáról, és Amerika visszatéréséről a sokoldalú nemzetközi együttműködési rendszerbe – jelentette a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.

     Első lépésben helyreállította, és a Fehér Ház közvetlen alárendeltségébe helyezte az elődje által felszámolt egészségügyi vezérkart a koronavírus-járvány feltartóztatására. A megelőzés és a gyógyítás koordinálásával megbízott testület a nemzetbiztonsági tanács főigazgatóságaként működik.

     Kilakoltatási moratóriumot rendelt el az Egyesült Államok egész területére, hogy segítséget nyújtson a járvány miatt egzisztenciájukat vesztett embereken, a csődbe jutott vállalatok dolgozóin.

     Utasította a szövetségi ügynökségeket, hogy a faji egyenlőség gyakorlati érvényesítése érdekében vizsgálják felül a faji egyenlőtlenségnek kedvező politikai intézkedéseket.

     Parancsot adott a falépítés leállítására az amerikai-mexikói határon. Szabaddá tette a beutazást azokból a muszlim országokból, amelyekből Trump megtiltotta. Rendeletet hozott a gyermekek és a fiatalkorú bevándorlók védelmében, részeként egy szélesebb körű bevándorlási tervnek, amelyet elküldött a kongresszusnak, és amely becslések szerint az Egyesült Államokban jogi státusz nélkül élő 11 millió ember számára nyolcéves utat biztosítana az állampolgárság felé.

     Azonnali hatállyal visszavonta azt a 2020. évi diszkriminatív népszámlálási rendelkezést, mely lehetővé tette, hogy jogi különbséget tegyenek a letelepedési engedéllyel rendelkezők származása között, és kizárhassák őket a kongresszusi helyek felosztásából az államok között.

   Utasította a szövetségi alkalmazottakat is, hogy vállaljanak etikai kötelezettséget az igazságügyi minisztérium függetlenségének fenntartására.

       Visszavonta elődjének direktíváját a hazafias neveléssel foglalkozó bizottság felállításáról.

       Eskübeszédében Biden tudatta, hogy nem maradhat kormányában, aki nem becsületes és tisztességtudó. „Mindenkit megillet az emberi tisztesség és méltóság, ami nagyon hiányzott az elmúlt négy évben” – mondta.

     Kinyilvánította szándékát, hogy csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez és az Egészségügyi Világszervezethez (WHO), és visszavonta a Keystone XL olajvezeték jóváhagyását. (Trump megtagadta a klímaegyezmény aláírását, és kilépett a WHO-ból.)

     Orosz részről pozitívan reagáltak az új amerikai elnök első nemzetközi lépéseire. „Kedvező jeladásnak” nevezték Antony Blinken külügyminiszter bejelentését arról, hogy készek foglalkozni a hadászati fegyverek csökkentéséről (START) szóló, február 5-én lejáró szerződés meghosszabbításával. (Ez a szerződés képezi a nemzetközi béke és biztonság alapját. Trump feltételekhez kötötte a meghosszabbítását.) Mihajl Uljanov, a bécsi nemzetközi szervezetekhez akkreditált orosz nagykövet szerint várható, hogy az USA visszalép az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetébe (UNESCO), és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába is. Különösen fontosnak tartotta, hogy Washington – a jelek szerint – „komoly lépéseket tesz” az Egyesült Államok visszatérésére az Iránnal kötött nemzetközi atom-megállapodásba (JCPOA).+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

A Magyar Békekör állásfoglalása az EU kisebbségjogi döntéséről

     Brüsszel rossz szolgálatot tett az EU népeinek azzal, hogy elutasította a nemzeti kisebbségek önálló alkotmányos jogállásának elismerésére irányuló polgári kezdeményezést. A Magyar Békekör kéri a brüsszeli bizottságot, vizsgálja felül döntését, nézzen szembe a valósággal, mert megkerülésével azoknak a kezére játszik, akik a problémát nem megoldani akarják, hanem kihasználni hatalmi céljaikra, idegengyűlölet szításával, emberek és nemzetek megosztásával, egymásra uszításával. Elfogadhatatlan, hogy az EU másodrendű állampolgároknak tekintse a kisebbségieket! A Minority SafePack kezdeményezés célja az volt, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem az európai uniós jog részévé, azaz kötelező erejűvé váljon. Azzal, hogy a Bizottság elutasította a jogos kezdeményezést, gyanúba keverte az egész közösséget az emberi jogok s a hozzájuk szorosan kapcsolódó kisebbségi jogok iránti elkötelezettségét illetően. Az EU minden tagállama ratifikálta az Európa Tanács 1994. évi Keretegyezményét a nemzeti kisebbségek védelméről, melyben az áll, hogy a felek kötelezik magukat a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a többséghez tartozók közötti egyenlőség előmozdítására. Az egyenjogúságot jogilag is kodifikálni kell, hogy a tagállamok ne értelmezhessék kényük-kedvük szerint! Hiszen a nemzeti, etnikai s vallási kisebbségek jogai számos tagállamban, köztük nyugat-európaiakban is, nemcsak sérülnek, hanem még tagadják is őket az egységes nemzetállamiság jegyében.

     A Magyar Békekör nem csak a Magyarország határain kívül élő magyar kisebbségek nyelvi, kulturális, vallási, hagyományőrzési, és más jogaiért emel szót, hanem minden nemzeti kisebbségéért, melyet a többség elnyom. Az embernek joga van önmagához, anyanyelvéhez, kultúrájához, gyökereihez. Ha az EU csak deklarálja a jogot, de nem tesz érte semmit, félő, hogy mások fognak „megoldást” keresni helyette, történelmileg ismert, baljós etnikai alapú jogrenddel váltva fel a demokratikus jogrendet. Kétes hajlamoknak máris tanúi lehetünk: lásd az EU Ukrajnához fűződő különleges viszonyát! Hogyan ápolhat egy magát demokratikusnak tartó közösség jó viszonyt egy olyan antidemokratikus rendszerrel, amely etnikai háborút folytat legnagyobb kisebbsége, az orosz ellen, a többieket pedig terrorizálja?! Netán’ az oroszellenességben tárulna fel az EU elvi következetessége az emberi jogok és a kisebbségi jogok érvényre juttatása helyett?

     Nem látja Ursula von der Leyen elnök asszony és stábja, hová vezetett az emberi- és a kisebbségi jogok sérelme az Egyesült Államokban? Nem kellene az EU-nak inkább levonnia a tanulságot az ott történtekből, mielőtt még Európában is felidéződne a polgárháború réme? Tessék bátran szembenézni a gondokkal, nem pedig hátat fordítani nekik! Hiszen a szabadságjogok korlátozásának árát nemcsak a kisebbség fizeti meg, hanem mindenki – áll a Magyar Békekör állásfoglalásában, melynek továbbítására az Unió budapesti képviseletét kérték fel.

Statement of Hungarian Community for Peace on EU decision about National Minorities’ Rights

Minority rights and EU – Message to Ursula von der Leyen, President of EU Commission (Brussels) Via EU Commission Representation in Hungary

     Brussels has done a bad service to the peoples of the EU by rejecting a citizens’ initiative to recognize the independent constitutional status of national minorities. The Hungarian Peace Circle calls on the Brussels Commission to reconsider its decision, to face reality, because by bypassing it will play into the hands of those who do not want to solve the problem, but use it for their power, inciting xenophobia, dividing people and nations, by inciting each-other. It is unacceptable that EU consider minorities as second-class citizens! The Minority SafePack initiative aimed to make the protection of national, ethnic and linguistic minorities part of EU law, that is compulsory. By rejecting the legitimate initiative, the Commission has raised doubts about the whole community’s commitment to human rights and closely related minority rights. All EU Member States have ratified the 1994 Council of Europe Framework Convention for the Protection of National Minorities, which states that the parties undertake to promote equality between persons belonging to national minorities and those belonging to the majority. Equality must also be codified in law so that Member States cannot interpret it as they please! After all, the rights of national, ethnic and religious minorities are not only violated in many Member States, including Western Europeans, but are even denied in the name of a unified nation-state.

     The Hungarian Community for Peace speaks not only for the linguistic, cultural, religious, traditional and other rights of Hungarian minorities living outside Hungary, but also for all national minorities that are oppressed by the majority. Man has a right to himself, his mother tongue, his culture, his roots. If the EU only declares the law but does nothing for it, it is feared that others will seek a “solution” instead, replacing the democratic legal order with a historically known, sinister ethnic-based legal order. We are already witnessing dubious tendencies: see the EU’s special relationship with Ukraine! How can a community that considers itself democratic have a good relationship with an anti-democratic system that wages an ethnic war against its largest minority, the Russians, and terrorizes others?! Perhaps ‘anti-Russianism would reveal the EU’s principled consistency rather than the enforcement of human and minority rights?

     Madam President Ursula von der Leyen and her staff, do you not see where the violation of human and minority rights in the United States has led? Shouldn’t the EU rather learn from what happened there before the horrors of civil war are recalled, even in Europe? Have the courage to face the problems, not turn your back on them! After all, the price of restricting liberties is paid not only by the minority, but by everyone – stands in the resolution of the Hungarian Community for Peace, for the transmission of which the representation of the Union in Budapest was requested.

Hungarian Community for Peace (Magyar Békekör)

Budapest, 20 January 2021

Oroszország kilép a Nyitott Égboltról szóló szerződésből

Moszkva, 2021. január 15. (MB)

     Az Egyesült Államok tavaly novemberi kiválása miatt Oroszország is kilép a kölcsönös légi megfigyelésről szóló Nyitott Égbolt (Open Skies) egyezményből. Az orosz külügyminisztérium pénteken azzal indokolta a lépést, hogy Amerika kilépése következtében felborult az egyezményhez fűződő érdekegyensúly – jelentette a Magyar Békekör a TASZSZ és az AP közlése alapján.

     A Trump adminisztráció kilépése miatt megszűnt annak lehetősége, hogy orosz megfigyelő repüléseket hajtsanak végre az Egyesült Államok területe fölött, ugyanakkor az USA NATO-szövetségesei tovább élvezhették volna a lehetőséget Oroszország területe fölött, és megoszthatták volna ott szerzett adataikat az Egyesült Államokkal. Különösen nagy érdeklődést tanúsítottak Kalinyingrád iránt.

Bejegyzés megtekintése

     Moszkva erre most nemet mondott, és jelezte, abban az esetben tartaná elképzelhetőnek a szerződés megmentését, ha az Egyesült Államok új elnöke felülvizsgálná elődjének döntését.

     Joe Biden bírálta Donald Trump elhatározását. Azt mondta, hogy “súlyosbítja a Nyugat és Oroszország közötti feszültséget, és növeli a téves számítások és konfliktusok kockázatát”. De még nem közölte, vajon visszavezetné-e Amerikát a szerződő felek közé. Úgy tudják, „nemzetbiztonsági megfontolásoknak” rendeli alá a döntést.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Egy amerikai elnök dicstelen távozása – tudósítás

Washington, 2021. január 14. csütörtök (MB)

     A demokratikus államrend megdöntésére irányuló lázítás szítása miatt szerdán vádat emeltek Donald Trump elnök ellen. Az amerikai képviselőház 232 szavazattal 197 ellenében hozott döntése a Deep State azon köreinek is szól, amelyek Trump mögött álltak elvetélt puccskísérletében – jelentette a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.

    Noha az Egyesült Államok leköszönő elnöke minden bizonnyal a Fehér Házban maradhat január 20-ig, Joe Biden beiktatásáig, szembe kell néznie tettének következményeivel: azzal, hogy meg akarta dönteni az alkotmányos rendet, és ki akarta sajátítani magának a hatalmat, noha a november 3-i elnökválasztásból Binden került ki győztesen.

     Az Egyesült Államok történetében először fordult elő, hogy egy elnök szembe forduljon hazájának törvényes rendjével, kísérletet tegyen a törvényhozás megszállására, és tekintélyuralommal próbálja felváltani a demokratikus rendet.

     Trump ellen a hivatalos vád (impeachment): „lázadásra való felbújtás”. Bizonyítékul a Capitolium megostromlása előtt egy héttel mondott beszédét hozzák föl, melyben arra buzdította híveit, hogy meneteljenek a Capitoliumra, tanúsítsanak erőt és ne tartsák magukat semmiféle szabályhoz, hanem kövessenek „teljesen más szabályokat”.     

     „Az Egyesült Államok elnöke felkelésre és fegyveres lázadásra bujtogatott: Mennie kell, hiszen veszélyt jelent a nemzetre” – mondta Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke. Trump ellen republikánus párthívei közül tízen szavaztak a demokratákkal. Volt, aki Pelosinál is élesebben fogalmazott. Trump polgárháborúba akarta sodorni az országot – mondta Maxine Waters, Jim McGovern szerint pedig „államcsínykísérletre” buzdított.

     Az alkotmány értelmében a szenátusnak felelősségre-vonási tárgyalást kell indítania a képviselőház vádemelése alapján. Ahhoz, hogy alkotmányos vádat emeljenek a leköszönő elnök ellen, kétharmados többségre van szükség. Ez csak úgy jöhet létre, ha a száz republikánus szenátor közül 17 a demokratákkal együtt szavaz a vádemelésre.

     Noha az impeachment-eljárás kimenetele kérdéses, annyi bizonyos, hogy az USA leköszönő elnöke nehezen gyógyítható sebeket ejtett az amerikai társadalmon. Példátlanul elmélyítette a szakadékot gazdagság és szegénység között, hihetetlenül kiélezte a faji ellentéteket, gerjesztette a fehér felsőbbrendűséget hirdető fajvédő szélsőségeseket, akik közül sokan egészen a fizikai leszámolásig követték útmutatását.  

     Erőszak-politikájára jellemzően gyilkosságokra adott utasítást nemzetközi téren. Személyes érdemének minősítette a terrorizmus elleni harcban kitűnt Kászim Szulejmáni iráni tábornok 2020. január 3-án történt meggyilkolását, és tudtával követték el Mohszen Fáhrizáde iráni atomtudós meggyilkolását Teheránban november 27-én. Azzal is súlyosan megkárosította hazájának nemzetközi kapcsolatait, hogy sorozatos provokációkat követett el Oroszország és Kína ellen, beavatkozott belügyeikbe, illetve szövetségeseik belügyeibe, partraszállási kísérletet hajtott végre Venezuela ellen. Egyoldalúan felmondott a béke és biztonság alapjául szolgáló nemzetközi szerződéseket, kilépett több ENSZ-szervezetből, és az „Amerika mindenekelőtt” filozófia jegyében revánsot akart venni egy olyan világon, amely nem kér többé az amerikai fennhatóságból.+++

Lásd: https://www.facebook.com/bekekor/posts/2545865609039011

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Kérjük, támogasson minket! – We would appreciate your help





Tisztelt Kedvelőnk, Követőnk, Olvasónk!

Rászorultságunk miatt megköszönnénk, ha egyetértését a Magyar Békekör tevékenységével anyagi támogatással is kifejezné! Köszönjük szépen!

Budapest Bank: 10103104-01462800-01005009

Külföldről:

IBAN számlaszám:  HU09-10103104-01462800-01005009

Dear Sympathizer, Follower, Reader!

If you agree with the activities of the Hungarian Peace Community for a world order based on mutual respect and peaceful cooperation, we would be grateful if you helped us financially in continuing our Work. Thanks you very much.

Budapest Bank: 10103104-01462800-01005009

From outside of Hungary

Iban: HU09-10103104-01462800-01005009