Kína, Oroszország, Észak-Korea és Irán a CIA fő célpontja

Washington, 2021. február 25. csütörtök (MB)

     Alig egy nappal az után, hogy Kína jelezte együttműködési készségét az  Egyesült Államokkal, az amerikai központi hírszerző ügynökség (CIA) leendő új igazgatója”ragadozókhoz” hasonlította a kínai vezetőket, és Az ötvenes évek Mccarhysta boszorkányüldözésére emlékeztető stílusban szólt Kínáról és Oroszországról – jelentette a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.

    A 33 évi diplomáciai szolgálat, benne moszkvai nagyköveti kiküldetés, majd külügyi vezető tisztségek betöltése után CIA élére jelölt 65 éves William Burns Kínában, Oroszországban, Észak-Koreában és Iránban jelölte meg az amerikai nemzetbiztonságra leselkedő legnagyobb veszély forrását. Tekintélyuralmi rendszernek nevezte az oroszt és a kínait azzal a különbséggel, hogy míg Oroszország Napja leáldozóban, Kínáé felívelőben. Ezért Amerikának Kínára kell összpontosítania össztüzét – adta értésre.

     Baráti légkörben tartott bizottsági meghallgatásán Burns kijelentette: ha rajta múlna, bezáratná a Kínai Népköztársaság Egyesült Államokban működő kulturális intézményeit, köztük a Konfuciusz egyetemi kulturális központokat is, mert kém- és propaganda tevékenységükkel veszélyeztetik az államok nemzetbiztonságát. Előadta, hogy ha a szenátus jóváhagyja kinevezését a CIA élére, ki fogja bővíteni az ügynökség Kínával foglalkozó káderállományát, s az új kihívásoknak megfelelően fokozni fogja a CIA illegális tevékenységét a jelzett államokkal, legfőképpen Kínával szemben.

     Hozzátette: célnak tekinti Kínával az együttműködést is a klímavédelemben és az atomfegyverek elterjedésének korlátozásában.

     A Békekör tudósítója még február elején jelentette, hogy Biden véleménye szerint elsősorban Kína, másodsorban Oroszország áll Amerika vezető szerepe visszaszerzésének útjában. Elképzelése szerint a „két diktatúra” alól ki lehet húzni a talajt, ha kívülről segítenek a hatalom belső ellenzékének, beleértve a hatalmon lévő pártok azon köreit is, amelyek szemben állnak vagy bírálják Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin vonalát, különös tekintettel a két ország szoros, de nem problémamentes kapcsolatára. Első lépésként védelmébe vette a nem politikai okokból bebörtönzött Alekszej Navalnijt, és Putyinnal folytatott első telefonbeszélgetésén követelte tőle azonnali kiengedését. Kiállásával az orosz ellenzék vezető személyisége mellett, felhevítette az orosz ellenzéki mozgalom aktivitását Putyin ellen.

     A szenátus hírszerzési bizottsága két héten belül hoz döntést arról, hogy jóváhagyja-e William Burns kinevezését a CIA igazgatói tisztségébe.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2021/02/05/magyar-bekekor-biden-elnok-elso-kulpolitikai-lepeseirol/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Kínai készség a gazdasági kapcsolatok bővítésére az USÁ-val

Peking, 2021. február 24. (MB)

      Kína kész bővíteni gazdasági-kereskedelmi kapcsolatait az Egyesült Államokkal – közölte Vang Ven-tao kereskedelmi miniszter szerdán Pekingben.

     „Előre nézünk, szeretnénk az együttműködésre összpontosítani amerikai kollégáinkkal, és kezelni nézeteltéréseinket” – üzente a miniszter Joe Biden elnök új amerikai adminisztrációjának.

     A békés kapcsolatépítésre irányuló kínai törekvés különösen fontos abban a nemzetközi helyzetben, amelyre az jellemző, hogy az Egyesült Államok hadihajókat vonultatott fel a Dél-Kínai-tengeren, katonai nyomást gyakorol és szankciókat foganatosít Kínával szemben, a demokrácia export jegyében pedig beavatkozik a kínai belügyekbe. A higgadt kínai magatartás arra utal, hogy Peking tudatában van erejének és erkölcsi fölényének az amerikai vezetés fenyegetőzéseivel szemben, és jelezni akarja, miben látja a közös jövőt – értékelte a Magyar Békekör.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress       

Uniós szankciók Oroszország ellen – magyar különvélemény

Brüsszel, 2021. február 23. kedd (MB)

     Szankciókkal válaszol Oroszország együttműködési készségére az Európai Unió. Az EU hétfői tanácsülésén Szijjártó Péter külügyminiszter is egyetértett a szankciópolitikával, bár azt mondta, inkább stratégiai együttműködésre volna szükség Moszkvával – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.

    Az uniós külügyminiszterek úgy ítélték meg, hogy „Oroszország tekintélyuralmi állam felé sodródik”, ezért büntető intézkedéseket foganatosítanak azok ellen az orosz személyek eellen, akik megsértik az emberi jogokat. A konkrét szankciókat egy héten belül kidolgozzák – közölte Josep Borrel, az EU külügyi és biztonsági főképviselője. A tanácskozásba bekapcsolódott amerikai külügyminiszter „nagyon, nagyon bátorítónak” nevezte a brüsszeli döntést, melyet a Navalnij-ügyre hivatkozva hoztak.

    Noha a magyar és a német külügyminiszter különvéleményt is megfogalmazott az EU Oroszországhoz fűződő viszonyáról, Borrell sajtótájékoztatóján kijelentette: „Oroszország világos jelét adta, hogy nem akar együttműködni ez Európai Unióval”. Pedig nemcsak Szijjártó óvott attól, hogy az EU kettős mércével mérjen emberjogi ügyekben, hanem Heiko Maas német külügyminiszter is annak a véleményének adott hangot, hogy szükség van a konstruktív párbeszédre Oroszországgal annak ellenére is, hogy a kapcsolatok mélypontra süllyedtek. Értésre adta, hogy Oroszország nélkül nem számíthatnak számos nemzetközi konfliktus megoldására. – Ezen kívül az Északi Áramlat-2 gázvezeték felépítésének befejezésére sem – jegyezte meg a tudósító.

     A 27 tagállam külügyminisztere végül is egyetértett abban, hogy az Unió Oroszországhoz fűződő viszonyát három elv, az „elutasítás, feltartóztatás és elköteleződés” elve alapján alakítsák. Elutasítják az emberi jogok és a nemzetközi törvények megsértését, feltartóztatják Oroszország nyomásgyakorlását az EU-ra, s elkötelezik magukat közös érdekek mellett.

    Az orosz külügyminisztérium csalódottságát fejezte ki az EU külügyminiszteri tanácsának döntése miatt. „Az EU újabb lehetőséget szalasztott el arra, hogy átgondolja a szankció- és nyomásgyakorlás politikáját Oroszországgal szemben”. A moszkvai közlemény logikai bukfencnek tartja, hogy először politikai döntés születik a szankciókról, majd utána keresnek jelölteket rá, hogy ki hajtsa végre.

    Az orosz külügy felhívja a figyelmet a kettős mércére, melyet az EU alkalmaz emberjogi kérdésekben és a nemzetközi kapcsolatokban.

    A Békekör tudósítójának véleménye szerint a NATO európai szövetségesei – ha érdekellentéteikből fakadóan ellentmondásosan is – elfogadták az új amerikai adminisztráció „Kelet feltartóztatására” irányuló politikáját, mert úgy ítélik meg, hogy az közös rendszerük fennmaradását szolgálhatja, még ha kérdéses is, valóban szolgálja-e. Feladatmegosztást tapasztalni Amerika és Nyugat-Európa között: az USA elsődleges célpontja Kína, az EU-é pedig Oroszország. Tekintettel az eddigi tapasztalatokra kétség fér a szankciópolitika hatékonyságához, hiszen kétélű fegyvernek bizonyulhat – írta a tudósító.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Diplomáciai erőpróba Amerika és Irán között

Washington, Teherán, 2021. február 19. péntek (MB)

     Biden elnök megpróbálja előfeltételekhez kötni Amerika visszatérését a Trump által 2018-ban egyoldalúan felmondott iráni atom-megállapodásba (JCPOA), Irán viszont abban az esetben egyezne bele az USA visszatérésébe az egyezményhez, ha Washington felfüggesztené az Iránnal szemben foganatosított összes szankciót – foglalta össze a kialakult helyzet lényegét a Magyar Békekör tudósítója pénteken.

     Az amerikai külügyminiszter kérésére a JCPOA szerződés nyugat-európai tagjai, Franciaország, Nagy-Britannia, és Németország az Európai Unióval közösen nemzetközi konferenciával próbálnak Washington segítségére sietni, hogy presztízsvesztés nélkül újra csatlakozhasson a szerződő felekhez, egyszersmind kísérletet tegyenek arra, hogy a Nyugat számára előnyösebb feltételekkel tárgyalják újra a JCPOA egyezményt.

    Jó diplomáciai érzékkel Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter nem kötelezte el országát egy ilyen konferencián való részvétel mellett, hanem értésre adta, hogy nem Iránnak kell elősegítenie az USA visszatérését az egyezményhez, hanem az USÁ-nak, mint a szerződésből kivált félnek kell megtalálnia a szerződéshez visszavezető utat. Irán a maga részéről tiszteletben fogja tartani az eredeti megállapodást, ha azt Amerika is tiszteletben akarja tartani. Mivel az eredeti egyezmény nem egyeztethető össze az Irán ellen hozott szankciókkal, azokat maradéktalanul fel kell függeszteni – adta értésre Zarif.

     Az iráni atom-megállapodással kapcsolatos diplomáciai harc jól mutatja, ki tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, és ki nem. Ki próbálja egyoldalú előnyszerzésre kiforgatni a kompromisszumos megállapodást, és ki ragaszkodik ahhoz, amiben eredetileg megállapodtak. A „pacta sunt servanda” elve arra kötelez minden szerződő felet, hogy tiszteletben tartsa a megállapodást. Ezt a jogelvet az USA szegte meg Trump elnöksége idején, most Bidenen múlik, hogy visszavezeti-e Amerikát a sokoldalú együttműködés rendszerébe – értékelte a helyzetet a Magyar Békekör tudósítója.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Orosz-iráni-indiai-kínai flottagyakorlat az amerikai flotta felvonulásával szemben

Teherán, 2021. február 17. szerda (MB)

      Tengerészeti biztonsági öv fedőnéven orosz-iráni flottagyakorlatot tartanak hétfő óta az Indiai-óceán északi részén – jelentette a Magyar Békekör szerdán.

     Hossein Khanzadi ellentengernagy, az iráni haditengerészet parancsnokának tájékoztatása szerint bejelentette csatlakozását a hadgyakorlathoz India, Kína pedig lehetségesnek tartja részvételét rajta.

     A közös flottagyakorlatot akkor rendezik, amikor az amerikai hadiflotta egységei, köztük két repülőgép anyahajó, 120 harci gép, cirkáló rakétákat hordozó hajók és rombolók vonultak a Délkínai-tengerre Biden elnök parancsára. (Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2021/02/11/bideni-eropolitika-kinaval-szemben-amerikai-hadero-a-del-kinai-tengeren/

     A Békekör megfigyelője szerint a keleti államok flottagyakorlatukkal többek között azt jelzik Washingtonnak, hogy ha Amerika – mint azt Biden elnök Hszi Csin-ping kínai elnöknek mondta – „elsődlegesnek tartja az Indiai-Csendes-óceáni térség szabadságát és nyitottságát”, akkor ugyanezt másoktól sem tagadhatja meg.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Bideni erőpolitika Kínával szemben – Amerikai haderő a Dél-Kínai-tengeren

Washington, Peking, 2021. február 11. csütörtök (MB)

     Az Egyesült Államok új elnöke, elődjéhez hasonlóan erőpolitikát folytat Kínával szemben, hogy feltartóztassa növekvő nemzetközi befolyását és világgazdasági előretörését – jelentette a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.

     Biden parancsára az amerikai hadvezetés flottaegységeket vont össze a Dél-Kínai-tengeren: két repülőgép anyahajót, cirkálórakétákat hordozó hajókat és rombolókat, továbbá kb. 120 harci repülőgépet. Amikor a haderő a helyszínre érkezett, Joe Biden telefonon felhívta Hszi Csin-ping kínai elnököt, és tudatta vele, hogy Washington elsődlegesnek tartja az „Indiai-Csendes-óceáni térség szabadságát és nyitottságát”, melyet – szerinte – Kína veszélyeztet. Azt is közölte a Kínai Népköztársaság elnökével, hogy mélyen aggasztja Peking Hongkongban és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen folytatott „kényszerítő és tisztességtelen gyakorlata”.

     Hszi Csin-ping válaszában felhívta Biden figyelmét, hogy a konfrontáció katasztrofális következményekkel járhat mindkét országra nézve, ezért célszerű volna elkerülni, és inkább arra kellene irányt venni, hogy párbeszéddel tisztázzák a nézeteltéréseket, és helyreállítsák azokat a mechanizmusokat, amelyek révén elkerülhetik a félreértésre módot adó konfliktus-helyzeteket. Óvatosságra intette Bident a kínai belügyekbe történő beavatkozás dolgában is. Közölte vele, hogy nemcsak Hongkong és Hszincsiang, hanem Tajvan is a kínai szuverenitás és területi integritás alá tartozó ügy.

    Biden megválasztása óta először beszélt egymással telefonon az amerikai és a kínai elnök – jegyezte meg a Békekör tudósítója, aki emlékeztetett arra, hogy Biden „orrgyilkosnak” nevezte Hszi Csin-pinget választási kampányában, jóllehet a kínai elnök még az előtt gratulált neki győzelméhez, mielőtt hivatalosan is kihirdették volna az amerikai nagyválasztók döntését.

    Amerikai kormánykörökből származó értesülések szerint Biden adminisztrációja is folytatni akarja Donald Trump Kínával szemben elrendelt kereskedelmi háborúját, nem akarja leépíteni a vámokat, és még erősebb szankciókat akar foganatosítani annak érdekében, hogy megakadályozza Kína gazdasági fejlődését. A Békekör tudósítója szerint az amerikai politika szemben áll a nemzetközi szabad kereskedelemmel, és a Kereskedelmi Világszövetség (WTO) normáival. Biden köreiben úgy vélik, az elnök „nyomás alatt akarja tartani Kínát, el akarja szigetelni és meg akarja büntetni”.

     „Nincs változás Amerika Kína-politikájában” – összegezte a tényeket az AP amerikai hírügynökség.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2021/02/05/magyar-bekekor-biden-elnok-elso-kulpolitikai-lepeseirol/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Iráni nagykövet: Amerikának kell megtennie az első lépést

Budapest, 2021. február 9. kedd (MB)

    Amerikának kell megtennie az első lépést, hogy újra részesévé váljon az Iránnal kötött nemzetközi atom-megállapodásnak (JCPOA), hiszen az egyezményt is ő mondta föl. A visszatérés politikai akarat kérdése, és rugalmasságot kíván – mondta Hamid Reza Nafez Arefi, iráni nagykövet Budapesten, kedden.

    A Magyar Békekör tudósítójának jelentése szerint az Iszlám Köztársaság kikiáltásának 42. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón Irán magyarországi képviselője kijelentette: „Nekünk nem sürgős, van időnk, megértjük, hogy Amerika nehéz helyzetben van, és az új kormánynak idő kell a belső gondok orvoslásához éppúgy, mint a visszatéréshez a sokoldalú nemzetközi együttműködéshez, mint amilyen az atom-megállapodás is”. A nagykövet értésre adta, noha nem akarják, hogy az USA – Donald Trump döntéséhez hűen – távol maradjon az atom-megállapodástól, nehezen tudnák elképzelni visszatérését a JCPOA-ba anélkül, hogy Biden elnök kormánya ne helyezné hatályon kívül elődjének Iránnal szemben foganatosított szankcióit. Irán abban bízik, hogy Washingtonban felülkerekedik a józanság, és nem gördítenek többé akadályt az iráni olaj világpiaci értékesítésének útjába, s Irán a belőle származó jövedelmet meg is kapja.

    A 84 millió lelket számláló Délnyugat-ázsiai ország (Teherán lakossága 15 milliós) 300 éve nem szállt meg másokat, történelmileg békés együttműködésre törekedett szomszédjaival, és a jövőben is következetes magatartást kíván tanúsítani annak dacára is, hogy törekvését elutasítják. „Az Iszlám Köztársaság kikiáltása óta arra irányul a külpolitikánk, hogy a térség országai külső beavatkozás nélkül oldják meg közös gondjaikat a környezetvédelemtől a kollektív biztonságig. Mindenkinek segítünk, hogy megszülessen egy ilyen együttműködési rendszer” – fűzte hozzá.

    Irán nem fenyeget senkit, de megvédi magát. Erre szolgálnak az Oroszországtól vásárolt S-300 légvédelmi rakéták és az odahaza is gyártott hasonlóak.

    A Békekör tudósítójának kérdésére, hogyan viszonyul Irán a két állam megoldáshoz a Közel-Keleten, Arefi nagykövet azzal válaszolt, hogy az ott élő népeknek kell eldönteniük, egy vagy több államot akarnak-e. Arra a kérdésre pedig, hogy Izrael miért tekinti fő ellenségének Iránt, azt mondta, azért, mert Izrael uralkodni akar a térségben, nem pedig egyenjogú együttműködést, mint amire Irán törekszik.

     A nagykövet folyamatos kapcsolatban áll a magyar kormánnyal, elégedett a két ország együttműködésével, a magyar külügyminisztériumot érdekli Irán közel-keleti politikája, különösen a migrációt érintő lépések – tájékoztatott Hamid Reza Nafez Arefi nagykövet.+++

lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2021/02/08/irani-iszlam-koztarsasag-42-eves-harc-a-szabad-fejlodesert/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Iráni Iszlám Köztársaság – 42 éves harc a szabad fejlődésért

Teherán, Budapest, 2021. február 8. hétfő (MB)

     Február 11-én lesz 42 éve annak, hogy Iránban megdöntötték a monarchiát, kikiáltották az Iszlám Köztársaságot, és irányt vettek a független, szabad fejlődés felé – emlékeztet a történtekre a Magyar Békekör.

    A Pahlevi dinasztia nyugatbarát rendszerének megdöntését azóta sem tudja megemészteni a „Hét nővér”. A Köztársaság megszüntette a Shell, a British Petroleum és a Mobil-Exxon kiváltságait, visszavonta a sah nekik adott koncesszióját, és nemzeti tulajdonba vette a világ ötödik olajban leggazdagabb államának természeti kincsét.  A monopóliumok érdekeit képviselő politika 42 év alatt mindent elkövetett, hogy megbuktassa a köztársasági rendet, és visszaszerezze, ami nem az övé. 1980-ban ráuszították Irakot Iránra, de Irán megvédte szuverenitását a nyolc éves háborúban. Később szankciókkal és embargókkal próbálkoztak, hogy megakadályozzák az ország fejlődését, és az iráni olaj kijutását a világpiacra. Legutóbb politikai gyilkosságokra vetemedtek: 2020. január 3-án Bagdadban meggyilkolták Kászem Szolejmáni tábornokot, majd Mohszen Fáhrizáde iráni atomtudóssal végeztek 2020. november 27-én Teheránban.

    Nem kétséges, hogy galád tetteikkel sebet ejtettek az iráni társadalmon, de térdre kényszeríteni nem tudták. Irán a mostoha körülmények között is talpon maradt, fejlődött és eljutott oda, hogy szolgálatába állítsa az atomenergiát. Okos diplomáciával új szövetségesekre tett szert Oroszországban és Kínában. Olyanokra, akik egyenjogú partnernek tekintik, nem pedig önös céljaikat követik vele szemben. Irán hasznos kapcsolatot épített ki az Eurázsiai Gazdasági Unióval és csatlakozni kíván az Almati székhelyű Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz, valamint a BRICS-csoporthoz, kapcsolatban áll a Sanghaji Együttműködési Szervezettel, és felajánlották neki a csatlakozás lehetőségét a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (CSTO).

     Felismervén stratégiájuk eredménytelenségét, a nyugati hatalmak elfogadták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, továbbá Németország és az EU közös atom-megállapodást (JCPOA) kössön Iránnal az atomenergia felhasználásáról. De Trump elnök idején felülkerekedtek a neokolonialista ösztönök az Egyesült Államok vezetésén, és Washington 2018-ban egyoldalúan felmondta a 2015-ben kötött szerződést. Joe Biden, az USA új elnöke ugyan hajlandóságot mutat arra, hogy kormánya visszatérjen a szerződő felek közé, de megpróbálja olyan feltételekhez kötni, amelyeknek elfogadásától azt reméli, hogy Irán engedményeket tesz majd az amerikai érdekeknek. Ali Hámenei ajatollah és Hasszán Rohani elnök ezzel szemben azt szabja az USA visszatérésének feltételéül, hogy helyezze hatályon kívül az ország ellen foganatosított szankciókat. Irán kész tiszteletben tartani az eredeti JCPOA megállapodást, de nem fogad el diktátumokat.

     Az iráni nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Békekör elismerését fejezi ki az iráni politikai vezetés provokációkkal és politikai gyilkosságokkal szemben tanúsított higgadt, önmegtartóztató magatartásáért. Józanságra és politikai érettségre utal, hogy az iráni vezetés nem hagyta felülkerekedni magán a bosszúvágyat, hanem a magasabb célt tartotta szem előtt: a háború elkerülését egy olyan térségben, ahonnan könnyen világméretűvé eszkalálódhat. Erkölcsi tartásával Irán újfent bizonyította, hogy a békét és a békés fejlődést nem csak magára nézve tartja fontosnak, hanem az emberiségre nézve is, és kész áldozatot is vállalni érte.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Magyar Békekör Biden elnök első külpolitikai lépéseiről

Washington, 2021. február 5. péntek (MB)

     Joe Biden első nemzetközi intézkedései arra engednek következtetni, hogy az Egyesült Államok új elnöke átfogó katonai megmérettetés nélkül próbálja konszolidálni országának meggyengült világhatalmi helyzetét az erősödő kínai és orosz befolyással szemben – értékelte a Magyar Békekör tudósítója pénteken.

     A hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról (Új START) szóló orosz-amerikai megállapodás öt éves meghosszabbításának aláírásával egyidejűleg meghirdette a feltartóztatás politikáját is a két keleti nagyhatalommal szemben. De árnyalta is ezt a szembesülést azzal, hogy ahol az USA érdeke megkívánja, együtt fog működni mindkettővel. Az Új START meghosszabbításával az Egyesült Államok lehetőséget biztosít magának arra, hogy elkerüljön egy újabb fegyverkezési versenyt, mérsékelje katonai kiadásait, és nagyobb gondot fordítson súlyos hazai társadalmi gondjainak enyhítésére – Biden szóhasználatával élve – a sebek gyógyítására. Amerika megtépázott világhatalmi szerepének visszaszerzéséért nagyobb szerepet szán a diplomáciának, a sokoldalú együttműködés rendszerének. „Globális hatalmunk földelő vezetékének” nevezte az amerikai diplomáciát, és azt mondta az amerikai diplomatáknak, hogy ők állnak mindannak a középpontjában, amit neki szándékában áll megtenni, ők a szív a szövetségek újjáépítésében.

     Biden offenzív magatartást kíván tanúsítani Oroszországgal és Kínával szemben az emberi jogok és a demokrácia terén. (Azt mondta telefonon Putyinnak, hogy véget ért az idő, amikor „átgördülhetett Amerika felett”, mint Trumppal tehette.) Amerika a szabadság világítótornya lesz, és a demokrácia iránti kérlelhetetlen elkötelezettségére kívánja alapozni a világ élén korábban betöltött vezető szerepét – tűnik ki megnyilvánulásaiból.

     Biden véleménye szerint elsősorban Kína, másodsorban Oroszország áll Amerika vezető szerepe visszaszerzésének útjában. Elképzelése szerint a „két diktatúra” alól ki lehet húzni a talajt, ha kívülről segítenek a hatalom belső ellenzékének, beleértve a hatalmon lévő pártok azon köreit is, amelyek szemben állnak vagy bírálják Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin vonalát, különös tekintettel a két ország szoros, de nem problémamentes kapcsolatára. Első lépésként védelmébe vette a nem politikai okokból bebörtönzött Alekszej Navalnijt, és Putyinnal folytatott első telefonbeszélgetésén követelte tőle azonnali kiengedését. Kiállásával az orosz ellenzék vezető személyisége mellett, felhevítette az orosz ellenzéki mozgalom aktivitását Putyin ellen.

     Az új washingtoni külpolitika szerint az eddigi szankciópolitika kimerítette lehetőségeit, alkalmatlannak bizonyult a két keleti nagyhatalom helyzetének aláásására. Új szankciókkal és módszerekkel arra kell kiélezni az orosz és a kínai belső ellentéteket, meggyengíteni őket, éket verni Kína és Oroszország közé Amerika világhatalmi szerepének helyreállítása érdekében.

     Biden ennek a fő célnak rendeli alá az Egyesült Államok eddigi katonai szerepvállalását. Fölhagy olyan konfliktusok támogatásával, amelyek ellenségévé tettek olyanokat is, akik nem feltétlenül azok. Bejelentette, hogy kormánya nem támogatja többé Szaúd-Arábia háborúját Jemennel szemben, hanem diplomáciai megoldást keres a konfliktusra. Várhatóan békülékenyebb hangot üt meg Iránnal szemben is, megpróbálván megnyerni Teheránt az atommegállapodáshoz (JCPOA) történő visszatérésről szól politikai tárgyalásokon. Megnyerő magatartást tanúsít a palesztinok iránt: Trumppal ellentétben támogatja a két állami megoldást.

     Sem Oroszországgal, sem Kínával szemben nem akarja csökkenteni az amerikai katonai nyomást. Ellenkezőleg. Felülvizsgálta elődjének döntését a Németországban állomásozó 34.500 fős amerikai haderő létszámának 9500 fővel történő csökkentéséről, és haditengerészeti egységeket vezényelt a Dél-kínai tengerre. Anyagi és katonai támogatásáról biztosította az ukrán vezetést Oroszországgal szemben, s segíteni akar neki integrálódásában az euro-atlanti szövetségi rendszerbe. (Ukrajna ellen elkövetett orosz agresszióval indokolta kiállását Kijev mellett.)   

     Elszántságára jellemzően kijelentette: „Az Egyesült Államok nem fog habozni levonni a következtetéseket Oroszország azon lépéseiből, amelyek nem állnak az érdekében”.

     A Magyar Békekör tudósítójának értékelése szerint a Deep State hatalmi célját illetően nincs változás. Trump után Bidentől is azt várja, hogy helyreállítsa Amerika hegemóniáját a világban. Lényegét tekintve mindkét elnök ugyanazt fogalmazta meg választási kampányában: Trump jelszava: „Tegyük Amerikát újra naggyá”, Bidené: „Helyre kell állítani Amerika helyét a világban”. Viszont részben különböznek a cél megvalósításához rendelt eszközök. Nagyobb hangsúlyt kap a diplomácia, mint Trump idejében, és várhatóan felerősödik azoknak az államhatalmi szerveknek az aktivitása, amelyek illegális módszerekkel igyekeznek majd érvényt szerezni az amerikai finánctőke világhatalmi érdekeinek az ellenségesnek minősített államokban.

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Biztonság – Életben maradt a START szerződés

Washington, 2021. február 3. szerda (MB)

      Életben maradt a START szerződés, a nemzetközi biztonság alapja – jelentette a Magyar Békekör szerdán.

     A hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló megállapodás öt évre történő meghosszabbítását Oroszország után szerdán az Egyesült Államok is jóváhagyta. A START szerződés február 5-én járt volna le. Meg nem hosszabbítása egyet jelentett volna egy újabb fegyverkezési hajszával, amit az új amerikai adminisztráció is el akart kerülni – hűen Joe Biden elnök választási kampányban tett ígéretéhez.

     Biden elnök szakított elődjének álláspontjával, s nem kötötte előfeltételekhez a szerződés meghosszabbítását, hanem tudomásul vette, hogy Oroszország az adott megállapodás érvényben tartásához ragaszkodik.

     A Magyar Békekör üdvözli a nemzetközi biztonság „arany mércéjének” tartott egyezmény hatályának kiterjesztését 2026. február 5-ig.

    A 2010-ben kötött ÚJ START szerződés értelmében Oroszország és az Egyesült Államok 1550-1550 nukleáris robbanófejjel rendelkezhet, 30 százalékkal kevesebbel a korábbi START szerződésben meghatározott mennyiségnél.

     Blinken amerikai külügyminiszter az USA érdekének nevezte a most meghosszabbított megállapodást, ugyanakkor értésre adta, hogy Oroszországot az új amerikai kormány is fenyegető tényezőnek tartja, különösen a demokráciára és az emberi jogokra nézve, és ekként fog viszonyulni hozzá.

     Orosz részről még Biden megválasztásakor jelezték, hogy készek együttműködni az Egyesült Államokkal a biztonság fokozása, és a Trump adminisztráció idején mélypontra jutott kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress