Kijev letett a „preventív háború” tervéről Oroszország ellen

Kijev, Moszkva, 2021. április 21. szerda (MB)

     A kijevi vezetés elállt attól a tervétől, hogy a NATO-val közösen preventív háborút indítson Oroszország ellen a Krím visszaszerzéséért és a Donbassz önállóságának felszámolásáért – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szerdán.

     Az oroszellenes ukrán vezetés annak hatására tett le vakmerő tervéről, hogy Oroszország félreérthetetlen jelét adta, hogy nemcsak megvédi a Krímet, és a donbasszi oroszokat, hanem tovább is lép, ha megtámadják.

    Kijev megelőző háborúra és a Krím egyidejű visszafoglalására irányuló igényével Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter állt elő április 13-án, Brüsszelben Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel és Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával folytatott megbeszélésén. Az ukrán kezdeményezést csak a balti államok és Lengyelország támogatta, a NATO többi szövetségese ellenezte, vagy tartózkodott. A Fekete-tengerre vezényelt amerikai hadihajókat is visszavonták, mielőtt a Boszporuszon áthaladtak volna.

     A NATO mindazonáltal folytatja Defender Europe 21 fedőnevű hadgyakorlatát, melyben Magyarország is érintett.  A Baltikumtól a Fekete-tengerig terjedő nyugati orosz határokra vezényelt 40 ezer fős haderőt 15 ezer harci eszköz egészíti ki. A hadgyakorlatba az ukrán fegyveres erőket is bevonták, Ukrajna légterében amerikai hadászati bombázók jelentek meg. Az orosz hadvezetés mindebből arra következtetett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi nyilatkozata, miszerint Ukrajna nem akar háborúzni Oroszországgal, nem feltétlenül hitelt érdemlő. Ezt magának az ukrán elnöknek a tudomására is hozták azzal, hogy Putyin nem vette fel a telefont, amikor Zelenszkij hívta.

     A Fekete-tengeren több mint húsz orosz hadihajó, köztük deszant egységek, és több tucat harci repülőgép folytat hadgyakorlatot, a Balti-tenger fölött pedig TU-160 típusú stratégiai bombázók végeznek több órás repüléseket. Szombat estétől hajózási korlátozás és tilalom lép életbe, és marad hatályban novemberig a Fekete-tenger Krímet és Kercsi-szorost övező térségében. Idegen hadihajók és állami hajók nem léphetnek be a megjelölt vizekre, a kereskedelmi hajózást viszont nem akadályozzák. Nem tudni még, vajon a májusban Fekete-tengerre vezényelt két brit hadihajó tudomásul veszi-e a hadgyakorlatokkal kapcsolatos nemzetközi tengeri jogi szabályoknak megfelelő orosz intézkedéseket.

     A kialakult helyzetben Moszkva tudatta, hogy nem rendeli alá az orosz nemzeti érdeket az enyhüléshez fűződő érdekének. Ez azt jelenti, hogy Oroszország nem mond le sem a Krímről, sem a donbasszi oroszok védelméről csak azért, hogy a Nyugattal megbékéljen – értékelte a Békekör tudósítója.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Hadgyakorlat Magyarországon is

Hadgyakorlat Magyarországon amerikai részvétellel, egyidőben a NATO hadgyakorlatával az orosz határoknál

https://telex.hu/…/black-swan-fedoneven-nagyszabasu…

Lásd: Negyvenezer NATO-katona vonul az orosz határok felé

https://bekekor.wordpress.com/2021/04/13/negyvenezer-nato-katona-vonul-az-orosz-hatarok-fele/

Fogást keres a NATO Oroszországon, de Moszkva nem hagyja

Brüsszel, Kijev, Moszkva, 2021. április 18. vasárnap (MB)

      A katonai fenyegetőzéstől a szankciókon és a provokációkon át, a belügyekbe való beavatkozásig minden eszközt felvonultat az Észak-Atlanti Szervezet, hogy maga alá gyűrje Oroszországot, és megőrizze a Nyugat hegemóniáját a világ felett – értékelte a jelenlegi helyzetet a Magyar Békekör tudósítója.

     Az orosz határoknál 40 ezer NATO-katona, köztük 30 ezer amerikai  gyakorlatozik a Defender Europe 21 keretében, a meghátrált amerikai hadihajók helyett májusban brit flottaegységek vonulnak a Fekete-tengerre, Ukrajnába és Romániába hadifelszereléseket pumpálnak, fokozzák a felderítő repüléseket, újabb és újabb szankciókkal próbálják térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot, orosz diplomatákat utasítanak ki.

     Magyarország, a NATO tagjaként eddig mértéktartó magatartást tanúsított Oroszországgal szemben, kormánya nem engedett az oroszellenes hisztériakeltésnek, sem pedig annak az amerikai győzködésnek, hogy hagyjon fel Ukrajna NATO-csatlakozásának megvétózásával, melyre az észak-atlanti szerződés feljogosítja. Nemcsak Moszkva szemében számít erénynek ez a magatartás a kiélezett helyzetben, hanem azoknak a magyar embereknek a szemében is, akik tisztában vannak azzal, hogy mire kell hazánk a NATO-nak, és mibe kerülne nekünk Oroszország megtámadása. Inkább az ejti gondolkodóba az embert, hogy miért hallgat az ellenzék. Vajon nem értene egyet a mértéktartó magatartással? Netán’ azt szeretné, hogy Ukrajnát is bevonják a NATO-ba?

     Az orosz vezetés erejét mutatja, hogy a kiélezett helyzetben is megőrzi higgadtságát. Tisztában van azzal, hogy nemcsak területét kell megvédenie, hanem a világ békéjét is. Mivel a NATO és vezető országa nem hallgat a jó szóra, és rendre visszautasítja az egyenjogú együttműködést, mert abban bízik, hogy van még annyi ereje, hogy két vállra fektesse esküdt ellenségét, Moszkva természetesen erőt is igénybe vesz. Teszi ezt saját védelmében, annak az országnak a katonáival szemben, akiket 8 ezer km-ről vezényeltek az orosz határokhoz az „amerikai nemzeti érdekek védelmében”.

     Orosz flottaegységeket vonnak össze a Fekete-tengeren, április 24-én 21 órától október 31-én 21 óráig megtiltják az idegen hadi- és állami hajók közlekedését a Krím-félsziget partjainál Szevasztopoltól Hurzufig, továbbá a Kercsi-félszigeti háromszögben az Opukszkij természetvédelmi körzet közelében. Ez azt jelenti, hogy a brit rakétahordozó romboló és a tengeralattjáró elhárító fregatt májusi „látogatása” nem ígérkezik zavartalannak még akkor sem, ha a Queen Elisabeth anyahajó a háttérből támogatja is őket. Oroszország saját területén komoly erőket mozgósított a Krím és az egész ország védelmében. A NATO értésére adja, hogy nem tenne jót neki, ha az ukrán haderővel közösen megkísérelné a Krím elfoglalását, sem pedig Donbasz orosz lakosságának megtizedelését.

     Moszkva kész az együttműködésre mindenkivel, akit nem ellenséges szándék vezérel, hanem a tisztelet és az egyenjogúság szelleme. Ezt tudatta Bidennel, Merkellel és Macronnal is.

     A dolog most itt tart Zelenszkij „preventív háborúra” tett indítványa közepette, mellyel utat szeretne nyitni a NATO-nak Oroszország ellen Ukrajnán keresztül.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Kínai politikus interjúja az AP amerikai hírügynökségnek – Peking szerint az USA “túl negatív” Kínával szemben

Peking, 2021. április 16. (AP)

Egy magas rangú kínai diplomata azt mondta pénteken, hogy

az USA politikája Kínával szemben “túl negatív”, pedig az együttműködés

nagyon fontos volna olyan körülmények között, amikor  a Biden adminisztráció a COVID-19-re és a gazdaság élénkítésére összpontosít.

Úgy látszik, az USA a konfrontációt erőlteti a kooperáció rovására –

mondta Le Jucseng kínai külügyminiszter-helyettes

amelyet az AP-nek adott terjedelmes interjújában.

“Egy ilyen megközelítés – meg kell mondanom – túl negatív” –

közölte, és hozzáfűzte, hogy “hiányzik belőle az előretekintés”.  Hiszen Kína lehetne Biden számára partner is a koronavírus elleni

küzdelemben és a gazdaságban – mondta Le Jucseng.

“Nehezen tudom elképzelni, hogy ezt a két problémát együttműködés nélkül lehetne kezelni, egészséges viszony nélkül Kína és az Egyesült Államok között – mondta Le Jucseng.

Azt is jelezte, hogy nem valószínű, hogy Kína több kötelezettséget

vállal azon a klímacsúcson amelyet Joe Biden amerikai elnök hívott össze a

jövő hétre.  Ezt a nyilatkozatot akkor tette, amikor Biden klímaügyi

küldöttje, John Kerry, tárgyalt a témáról kínai tisztviselőkkel zárt

ajtók mögött Sanghajban.

Hszi Csin-ping kínai elnök kijelentette, Kína 2060-ban szén-semleges

lesz, a szénkibocsátás 2030-ban éri el a tetőpontját.

“Egy 1,4 milliárd népességű országnak nem könnyű valóra váltania ezt a célt.

Van olyan ország amely azt szeretné, hogy ezek

a célok korábban valósuljanak meg.  Attól tartok, ezek az óhajok

eltekintenek a valós körülményektől.”

Le azt is mondta, hogy nem ismeri a részleteket Kerry sangháji

találkozóiról.

Biden negyven ország politikai vezetőjét, köztük Hszi Csin-pinget

hívta meg Április 22-23-ára kitűzött videokonferenciájára.  Azt szeretné elérni, hogy az USA és más országok ambiciózusabb nemzeti célokat tűzzenek ki a szénkibocsátás mérséklésében, és pénzügyi segítségre vállalkozzanak a szegényebb országok klímavédelmi intézkedéseinek elősegítéséért.

Le úgy nyilatkozott, hogy Kína pozitív üzenettel készül a találkozóra, de azt is hozzátette, hogy Kína a klímaváltozást a saját kezdeményezései alapján kezeli, nem pedig külső indíttatásra.  Arra a kérdésre, hogy Hszi jelen lesz-e a csúcstalálkozón, Le azt válaszolta, hogy a “kínai oldal aktívan mérlegeli ennek lehetőségét.”

Az USA és Kína egyre inkább szemben áll egymással olyan dolgok

miatt, mint amilyen az emberi jogok kérdése Tibetben vagy a Hszincsiang

tartományban, a hongkongi tüntetések és politikai szabadságjogok

elfojtása, Kína területi ambíciói Tajvannal, és általában a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatban, és azzal a váddal kapcsolatban is, mely szerint

Kína lassan reagált és lassan informálta a világot a COVID-19 fertőzés

kitörésekor. Mint ismeretes, a COVID-19-ből azóta rengeteg

áldozatot követelő világjárvány lett.

Kína javulásra számított a két nagyhatalom közötti viszonyban Biden

megválasztása és Donald Trump januári leváltása óta, de az új amerikai

kormányzat eddig még semmi jelét sem adta annak, hogy változtatna

Kínával szembeni keményvonalas politikáján.  Az éles szembenállás

szokatlanul nyilvánosan jelent meg az első amerikai-kínai találkozón

Alaszkában, a múlt hónapban.

Le azt mondta, hogy az alaszkai találkozó óta konstruktív és hasznos párbeszédet folytatnak, és mindkét fél sokat tesz az ott felmerült kérdések rendezéséért.

A két ország között lehetne együttműködés a koronavírussal kapcsolatban, de ez csak egyenjogú partneri alapon jöhet létre – mondta -,nyilvánvaló utalással arra a nyomásra, amelyet az USA több fronton gyakorol Kínára.

“Úgy nem lesz kooperáció, ha az egyik oldal követelés-listát terjeszt a másik elé. Együttműködés esetén nem megengedhető, hogy az egyik fél önző magatartást tanúsítson, s csak a saját érdekeit nézze, teljesen figyelmen kívül hagyja a másik fél álláspontját” – mondta.

Azon a napon, amikor több hongkongi demokrácia-aktivistát elítéltek, Le

megvédte Kína politikáját a hongkongi fél-autonóm területtel kapcsolatban. Szerinte a tüntetők lázadók volta, és “megérdemelték amit kaptak”.

Azt is hozzátette, hogy szerinte “semmi különös nincs abban, hogy Hongkong egyre inkább egy kínai városra hasonlít, végül is Hongkong Kína része”.

Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kötelezettségeinek megszegésével vádolja Pekinget az egykori brit gyarmat kezelését illetően, hiszen szerintük, az “egy ország, két rendszer” elvének kellene érvényesülnie az 1997-től számított ötven évig,

tehát attól fogva, hoigy az Egyesült Királyság lemondott gyarmatáról és átadta azt

Kínának.

Le elvetette az ezzel kapcsolatos kritikákat: “Hongkong Kína része,és ez sohasem fog megváltozni” – jelentette ki.

A miniszterhelyettes elítélte a nyugati szankciókat azon kínai vállalatokkal szemben, amelyeket az emberi jogok megsértésével és kizsákmányolással vádolnak Hszincsiang tartományban.  Az USA tavaly leállította a régióban működő több cég termékeinek importját, januárban pedig általános tilalmat léptetett érvénybe a hszincsiangi gyapot és paradicsom behozatalára.

Le szerint az ilyen intézkedések nem arra szolgálnak, hogy a munkavállalókat védjék, hanem arra, hogy „ártsanak az emberi jogok érvényesülésének Hszincsiangban, mert erőszakkal munkanélküliséget és szegénységet idéznek elő”.

Egy héttel az után, miután Biden egykori hivatalnokokból álló delegációt küldött a szigetországba, hogy annak elnökével találkozzanak, Le Jucseng óva intette az amerikai kormányt, hogy kapcsolatot ápoljon Tajvannal. Kína álláspontja szerint a saját kormánnyal rendelkező Tajvan kínai terület, és ragaszkodik ahhoz,

hogy Hongkonghoz hasonlóan, Tajvan is Kína irányítása alá kerüljön.

“Az USA-nak nem szabad kijátszania a Tajvan kártyát. Ez nagyon veszélyes.  Ez a mi vörös vonalunk.  Az USÁ-nak ezt a vonalat tilos átlépnie” – mondta.

Amerikai katonai hivatalnokok arra figyelmeztettek, hogy Kína

mintha gyorsítaná a Tajvan feletti kontroll átvételének folyamatát.

Arra a kérdésre, hogy Kína kitűzött-e határidőt erre vonatkozóan,

Le Jucseng csak annyit mondott, hogy ez egy “történelmi folyamat”.

Az interjút készítette: Ken Moritsugu

Fordította: HB

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

18 amerikait utasítanak és tiltanak ki Oroszországból válaszul az amerikai intézkedésekre

Moszkva, 2021. április 16. péntek (MB)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken bejelentette, hogy 18 amerikai diplomatát és tisztségviselőt utasítanak és tiltanak ki Oroszországból, válaszul arra, hogy az amerikai kormány egy nappal korábban tíz orosz diplomatát utasított ki az Egyesült Államokból – jelentette a Magyar Békekör az AP hírügynökségre hivatkozva.

Az orosz külügyminiszter közölte, hogy 10 amerikai diplomatát a kölcsönösség elve alapján utasítanak ki, további nyolc amerikai tisztségviselő kitiltásával pedig megtoldják a listát. Az Oroszországból kitiltott nyolc személy között szerepel az Egyesült Államok főügyésze, az FBI igazgatója, az országos hírszerzés (National Intelligence) igazgatója, a belügyminiszter, és a szövetségi büntetésvégrehajtás igazgatója. Azért nem utazhatnak be többé Oroszországba, mert közreműködtek az oroszellenes politika kidolgozásában és végrehajtásában – tudatta a TASZSZ.

A moszkvai külügyminisztériumba bekéretett John Sullivan amerikai nagykövetnek azt tanácsolták, hogy kövesse Oroszország washingtoni nagykövetének példáját, és menjen haza konzultációra. Tudatták Sullivannal, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége többé nem alkalmazhat orosz állampolgárt.

Lavrov azt is bejelentette, hogy az amerikai szankciókra válaszul korlátozzák, illetve megtiltják azoknak az amerikai nem kormány szervezeteknek a ténykedését, amelyek rendszeresen beavatkoznak az orosz politikai ügyekbe.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Biden meghátrálása és Moszkva válasza

Washington, 2021. április 16. péntek (MB)

    A Krím-félszigethez irányított amerikai hadihajók Fekete-tengeri küldetésének visszavonására Joe Biden adott utasítást az amerikai hadvezetésnek – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken.

    Az Egyesült Államok Oroszországgal kapcsolatos politikájáról szólva Biden kijelentette: „Az Egyesült Államok nem akarja fokozni a feszültséget Oroszországgal szemben. Most a de-eszkalálásnak van ideje. A párbeszédnek és a diplomáciának. Az Egyesült Államok kész építő párbeszédre Oroszországgal”.

    Tény, hogy az orosz határokhoz vezényelt 40 ezer NATO-katona az amerikai hadihajók Fekete-tengeri támogatása nélkül folytatja Defender Europe 21 fedőnevű hadgyakorlatát, Ukrajnával, mint a NATO által mozgatott szereplővel közösen. További tény, hogy az elmúlt napokban öt amerikai szállító gép landolt Ukrajnában hadianyagokkal, elektronikus berendezésekkel, és másokkal. De az is tény, hogy a Washington által feltüzelt ukrán vezetést hidegzuhanyként érte az amerikai hadihajók Fekete-tengeri „látogatásának” leállítása, hiszen a Krím visszafoglalásának álmát dédelgették egy Oroszország ellen indítandó ukrán-NATO preventív háborúval. A kijevi vezetés most kénytelen tudomásul venni, hogy Ukrajna sorsáról nem feltétlenül Ukrajnában döntenek. S nem az van, amit ő akar. Nemcsak a Krím visszafoglalása került le a Pentagon napirendjéről egyik pillanatról a másikra, hanem az is kétségessé vált, hogy Ukrajna valaha is a NATO tagja lehet.

    Biden nem árulta el, mi térítette jobb belátásra. Inkább úgy igyekezett feltüntetni, mintha Putyin kedvébe akart volna járni, de politikai megfigyelők ezt hajlamosak a „savanyú a szőlő” hasonlattal illetni, tekintve, hogy március közepén még „gyilkosnak” nevezte Putyint, hogy aztán hirtelen pálfordulással ő hívja fel a Kremlt, kérve, hogy beszélhessen vele.

    Az amerikai fél meghátrálása miatt orosz részről bizonyos megértést tanúsítanak az újabb amerikai szankciókkal szemben. Úgy vélhetik, Bidennek valahogy el kell adnia a dolgot odahaza és szövetségesei körében anélkül, hogy presztízsveszteséget szenvedne. Még segíteni is igyekeznek neki. Erre utal, hogy Moszkva, szokatlan diplomáciai húzással nem azonnali kiutasítással reagált tíz diplomatájának Amerikából történt kiutasítására, jóllehet a kölcsönösség elve ezt diktálná, hanem bejelentette, hogy nagykövete, Anatolij Antonov nem tér vissza Washingtonba. Vagyis az „üres szék” politikáját követi. Ezzel jelezni kívánja az amerikai vezetésnek, hogy el kell döntenie, mit akar: ellenségeskedni-e, vagy együttműködni vele egyenjogúan. Hiszen ha Biden tényleg találkozni akar Putyinnal, mint azt telefonbeszélgetésükön megpendítette, akkor valakivel csak elő kellene készítenie a randevút, ám nagykövet nélkül ez nehézkes.

    Moszkva rendre értésére adja Washingtonnak, hogy Oroszországgal többé nem lehet erő pozícióból tárgyalni.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Az Egyesült Államok háborúi 1945 óta  – Kínai elemzés – Háttéranyag

Tom Fowdy*

Az USA által 1945 óta kezdeményezett 201 katonai konfliktus hosszú és szomorú

haláleset-statisztikája mutatja meg, hogy ki az igazi “rossz fiú”

Egy keményen ütő jelentés, amelyet egy kínai csoport hozott

nyilvánosságra, lehúzza az USA-t azokért a “humanitárius

katasztrófákért”, amelyeket az USA az emberi jogok zászlaja alatt

követett el.  A vádirat felhevíti a már amúgy is éles

szóháborút Washington és Peking között.

Egy kínai szervezet által publikált jelentés élesen kritizálja az

USA-t “humanitárius katasztrófák hosszú sorozatáért”.  A jelentés a

felsorolt eseményeket “amerikai agresszióként” mutatja be, úgy, hogy

közben felhívja a figyelmet az USA által kezdeményezett háborúk

katasztrófális következményeire, amelyek legtöbbször a “humanitárius

intervenció” vagy az “emberi jogok” ürügyén történnek.

A Kínai Társaság az Emberi Jogok Tanulmányozásáért (CSHRS)

megállapítja, hogy az USA által kezdeményezett konfliktusok gyakran

teljes országok lerombolásához vezettek, és a lakosság

millióinak halálát okozták.  A jelentés azt is megállapítja, hogy

1945-től napjainkig történt 248 fegyveres konfliktus közül az

USA 201-et (81 százalék), kezdeményezett.  Az USA viselkedését a

jelentés “hegemonistának” minősítette.

A kritika a legutóbbi bomba abban a fokozódó geopolitikai versenyben,

amely Kína és az USA között játszódik, és amely azzal kezdődött, hogy

az USA egy keményen fogalmazott számonkérést intézett Kínához, amely

egyrészt az emberi jogokra hivatkozott, és amely elsősorban a

Hszincsiang autonóm területre hivatkozott.  Kína erre az USA

külpolitika kemény bírálatával válaszolt, amelyben külön hangsúlyt kap

az USA képmutatása, és az, amit az USA valójában tesz világszerte.

Ugyanakkor Peking célja az is, hogy az “emberi jogok” kínai

értelmezését is terjessze, amely inkább gazdasági alapú, mint a

klasszikus szabadság fogalom.

A modern világban az USA az emberi jogok retorikáját mint eszközt

alkalmazza ahhoz, hogy saját külpolitikai céljait megvalósítsa.

Ezen célok egyrészt építeni hivatottak az USA saját magáról alkotott

és deklarált “kivételes nemzet” képét, másfelől az USA nemzeti

érdekeit, és katonai tevékenységét a “a jó a rossz ellen” való kettős

küzdelemként hivatottak leírni.

Az egész a második világháború utáni nemzetközi rendszer következménye,

hiszen a támadó háborúzás amely mindössze explicit “önérdekre”

hivatkozik a nemzetközi normák sértésének minősül, és emiatt erkölcsi

igazolásra szorul.  Emiatt az emberi jogok fogalma ma már arra irányuló

“propaganda-fegyver”, hogy legitimáljon olyan intézkedéseket, amelyek e

nélkül agresszívnak minősülnének, s azt a látszatot keltsék,

mintha az USA-t állandóan fenyegetnék.

Amerika szelektív fegyverként használja az emberi jogokat,

hogy ellenfeleit rossz színben tüntesse fel, az emberek

lelkiismeretét pedig arra használja ki, hogy a háborút, amely értelemszerűen

romboló és tragikus, úgy állítsa be mintha igazságos, szükséges, és

hősies volna.

A Szovjetunió 1991-es bukása óta, amikor a nemzetközi rendszer

“egypólusú” lett, és amelyet Washington dominál, a “humanitárius

intervenciók” mindennaposak lettek.  Humanitárius intervención

a jelentés azt érti, amikor a “jó” nyugati országok “beavatkoznak” más

országokban, hogy megdöntsenek kormányokat az “emberi jogok”, azaz

saját polgáraik érdekében.  Ismertebb példák erre:

Afganisztán, Irak (több esetben), Líbia, és Szíria.

A kínai jelentés a fenti példákra csap le.  Az USA sok országban

avatkozott be úgy, hogy közben az emberi jogokra hivatkozott, valójában sokszor az adott országok teljes lerombolásával vagy

destabilizálódásával járt.  A fenti közel-keleti példák szembeötlőek, mert

esetükben az USA vagy a nyugati beavatkozás rontott az országok

helyzetén.  A Tálibok még mindig uralják Afganisztánt.

Szaddam Huszein megdöntése Irakban leginkább politikai instabilitást

hozott, megerősödött az Al-Kaida és az ISIS, amely sok embert megölt.

Líbiában Moammer Kadhafi megbuktatása katasztrofális

polgárháborúhoz vezetett.  Szíria népe is hosszú konfliktusban és

szankciók között találta magát, amióta elkezdődött az Aszad elleni

felkelés.

A történet nem itt végződik.  Az USA aktívan támogatta Szaud-Arabiát

és szövetségeseit a Jemen elleni önkényes szőnyegbombázásban, amely

több ezer civil halálát okozta, valamint éhezéshez és betegségek

elterjedéséhez vezetett.  A közelmúltban a világ egyre inkább

többpólusú, így a nyílt beavatkozások jóval nehezebbek. Az USA így

gyakran bénító gazdasági szankciókhoz folyamodik, hogy az ellenséges

országokat maga alá gyűrje.  Ez történt Venezuela, Irán, és

Észak-Korea esetében, ahol az “emberi jogok” vagy más geopolitikai

sérelmek szolgáltak ürügyként.

A fentiek fényében nem meglepő, hogy Kína az USA Hszincsianggal

kapcsolatos panaszait nem tekinti többnek, mint politikai

opportunizmusnak, Kína elszigetelése iránti törekvésnek (más országok

Kínával való üzletelését megakadályozandó), az erőszakos politika

legitimálásának, de semmiképp sem az emberi jogok iránti őszinte

aggódásnak.  Hány nyugati támogatja a Kína elleni fellépést azzal az

ürüggyel, hogy Kínában “népirtás” történik?  Washington és

szövetségesei, például Nagy-Britannia, ezt a narratívát nyomják, de az

emberi jogok itt is, mint mindig, szelektíven érvényesülnek.

Válaszként Kína egyre inkább felhívja a figyelmet az USA által

elkövetett katasztrofális emberi jogsértésekre, különösen az USA-n

kívül, amelyek esetében az USA, némi iróniával, általában az emberi

jogokat használta ürügyként.  Az USA Kínát agresszornak nevezi, mert

Kína megvédi a határait az USA militarizációjától, és Peking helyesen

hívja fel a figyelmet arra, hogy az USA, bármilyen mérték szerint, a

történelem leginkább háború-párti és legagresszívebb országa.

Az USA tevékenysége milliók halálához és szenvedéséhez vezetett, de

ezek a tények ismeretlenek az olyan népek számára, amelyeknek a kormánya

folyamatos propagandával eteti őket a fősodrású tömegtájékoztatáson keresztül.

Ez az új tanulmány az “általunk ismert világot” a feje tetejére állítja,

és a tényekre koncentrál.  Kína a rossz fiú?  A hosszú és szomorú

halálozási statisztika, amely az USA 201 katonai beavatkozásának

köszönhető 1945 óta, igaz választ ad erre a kérdésre.

Fordította: HB

Az eredeti angol nyelvű írás olvasható: https://www.rt.com/op-ed/520899-china-us-human-rights/

* Brit író és elemző.  Elsősorban Kelet-Ázsiával foglalkozik.

Meghátrált Amerika az orosz katonai erővel szemben

Washington, 2021. április 15. csütörtök (MB)

      Az amerikai hadvezetés úgy döntött, hogy mégsem vezényli a Fekete-tengerre két rakétahordozó rombolóját. A Donald Cook és a Roosevelt hadihajónak április 14-én kellett volna áthaladnia a Boszporuszon, a Krím felé tartó úti céllal, de küldetését lefújták, és a Földközi-tengeren marad – jelentette a Magyar Békekör csütörtökön.

     „Nem akartuk provokálni Moszkvát ebben a kényes időszakban” – mondta egy nevét elhallgató amerikai tiszt.

     A flotta-küldetés sztornózása nagy csalódást keltett ukrán vezető körökben, hiszen abban bíztak, hogy amerikai segítséggel visszafoglalhatják a Krímet Oroszországtól. Úgy tervezték, hogy Északról az ukrán erők támadnak, délről pedig az amerikaiak segítenek nekik a tengerről. Oroszország 85 ezer katonát szegezett szembe velük, és lezárta a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szorosnál.

     Orosz részről nem tárták a nyilvánosság elé, mivel győzték meg az amerikaiakat, hogy jobban teszik, ha elállnak a tervüktől. Annyi bizonyos, hogy Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes április 13-án figyelmeztette a Fekete-tengerre vezényelt amerikai hadihajókat, hogy saját érdekükben tartsák magukat távol a Krím-félszigettől. Szó szerint a következőt mondta: „Az amerikai hajóknak semmi keresni valójuk az orosz partok közelében. Figyelmeztetjük az Egyesült Államokat, hogy jobban teszi, ha távol tartja őket a Krímtől és Fekete-tengeri partjainktól”.

      Megfigyelők nem tartják alaptalannak a feltételezést, hogy a politikai figyelmeztetést bizonyos katonai figyelmeztetés is kiegészíthette. Ennek tulajdonítják, hogy Joe Biden amerikai elnök még aznap felhívta telefonon Putyin orosz elnököt, és készségét jelezte egy személyes találkozóra vele, jóllehet márciusban még „gyilkosnak” nevezte őt, és még telefonon sem volt hajlandó beszélni vele. 

       A Békekör megfigyelője szerint Washington meghátrált az orosz katonai erővel szemben. Visszakozásáról most azzal igyekszik elterelni a figyelmet, hogy újabb szankciókat foganatosított Oroszországgal szemben, és kiutasított tíz orosz diplomatát. Az amerikai kormány intézkedéseit azzal indokolta, hogy Oroszország beavatkozott a tavaly novemberi amerikai elnökválasztásba, és kibernetikai támadást indított ellenük. Megfigyelők feltűnőnek tartják a „büntető intézkedések” időzítését, hiszen az elnökválasztás óta több mint öt hónap telt el. Inkább a katonai meghátrálás okozta politikai zavarodottság leplezésére irányuló szándékot látnak az oroszellenes intézkedések mögött.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Ukraine wants to put Hungary at war with Russia

Statement of the Hungarian Community for Peace

The Ukrainian leadership has called on NATO to help it reconquer Crimea from Russia. As Hungary is a member of NATO, it means that it wants to involve Hungary in a war against Russia. Neither NATO nor the Hungarian government refused the call of Kiev, although it did not say it would comply with it. The Hungarian Peace Community demands from the government of Viktor Orbán to firmly and publicly reject the Kiev call! Let it know that our country not only does not want to go to war with Russia, but also does not give its territory to the preparations for war and the march against Russia! We protest against the government’s complicit silence in circumstances where NATO has commanded 40,000 troops to the Russian border from the Baltics to the Black Sea and American warships are sailing towards Crimea. The Hungarian government must say no to the war plan! You must reject Kiev’s adventure policy! Hungary has an interest in a peaceful settlement. Let us mediate for a peaceful solution, rather than serving interests beyond the ocean! Kiev can deceive us the least with the slogan of defending democracy! We have a clear picture of the nature of Ukrainian “democracy”: warfare against their own people in Eastern Ukraine, law enforcement against Russians, Hungarians, Ruthenians, and others! We must behave neutrally in our well-conceived interests! He plays with fire who does not do so!