Amerika saját szövetségesei ellen is kémkedik

Koppenhága, 2021. május 31. hétfő (MB)

     Az Egyesült Államok saját szövetségeseiben sem bízik meg, hanem kémkedik ellenük, sőt egyes szövetségeseivel is kémkedik más szövetségesei után – tűnik ki több nyugat-európai sajtóorgánum vasárnapi jelentéséből.

     A dán televízió beszámolója szerint az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség (NSA) a dán katonai hírszerzés (FE) közreműködésével 2012-2015 között lehallgatta a német, a svéd, a norvég és a francia vezetők telefonbeszélgetéseit, internetes témakereséseit, chat, sms és messenger üzenetváltásait. A lehallgatottak között szerepelt Angela Merkel és Frank-Walter Steinmeier német kancellár és külügyminiszter, valamint Peer Steinbruck, az ellenzék vezetője is.

     A NATO európai vezetői után folytatott amerikai kémkedésre nyugat-európai sajtóhálózatok közös kutatása révén derült fény. A tényfeltárást a svéd SVT, a norvég NRK, a német NDR és WDR, valamint a Süddeutsche Zeitung és a Le Monde végezte. Kilenc szakmai forrásból, és egymástól független további forrásokból egybehangzóan megerősítették a tényeket.

     Az amerikai-dán titkosszolgálatok „Dunhammer” fedőnevű műveletéről maga a dán védelmi miniszter is csak 2020-ban értesült, jóllehet az FE még 2015-ben jelentést terjesztett a dán politikai vezetés elé. Trine Bramsen elfogadhatatlannak minősítette a folyamatos kémkedést.

     Megfigyelők óvnak az egyoldalúságtól. Állítják, hogy a tevékenység korántsem egyoldalú annak dacára sem, hogy méreteiben és kiterjedtségében az amerikai messze felülmúlja a többiekét. Feltűnőnek legfeljebb az számít, hogy az egymás elleni kémkedésbe a katonai hírszerzést is bevonták.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

A brit miniszterelnök Kína és Oroszország ellen hangolta Orbán Viktort

London, 2021. május 29. szombat (MB)

     A magyar-brit kormányfői tanácskozáson Boris Johnson Orbán Viktor értésére adta, hogy őfelsége kormánya nem a jó viszony építésében érdekelt Kínával és Oroszországgal, hanem a nyugati szövetségi rendszer összefogásában velük szemben. Ezért arra biztatta a magyar kormányfőt, hogy Magyarország két keleti nagyhatalomhoz fűződő viszonyában az emberi jogokra és a szabadságjogokra helyezze a hangsúlyt – tudósított róla a Magyar Békekör.

    Johnson „komoly aggodalmának” adott hangot a magyar kormány emberi jogokkal, szólás és sajtószabadsággal, valamint a migránsokkal szemben tanúsított magatartása miatt is. Nem tudni, vajon számon kérte volna ezt akkor is, ha Magyarország kormánya az általa kívánt magatartást tanúsítaná Oroszországgal és Kínával szemben a keleti nyitás politikája helyett.

     Nem tudni, mit válaszolt Orbán a Kelettel szemben szorgalmazott sürgetésre. Johnson figyelmébe ajánlotta-e Magyarország földrajzi fekvését Kelet és Nyugat között, és az ebből fakadó követelményeket, vagy esetleg arra biztatta volna a brit kormányfőt, hogy ő is a kapcsolatépítésre helyezze a hangsúlyt a brit-orosz viszony látványos leépítése helyett. Azt viszont tudni, hogy Orbán visszautasította az emberi jogok és a szabadságjogok magyarországi helyzetével kapcsolatos megjegyzéseket, jóllehet azok közül jó néhány korántsem alaptalan – jegyezte meg a tudósító.

     A magyar-brit kormányfői tárgyaláson szóba került a Nagy-Britanniában dolgozó magyar munkavállalók helyzete a Brexit után, továbbá az energetikai és a hadiipari együttműködés jövője. A közös hangot a kölcsönös gazdasági érdekek alapján találták meg – vélik tudni.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Továbbra is Aszad elnök irányítja Szíriát

Damaszkusz, 2021. május 28. (MB)

     Szíriában Bassár el-Aszadot választották újra az ország elnökévé – jelentette a Magyar Békekör pénteken.

     Az 55 éves Baasz párti politikus annak köszönheti 95,1 százalékos elsöprő választási győzelmét, hogy vezetésével szabadították fel az országot az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet megszállása alól, és fogtak hozzá az újjáépítéshez és a nemzeti megbékéléshez. A választási eredmény egyszersmind azt is tükrözi, hogy a szírek többsége egyetért Aszad elnökkel abban, hogy katonai segítséget kért Oroszországtól az ISIS felszámolásáért, és Szíria szuverenitásának helyreállításáért – értékelte a Magyar Békekör.

     A május 26-i elnökválasztáson három jelölt közül választották Aszadot az ország élére. 14 millióan járultak az urnához, a szavazásra jogosultak 78 százaléka. A külföldön élő szírek túlnyomó többsége azért nem szavazhatott, mert a legnagyobb befogadó országok, Törökország és Németország nem járult hozzá, hogy leadhassák szavazatukat Szíria ottani nagykövetségein és konzulátusain.

    A Magyarországon élő szíreknek Bécsbe kellett utazniuk, hogy szavazhassanak, mert Orbán Viktor kormánya 2012-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatot Damaszkusszal, és azóta sem állította helyre.

     A Magyar Békekör megfigyelője szerint Aszad elnökre az a feladat hárul elnökségének következő 7 évében, hogy létrehozza a nemzeti megbékélést a szír ellenzékkel, helyreállítsa az ország területi integritását a még megszállt, illetve amerikai és török katonai ellenőrzés alatt álló területeken, fellendítse a gazdasági életet, és leszerelje a nyugati hatalmak Szíriával szemben tanúsított ellenséges magatartását. Demokratikus megmérettetésen történt újraválasztása mindebben segíthet, és jogalapot nyújthat számára hazai és nemzetközi téren – véli a Békekör megfigyelője.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Orosz-amerikai együttműködés várható a világjárvány leküzdéséért

Washington, Moszkva, 2021. május 26. szerda (MB)

      Az Egyesült Államok várhatóan elfogadja azt az orosz kezdeményezést, hogy fogjanak össze a koronavírus-járvány világméretű leküzdéséért. Az együttműködésről szóló megállapodást Putyin orosz és Biden amerikai elnök június 16-i genfi csúcstalálkozóján készülnek véglegesíteni – véli tudni a Magyar Békekör szerdán kiadott hírében.

      A Pfizer és a többi amerikai vakcina piacát féltékenyen védő amerikai kormányok eddig politikai diszkriminációt alkalmaztak a keleti vakcinákkal szemben, és Nyugat-Európára is nyomást gyakoroltak, hogy ne jegyezze be a Szputnyik V-t és a Sinopharmot. A washingtoni hangulatváltozás reálpolitikai felismerés eredménye – írja a Békekör. A Biden adminisztráció belátta, hogy ha csak a világ fejlettebb részén élő lakosságot oltják be a vírus ellen, az emberiség túlnyomó többségét pedig, fizetőképtelensége miatt kihagyják belőle, a koronavírus mutált formákban visszatér a fejlett országokba is, s ördögi kört indít be annak minden következményével a fejlettek fizikai létére és gazdasági életére nézve.

      A földkerekség 7,9 milliárd lakosa közül eddig 1,7 milliárdan kapták meg legalább az első védőoltást, s mindössze 395 millió személyt oltottak be teljes körűen. A védettség megoszlása hasonló egyenlőtlenséget mutat az egyes országok jövedelmével. Míg a teljes körűen beoltottak aránya az Egyesült Államokban 39,8 százalékos, a világ legfejletlenebb országaiban 0-1 százalékos. Jelenleg átlagosan az emberiség 5,1 százaléka (402 millió 900 ezer fő) számít védettnek. Az Egészségügyi Világszervezet 2021 végére szeretné elérni a 10 százalékos (790 milliós) védettséget.

      A célt külön-külön sem az Egyesült Államok, sem Oroszország nem tudja elérni. Összefogás szükséges a járvány világméretű leküzdéséhez. A rendelkezésre álló oltóanyagot térítésmentesen kellene biztosítani a szegényebb régióknak, továbbá meg kellene osztani a gyártási technológiát másokkal. Az állami ellenőrzés alatt álló orosz vállalatok közel tucatnyi országgal megosztották már a gyártási ismereteket, de amerikai részről profit okokból mindeddig elzárkóztak előle.

     A tudományos ismeretek összeadása és a termelés közös fejlesztése révén lerövidíthetnék az emberiség védettségéhez szükséges időt.

    A Békekör az amerikai felismerésnek tulajdonítja az Európai Unióban tapasztalható hangulatváltozást is. Források szerint az EU elhárítaná a politikai akadályt annak útjából, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) bejegyezze a Szputnyik V-t. Ha ez megtörténne, több EU tagállamban, köztük Németországban vegyes vállalatokat hoznának létre az orosz vakcina gyártására, egyszersmind elhárulna az akadály annak útjából, hogy az orosz vakcinával beoltottak szabadon utazhassanak az EU területén.

    Az amerikai-orosz csúcstalálkozó előkészítésével egyidejűleg Oroszország a Kínai Népköztársasággal is egyeztet egy sor stratégiai kérdésről. Valószínűnek tartják, hogy ezek között a világjárvány közös leküzdése is szerepel.+++  

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress  

Elnökválasztás Szíriában

Damaszkusz, 2021. május 25. kedd (MB)

      Szíriában szerdán új elnököt választanak hét évre – jelentette a Magyar Békekör kedden.

     Az állampolgárok három jelölt közül választhatnak: a Szíriai Unió Párti (SUP) 64 éves Abdullah Szallum Abdullah, a Baasz párti 55 éves Bassár el-Aszad, Szíria jelenlegi elnöke, és az Arab Szocialista Unió párti (DASU) 63 éves Mahmud Ahmad Marei közül, aki a belső ellenzék képviseletében 2017-ben részt vett a genfi béketárgyalásokon.

     A külföldön élő szírek már május 20-án szavazhattak a jelöltek valamelyikére Szíria külképviseletein. A Magyarországon élő szírek nem tudtak itthon szavazni, mert Orbán Viktor kormánya 2012-ben egyoldalúan megszakította diplomáciai viszonyát Szíriával, és bezáratta a szír nagykövetséget Magyarországon. A hazánkban élő szírek ezért Szíria bécsi nagykövetségén adhatták le voksukat.

     Az Európai Unió néhány tagállamában, köztük Németországban nem engedélyezték, hogy az ott élő szírek szavazhassanak Szíria berlini nagykövetségén. Törökország sem engedélyezte az ott élő szíreknek, hogy részt vegyenek az elnökválasztáson. A Libanonban élő szírek viszont százezer számra vártak sorukra, hogy leadhassák szavazatukat a bejruti nagykövetségen. A szavazási kedv oly nagy volt, hogy meghosszabbították a szavazást, hogy mindenki leadhassa voksát – értesült a Békekör szír forrásból.

      A három elnökjelölt közül Bassár el-Aszadot tartják a legesélyesebbnek arra, hogy 2028-ig vezesse a közel-keleti országot.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Orosz-amerikai és orosz-kínai biztonsági főnökök tanácskozása

Genf, Moszkva, 2021. május 24. hétfő (MB)

     Putyin orosz és Biden amerikai elnök júniusra tervezett tanácskozását készítette elő Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és Nyikolaj Patrusev, az Oroszországi Föderáció nemzetbiztonsági tanácsának titkára hétfőn Genfben – jelentette a Magyar Békekör hétfőn.

     A tanácskozáson olyan stratégiai témák kerültek szóba, amelyek várhatóan a két elnök találkozójának napirendjén is szerepelnek. A Békekör megfigyelője szerint a biztonsági főnökök tanácskozása, a május 19-i reykjaviki orosz-amerikai külügyminiszteri megbeszélést követően arra utal, hogy az amerikai elnök találkozni akar Putyinnal, és érdemi tárgyalást kíván folytatni vele dacára annak, hogy márciusban még „gyilkosnak” nevezte.

     Az amerikai-orosz biztonsági főnöki tanácskozás után egy nappal kínai-orosz megbeszéléseket tartanak stratégiai témákról. Nyikolaj Patrusev és Jang Jie-csi, a Kínai KP központi bizottsága nemzetközi kérdésekkel foglalkozó igazgatója keddi konzultációjának keretében külön-külön megbeszéléseket folytatnak a témában érintett orosz és kínai minisztériumok és ügynökségek megbízottai.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2021/05/20/bekulekenyebb-hangra-valtott-washington-moszkvaval-szemben/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Palesztin-zsidó tüntetés Izraelben a békés együttélésért

Tel-Aviv, 2021. május 23. vasárnap (MB)

     Sok ezer zsidó és palesztin tüntetett szombat este Izrael több nagyvárosában a békéért, a palesztinok és a zsidók békés együttélésének útjában álló zsidó és palesztin szélsőségesek ellen – jelentette a Magyar Békekör vasárnap.

     „Közös otthonunk ez a föld”, „Válaszunk a jobboldalnak: Izrael és Palesztina” – skandálta a Rabin térről a Habima színház elé vonult tömeg Tel-Avivban. “Ha az elmúlt két hét nehéz is volt neked, ha kétségbeesést éreztél is, akkor most láthatod, hogy itt vagyunk, és azt mondjuk, ne kétségbe ess, hanem szervezkedj” – mondta a tömeghez intézett beszédében Itamar Avnery, a tüntetést rendező Együtt vagyunk (Omdim Beyachad) szervezet vezetője.

      „Túszai vagyunk a szélsőségeseknek. Kétségbeesetten ülünk, és nézzük, hogyan válnak célponttá az emberek! Hogyan védik testükkel gyermekeiket az anyák az utca kövén, hogyan omlanak össze kártyavárként többszintes épületek, és tűnnek el szempillantás alatt egész családok” – mondta a tüntetésen elhangzott beszédében David Grossman író, akinek katona fiát 2006-ban megölték a második libanoni háborúban.

      Sally Abed, az Együtt vagyunk szervezet másik vezetője így szólt a tömeghez: „Sally vagyok, Izrael palesztin állampolgára. Nem vagyok hajlandó tudomásul venni az intézményi diszkrimináció, a rendőri erőszak és a politikai letartóztatások gyakorlatát. Nem vagyok hajlandó másod osztályú állampolgár lenni, és eltűrni egy rasszista kormányt, mely életünket fenyegeti egy gazdasági és telepes elit érdekében. Ennek a kormánynak (Netanjahu kormányának) nem áll érdekében a mi érdekeinket szolgálni. Araboknak és zsidóknak együtt kell munkálkodniuk egy igazságosabb társadalom megteremtésén”.

     Ayman Odeh, az izraeli parlamentben képviselt Arab Közös Lista nevű párt elnöke reményt ébresztőnek nevezte a békés együttélésért rendezett tüntetést. „Az emberek sötétségről beszélnek, mely az országra telepszik. Én viszont fényt látok, erős fényt. Önök azok, akik fényt visznek a sötétségbe, arabok és zsidók együtt. Két nemzet van itt. Mindkettőnek joga van az önrendelkezéshez. Mindkettő megérdemli a békét és az egyenlőséget. Tiszteletben tartjuk a zsidók nemzeti identitását és az arabok nemzeti identitását, mindkét nemzetet tiszteljük. Van egy utunk előre.”

      Yonatan Hafetz, a Béke magjai (Seeds of Peace) szervezet képviselője kijelentette: a harc két szélsőség között, a Hamas és a jobboldali izraeli kormány között folyik, és indulatokat korbácsol fel mindkét oldalon. Ezzel a szélsőséges politikával szemben létezik egy másik politika: a békés együttélés politikája. Mi azért jöttünk ide, hogy szolidaritásunkról biztosítsuk azokat, akik békében akarnak élni egymással.

     A tel-avivi és a jaffai tüntetéseken két állami megoldást követeltek a békés jövőért.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2021/03/24/jobboldali-szelsojobboldali-szovetseg-izraelben/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és Woprdpress

A NATO törvénytelenül bombázta Jugoszláviát 1999-ben

New York, 2021. május 22. szombat (MB)

     A NATO nemzetközi jogalap nélkül, törvénytelenül bombázta Jugoszláviát 1999-ben – tudatta a Magyar Békekör szombaton azokra a felvetésekre válaszul, amelyek honlapjának olvasói körében fogalmazódtak meg Miloš Zeman cseh köztársasági elnök Jugoszlávia lebombázása miatt tett bocsánatkérésével kapcsolatban.

     Nemzetközi jogi szakértők egybehangzó véleménye szerint Jugoszlávia elleni támadásra kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsa adhatott volna törvényes felhatalmazást az ENSZ Alapokmánya 42. cikkének értelmében. De a BT nem adott rá felhatalmazást.

     A NATO valamennyi országa az ENSZ tagállama. Úgy válhattak az ENSZ tagjává, hogy kötelezték magukat az Alapokmányban foglaltak tiszteletben tartására. Ezek között a kötelezettségek között szerepel: a tagok a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fő felelősséget a Biztonsági Tanácsra ruházzák és elismerik, hogy a Biztonsági Tanács e felelősségből folyó kötelességeinek teljesítésekor az ő nevükben jár el.” (24. cikk 1. bek.) Ez azt jelenti, hogy a NATO-államok megszegték az ENSZ Alapokmányában rögzített kötelességüket, kivonták magukat a nemzetközi jog hatálya alól, és önkényesen cselekedtek. Az ilyen lépést az ENSZ Alapokmányán nyugvó nemzetközi jog agressziónak minősíti.

     Bár az Észak-atlanti Szerződés kötelezi tagállamait, mégsem írhatja felül az ENSZ jogi alapdokumentumát, nevezetesen az államok közötti erő alkalmazására vonatkozó nemzetközi jogot, mert ezzel ilyen joga kizárólag a Biztonsági Tanácsnak van, két eset kivételével: ha maga a BT jogosít fel valakit erőszak alkalmazására a békét és biztonságot veszélyeztető cselekedet megfékezéséért, valamint fegyveres támadás elleni önvédelem esetén. Jugoszlávia lebombázásakor egyik kivétel sem valósult meg, hiszen a BT nem jogosította fel a NATO-t a támadásra, Jugoszlávia pedig nem támadta meg a NATO-t.

     Olvasóink közül többen azzal igazolják Jugoszlávia bombázását, hogy a NATO meg akarta akadályozni vele Slobodan Milošević vérontásait, köztük a srebrenicai tömegmészárlást. Elkerülhette figyelmüket az a tény, hogy a 8700 életet követelő srebrenicai mészárlást 1995. július 11-22. között követték el, azaz négy évvel Jugoszlávia lebombázása előtt. Erkölcsileg is kétséges bombázással igazolni egy másik, nem bombázással elkövetett vérontást – jegyzik meg politikai megfigyelők.

      A NATO-államok nemcsak agressziót követtek el, hanem meg is akadályozták Oroszország, India és Fehéroroszország arra irányuló határozattervének elfogadását, hogy azonnal vessenek véget a Jugoszlávia elleni támadásnak. A határozati javaslatra Oroszországon kívül csak Kína, és a BT nem állandó tagja, Namíbia szavazott.

      A határozati javaslatról történt BT-szavazás előtt Oroszország képviselője a következőket mondta: „A katonai akció kivitelezői azzal próbálnak zsarolni, hogy humanitárius katasztrófát előznek meg. Valójában viszont azok helyezik magukat a nemzetközi jogon kívül, akik a támadás leállítása ellen szavaznak. A nemzetközi békét és biztonságot valójában az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének egy szuverén állammal szemben elkövetett katonai agressziója fenyegeti, hiszen tettével durván megsérti az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának kulcsfontosságú rendelkezéseit”.

     Aleksandar Vučić szerb elnök 2021. március 24-én, Jugoszlávia lebombázásának 22. évfordulóján kijelentette: „Az ország sohasem fogja elfelejteni a NATO 1999-es agresszióját”.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2021/05/19/a-cseh-allamfo-bocsanatot-kert-jugoszlavia-1999-ben-tortent-lebombazasaert/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Békülékenyebb hangra váltott Washington Moszkvával szemben

Reykjavik, 2021. május 20. csütörtök (MB)

     Régóta remélt békülékenyebb hangra váltott Washington Moszkvával szemben azon az amerikai-orosz külügyminiszteri találkozón, amelyet Izland fővárosában, Reykjavikban tartottak csütörtökön a legégetőbb nemzetközi kérdésekről. Orosz részről azonnal nyugtázták a konstruktív szellemet, és készségüket nyilvánították az együttműködésre Amerikával minden olyan kérdésben, amelyhez kölcsönös érdek fűződik – jelentette a Magyar Békekör tudósítója Antony Blinken amerikai, és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszéléséről.

     „Nem titok, hogy vannak nézeteltéréseink, az sem titok, hogy Washington válaszolna Oroszország agresszív cselekedeteire, a világ mégis biztonságosabb lenne, ha a két ország vezetői együtt dolgoznának” – mondta az amerikai diplomácia vezetője beismeréssel felérő nyilatkozatában, azután, hogy Biden elnök „gyilkosnak” minősítette Putyint.

     Hosszú évek jéghideg viszonyának enyhítésére irányuló jó szándékának jeleként Washington szerdán feloldotta az Északi Árfamlat-2 meghiúsítására irányuló szankcióit, s a maga részéről szabad utat biztosított annak az orosz-német energetikai köldökzsinórnak a megvalósításához, amelyet egyébként sem tudott volna megakadályozni.

     „Egyetértettünk abban, hogy le kell küzdeni az elmúlt években Moszkva és Washington között kialakult egészségtelen viszonyt” – jelentette ki Lavrov, majd így folytatta: “Ma megerősítettük a párbeszéd megkezdésére tett javaslatunkat, figyelembe véve a stratégiai stabilitást befolyásoló minden szempontot, minden tényezőt: nukleárist és nem nukleárist, támadót és védekezőt. Nem tapasztaltam, hogy ezt a felfogást elutasították volna, mindenesetre a szakértőknek még dolgozniuk kell rajtuk”.

     Blinken aggodalmának adott hangot ugyan az orosz fegyveres erők jelenléte miatt az ukrán határnál, sőt – mint mondta – „Ukrajnán belül”, továbbá Navalnij egészségi állapota miatt is, de ezt nem nevezte az együttműködés útjában álló akadálynak, hanem kijelentette: „A két ország együtt dolgozhat a koronavírus-járvány leküzdésében, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, Irán és Észak-Korea nukleáris programjai, valamint az afganisztáni háború kezelésében”.

     Blinkent reykjaviki útjára elkísérő amerikai külügyi vezető tisztségviselők újságíróknak azt mondták, hogy „a következő hetekben, hónapokban és években dolgozni fognak a két ország közötti kapcsolatokon. Noha nem volt áttörés a találkozón, jó kezdetnek lehet tekinteni”. Többször is kijelentették: „Az asztal terítve maradt az újabb tanácskozásokhoz”.

      Az amerikai-orosz külügyminiszteri tanácskozás légköre és a két fél együttműködési készsége a világ legégetőbb kérdéseire adandó válaszok fellelésében, ígéretes az orosz-amerikai csúcstalálkozó júniusra tervezett megvalósulása szempontjából is. Arra utal, hogy amerikai részről kezdenek megbarátkozni annak tudatával, hogy leáldozott a Nap az amerikai világuralom fölött, és közös bolygónk jövője közös megoldásokat követel – írta a Magyar Békekör tudósítója az amerikai-orosz külügyminiszteri találkozóról.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

A cseh államfő bocsánatot kért Jugoszlávia 1999-ben történt lebombázásáért

Prága, 2021. május 19. szerda (MB)

    A NATO államok vezetői közül egyetlenként Miloš Zeman cseh köztársasági elnök kedden bocsánatot kért a szerb néptől azért, mert a NATO 1999-ben lebombázta Jugoszláviát – jelentette a Magyar Békekör szerdán.

     A cseh államfő Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnökkel folytatott prágai tanácskozásán tette példátlan kijelentését. Bocsánatkéréséről külön közleményt adtak ki, melyet az elnök szóvivője ismertetett. „Zeman elnök személyesen követte meg a szerb népet a NATO bombázásáért” – mondta Jiří Ovčáček.

     A NATO 1999. március 12. és június 10. között intézett bombatámadásokat Jugoszlávia ellen. A 78 hadműveleti nap alatt 37 ezer bevetést hajtott végre katonai és polgári célpontok, köztük a Duna hídjai ellen. Zeman, aki akkoriban miniszterelnök volt, határozottan elítélte a NATO akcióit, és megtagadta a szövetséges légi erőtől, hogy cseh támaszpontokról indítson támadást Jugoszlávia ellen.

     Vučić elnökkel tartott tanácskozása után Miloš Zeman a következőket mondta: “Reménytelenül kerestünk legalább még egy NATO országot, hogy csatlakozzon hozzánk, és kiálljon velünk Jugoszlávia bombázása ellen. Teljesen egyedül maradtunk.”

      A NATO Jugoszlávia ellen intézett bombatámadásainak idején Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor volt. Magyarország miniszterelnöke a NATO rendelkezésére bocsátotta a taszári és a ferihegyi repülőteret a Jugoszlávia elleni légi csapásokhoz – jegyezte meg a Magyar Békekör.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress