A NATO törvénytelenül bombázta Jugoszláviát 1999-ben

New York, 2021. május 22. szombat (MB)

     A NATO nemzetközi jogalap nélkül, törvénytelenül bombázta Jugoszláviát 1999-ben – tudatta a Magyar Békekör szombaton azokra a felvetésekre válaszul, amelyek honlapjának olvasói körében fogalmazódtak meg Miloš Zeman cseh köztársasági elnök Jugoszlávia lebombázása miatt tett bocsánatkérésével kapcsolatban.

     Nemzetközi jogi szakértők egybehangzó véleménye szerint Jugoszlávia elleni támadásra kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsa adhatott volna törvényes felhatalmazást az ENSZ Alapokmánya 42. cikkének értelmében. De a BT nem adott rá felhatalmazást.

     A NATO valamennyi országa az ENSZ tagállama. Úgy válhattak az ENSZ tagjává, hogy kötelezték magukat az Alapokmányban foglaltak tiszteletben tartására. Ezek között a kötelezettségek között szerepel: a tagok a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fő felelősséget a Biztonsági Tanácsra ruházzák és elismerik, hogy a Biztonsági Tanács e felelősségből folyó kötelességeinek teljesítésekor az ő nevükben jár el.” (24. cikk 1. bek.) Ez azt jelenti, hogy a NATO-államok megszegték az ENSZ Alapokmányában rögzített kötelességüket, kivonták magukat a nemzetközi jog hatálya alól, és önkényesen cselekedtek. Az ilyen lépést az ENSZ Alapokmányán nyugvó nemzetközi jog agressziónak minősíti.

     Bár az Észak-atlanti Szerződés kötelezi tagállamait, mégsem írhatja felül az ENSZ jogi alapdokumentumát, nevezetesen az államok közötti erő alkalmazására vonatkozó nemzetközi jogot, mert ezzel ilyen joga kizárólag a Biztonsági Tanácsnak van, két eset kivételével: ha maga a BT jogosít fel valakit erőszak alkalmazására a békét és biztonságot veszélyeztető cselekedet megfékezéséért, valamint fegyveres támadás elleni önvédelem esetén. Jugoszlávia lebombázásakor egyik kivétel sem valósult meg, hiszen a BT nem jogosította fel a NATO-t a támadásra, Jugoszlávia pedig nem támadta meg a NATO-t.

     Olvasóink közül többen azzal igazolják Jugoszlávia bombázását, hogy a NATO meg akarta akadályozni vele Slobodan Milošević vérontásait, köztük a srebrenicai tömegmészárlást. Elkerülhette figyelmüket az a tény, hogy a 8700 életet követelő srebrenicai mészárlást 1995. július 11-22. között követték el, azaz négy évvel Jugoszlávia lebombázása előtt. Erkölcsileg is kétséges bombázással igazolni egy másik, nem bombázással elkövetett vérontást – jegyzik meg politikai megfigyelők.

      A NATO-államok nemcsak agressziót követtek el, hanem meg is akadályozták Oroszország, India és Fehéroroszország arra irányuló határozattervének elfogadását, hogy azonnal vessenek véget a Jugoszlávia elleni támadásnak. A határozati javaslatra Oroszországon kívül csak Kína, és a BT nem állandó tagja, Namíbia szavazott.

      A határozati javaslatról történt BT-szavazás előtt Oroszország képviselője a következőket mondta: „A katonai akció kivitelezői azzal próbálnak zsarolni, hogy humanitárius katasztrófát előznek meg. Valójában viszont azok helyezik magukat a nemzetközi jogon kívül, akik a támadás leállítása ellen szavaznak. A nemzetközi békét és biztonságot valójában az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének egy szuverén állammal szemben elkövetett katonai agressziója fenyegeti, hiszen tettével durván megsérti az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának kulcsfontosságú rendelkezéseit”.

     Aleksandar Vučić szerb elnök 2021. március 24-én, Jugoszlávia lebombázásának 22. évfordulóján kijelentette: „Az ország sohasem fogja elfelejteni a NATO 1999-es agresszióját”.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2021/05/19/a-cseh-allamfo-bocsanatot-kert-jugoszlavia-1999-ben-tortent-lebombazasaert/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s