Teszteli Oroszország védelmi képességét a NATO – Kreml

Moszkva, Hága, 2021. június 30. szerda (MB)

     A Defender nevű brit hadihajó orosz felségvizeken tett kalandja után egy holland fregatt is irányt vett a Krím-félsziget felé, de orosz harci gépek jobb belátásra térítették, és visszahajózott a Fekete-tengeren gyakorlatozó a NATO-flotta egységei közé – jelentette szerdán a Magyar Békekör tudósítója.

     Az eset a Kercsi-szoros térségében történt június 24-én, egy nappal a brit hadihajó próbálkozása után. Az Evertsen fregatt kivált a NATO-hajók kötelékéből, és a Kercsi-szoros felé vett irányt. Az orosz védelem Szuhoj 30 vadászgépeket és Szuhoj 24 bombázókat küldött a helyszínre, hogy megakadályozza a tengeri határ átlépését. A holland védelmi minisztérium szerint az orosz gépek több hullámban mélyrepülést hajtottak végre hajójuk fölött és mellett, és megbénították az Evertsen elektronikai rendszerét. A holland vezérkari főnök szerint az orosz gépek „veszélyesen közel repültek” a holland hajóhoz, és „nem biztonságos helyzetet” idéztek elő. Nem közölte, mit keres a holland hadihajó Oroszország Fekete-tengeri határvizeinél. A történtek hatására az Evertsen visszafordult, és visszament a „Tengeri szellő-2021” fedőnéven Krímnél gyakorlatozó NATO-rajba.

     Az orosz hadvezetés szerint a NATO-hadihajók ismétlődő provokációja arra utal, hogy a nyugati szövetségesek ki akarják puhatolni Oroszország védelmi képességét egy jövőbeli potenciális támadás esetére. Az orosz tengeri határ elleni provokációkat előre megtervelten hajtották végre. Az orosz védelmi minisztérium egységes eljárást dolgoz ki az orosz légierő számára az államhatárt megsértő hadihajókkal szemben. Valószínűnek tartják, hogy a jövőben gyakoribbá válnak a határsértési esetek, tekintettel arra, hogy a NATO nem ismeri el a Krím Ukrajnától Oroszországhoz történt visszacsatolását, következésképpen úgy tekinti a Krím-félsziget körüli vizeket, mintha Ukrajnához tartoznának.

     „Hogy minek tekintik és minek nem, az ő problémájuk. De egy dologban biztosak lehetnek, meg fogjuk védeni a határainkat” – mondta a Kreml szóvivője kedden. Dmitrij Peszkov hozzátette: nem foglalkoznak háborús forgatókönyvvel, nem festik az ördögöt a falra, mert még megjelenik”.

     A Békekör tudósítója felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb NATO-hadgyakorlatán, a Defender Europe 2021 fedőnevű átfogó NATO-hadgyakorlaton Ukrajna is részt vesz. A NATO-nak az a célja vele, hogy standardjainak megfelelő szintre fejlessze az ukrán flottát, légierőt és hadsereget. A július 10-ig tartó hadgyakorlaton 24 ország, köztük nem NATO-tagállamok is részt vesznek, így Izrael, Marokkó, Japán, Dél-Korea, Ausztrália. Viszont a korábbiaktól eltérően Németország nem vesz részt rajta.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Erősödik a Kelet a Nyugattal szemben

Peking, Moszkva, 2021. június 29. kedd (MB)

      A NATO Oroszország és Kína ellen irányuló katonai manőverei, így az Ukrajnával közös hadgyakorlat közepette a két keleti nagyhatalom minden eddiginél magasabb szintre emeli stratégiai együttműködését – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.

      Hétfői videotanácskozásán Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetértett abban, hogy közös érdekük a 2001-ben kötött jószomszédi, barátsági és együttműködési szerződés öt éves meghosszabbítása, és az együttműködés elmélyítése az élet minden területén, különösen az Eurázsiai Gazdasági Unió és az új kínai selyemút fejlesztésében.

      Az orosz-kínai kereskedelem több éve meghaladja az évi 100 milliárd dollárt, és 2024-re eléri a 200 milliárd dollárt is. Oroszország és Kína szorosan együttműködik a repülőgépgyártásban, a holdkutatásban, az energia, a környezetvédelem és az emberek közötti kapcsolatok terén. Legfrissebb előrejelzésében a Világbank 8,1 százalékról 8,5 százalékra emelte a kínai gazdaság várható idei növekedését, különös tekintettel arra, hogy Kína elsőként küzdte le a koronavírus-járványt. Intenzív katonai együttműködés, közös hadgyakorlatok, a függetlenségükért és a szuverén fejlődés jogáért küzdő országok katonai és gazdasági megsegítése jellemzi viszonyukat. Nemzetközi síkon igazságosabb globális rendszerre törekszenek, melyet sok pólusúnak neveznek, a korábbi egypólusú (amerikai) birodalmi renddel szemben. A Nyugatnak minden igyekezete ellenére nem sikerült kikezdenie a kínai-orosz összefogást, és éket vernie a két ország közé – írta a tudósító, majd megjegyezte: Kína és Oroszország szoros viszonya a nemzetközi stabilitás, és az egyenjogú együttműködésen alapuló világrend megteremtésének elsőrendű tényezője.

      Putyin és Hszi videótanácskozása egybe esett a Kínai Kommunista Párt fennállásának 100. évfordulójával. Az orosz elnök gratulált partnerének Kína társadalmi-gazdasági fejlődésben és a nemzetközi téren elért fejlődéséhez, és emlékeztetett arra a támogatásra, amelyben szovjet részről részesítették részesítették a kínai kommunistákat. Az évfordulón Moszkva történelmi dokumentumokat osztott meg Pekinggel.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

A Nyugat nem ítéli el a nácizmus dicsőítését

Moszkva, 2021, június 28. hétfő (MB)

     Oroszellenességükben a vezető nyugati hatalmak már ott tartanak, hogy nem hajlandók támogatni a nácizmus dicsőítését elítélő orosz határozat-tervet az ENSZ-ben – jelentette a Magyar Békekör hétfőn Lavrov orosz külügyminiszter írása alapján.

     A Nyugat a II. világháború után létrejött határok revíziójára törekszik – tűnik ki Lavrov érveléséből. Ezt azzal támasztja alá, hogy a világháború után közösen kialakított nemzetközi jogrendet „nyugati szabályokkal” akarják felváltani, át akarják írni a világháború történetét, és tudomásul veszik, hogy lebontsák a hősi emlékműveket azokban az európai országokban, amelyeket a vörös hadsereg szabadított fel a nácik és helyi kollaboránsaik uralma alól.

     80 évvel az után, hogy Hitler Németországa 1941. június 22-én rátámadt a Szovjetunióra, Lavrov elfogadhatatlannak minősíti ezt a nyugati magatartást.  

     A Kommerszantban és a Global Affairsben hétfőn megjelent írásában az orosz diplomácia vezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy a Nyugat nemcsak a nácizmus dicsőítésének elítélésétől zárkózik el, hanem a gyarmatosítás elítélésétől, továbbá attól is, hogy kárpótlást fizessen a felszabadult gyarmati népeknek, azaz visszaadja nekik a tőlük elvett értéket, amelyből saját felvirágzását finanszírozta.

     Nem lehet a gyarmati múltat olyan rituálékkal feledtetni, mint amilyen a sportesemények előtti térdre ereszkedés. Ez legfeljebb azt a célt szolgálja, hogy eltereljék a figyelmet a Nyugatnak a gyarmatosítás bűneiért viselt történelmi felelősségéről – adott hangot véleményének Lavrov, a Magyar Békekör beszámolója szerint.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

NYOLCVAN ÉVE TÖRTÉNT

BOCZ FERENC

Mottó: „Háborús gyerek vagyok.”

1941. június 27-én, ma nyolcvan éve Bárdossy László magyar miniszterelnök bejelentette a Magyarország és a Szovjetunió közötti hadiállapotot.Addigra engem, az öt éves ártatlan fiúcskát már háromszor legyintett meg a háború hidege. Az első bécsi döntés – Német- és Olaszország jóindulata – értemében 1938. nov. 3. – 10. között Magyarország bevonult Szlovákia déli részébe. A katonák közt ott volt édesapám, az első világháborús veterán, 44 évesen, magára hagyva édesanyámat két kicsi-pici gyerekkel. Nem is emlékszem rá, alig múltam két éves.

Két évre rá a második bécsi döntés után a magyar honvédség 1940. szept. 5-13. során bevonult Észak-Erdélybe. Apukám persze ismét ott volt a győztes „szittya fergeteg” katonái közt.Amikor a náci Németország 1941.április 6-án hazánkból kiindulva megtámadta Jugoszláviát, a magyar kormány sem maradhatott tétlen, 1941. ápr. 11-21-én megszállta a Délvidéket (ma Vajdaság). Ez az akció sem történhetett meg apám részvétele nélkül. Ekkor már nagyobbacska gyerek voltam, emlékeztem az előző hadba vonulásra, és elsírtam magam, amikor elindult a vonat: „Hát mindig az én apukámat viszik el katonának?!” Amikor aztán hazajött, egy csetnik sapkát hozott nekem ajándékba.Az ismételt behívások a helyi hatóságok „mélységes humanizmusát” bizonyítják, mert egy „hazátlan bitangot”, egy közismert kommunistát és családját sújtották.

A következő, a nagy háborús kalandba már nem került be, mert visszament hajóácsnak a régi munkahelyére. A Ganz Hajógyár hadiüzemnek számított.Jött 1941 nyara. Június 22-én Németország hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót.Itthon 1941. június 26.-án ismeretlen felségjelű repülőgépek bombázták Kassát. „Az incidensről értesülve Horthy Miklós kormányzó, Bárdossy László magyar miniszterelnök és egyes németbarátnak vélt politikusok rábeszélésének hatására még aznap, alaposabb vizsgálat és parlamenti jóváhagyás nélkül, bejelentette a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval.” – olvasható a világhálós Wikipédia oldalán. Ez négy nappal azután történt, hogy a hitleri Németország megtámadta a Szovjetuniót.

Ha valakinek nem, hát az oroszoknak állt legkevésbé érdekében, hogy újabb ellenséget szerezzenek maguknak. (Meg állítólag a szovjet légierő zömét még fölszállás előtt a repülőtereken semmisítették meg a németek.) Kiknek állt hát érdekében a törvénytelen hadba lépés? Azoknak, akik a „villámháború” gyors sikerében reménykedve nem akartak kimaradni a prédából. Azoknak, akik előbb, ugyanaz év április 2.-án ugyanilyen céllal követtek már el szerződésszegést. Tanúként az akkori magyar miniszterelnök Horthyhoz írt búcsúlevelét idézem: ‘Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke-szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk, mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók lettünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok. 1941. ápr. 3. Teleki Pál ‘

Persze nem a nemzet lett hullarabló, hanem ugyanazok, akik 27 évvel előbb „… ránk hozták Gyógyítónak a Háborút, a Rémet” – ahogy Ady írta, a „Sírjukban is megátkozott gazok.”Mi alig vettük észre, nagy volt akkor a gondunk, nagy volt a szegénységünk. Az1941-es februári jeges árvíz romba döntötte az Értekes nagyapámtól örökölt házat, újat kellett építeni. Feleakkora lett. A karácsonyfát, emlékszem, még a kis konyhában (nyári konyha) díszítettük. Édesapám csak hétvégeken járt haza, dolgozott otthon látástól vakulásig, aztán gyalog Dunaföldvárra, hajóval vissza a munkába. Otthon a telek és az öt magyar hold, alig több, mint 2 hektár szántó, iga híján mások segítségére szorultunk. Segítettünk mi, én és az öt évvel idősebb nővérem is.

Amikor 1943 márciusában megjött a hír, hogy apukámat baleset érte, koponyaalapi törés, agyrázkódás, épp krumplit vetettünk. Anyukám kapával fölvágta a fészket, én beleszórtam a két szem krumplit, Elluska néném betemette. Nagy volt az ijedség, anyukám sírt, a nővérem ajánlotta, imádkozzunk, én meg mint varázsigét ismételgettem, nem hal meg apuka, nem hal meg apuka … Szerencsénkre túl is élte, hazajött, és készült a front érkezésére, bunkert ásott, golyófogót épített elé.

Otthon érte a várt fölszabadulás. Egészen odáig rendőri-csendőri felügyelet alatt állt.A háborúban katona volt a két fiatalabb apai nagybátyám és két anyai unokatestvérem is.Budapest bombázása már nagyon riasztó háborús valóság volt. Fölöttünk repült a sok-sok ezüstös gép, és negyedóra múlva remegett az ablaküveg a majdnem száz kilométerre ledobott bombáktól. Angyalföld első bombázásakor ölte meg a légnyomás egyik apai nagynénémet és a nálam alig idősebb fiacskáját.1943 tél végén a Don-kanyarból hazaért a közvetlen szomszédunk, Némedi Sanyi bácsi, rémítő élményekkel és azzal a hírrel, hogy jönnek az oroszok.

44 tavaszán német katonák jelentek meg a faluban, csupa derűs, fiatal ember, úszó autóik időnként beleragadtak a tóban a sárba. Láttam egy németet hatalmas dobozzal a hátán, kerek valami rajta, mint a hordóabroncs, és beszélt valakivel. Egy társa egy kisebb dobozt vitt mellette, dróttal volt a nagyhoz hozzákötve.Akkor nyáron egyik este keleten soká tartó villogásokat figyelünk, torkolattüzeket. Ez volt az az idő, amikor rendszeresen „rugalmas elszakadásról” tudósítottak az újságok.A Dunaföldvár felé vezető (ma 52-es) úton egyre több menekülő, lovaskocsik, dunyhával megrakva, egy-egy autó előzget köztük. Máskor ugyanott végeláthatatlan szürkemarha-csorda vonul. Egyszer ellepi a falut valami katonaság, a furcsa lőcs nélküli kocsik és apró lovak voltak furcsák.Nyár végén német katonák költöznek be hozzánk. A szoba-konyhás „nagy házban” a konyha egyik felét szalmával terítik le, ott alszanak. Egy birodalmi német főhadnagy, Ádám, a tisztiszolga, Maxim bácsi, hamburgi szakács, szanitéc, és Hartman úr, aki tökéletes magyar köznyelvet beszél a lakóink. (Vagy öten voltak?…) Aknavetősök, a kertek és a vasút közti leszedetlenül hagyott kukoricaföldön vannak az állásaik. A szembe-szomszéd Fehéréknél több német volt elszállásolva – oda egy kapitány is jutott, birodalmi német.Talán már nálunk laktak, amikor a mi faluszéli házcsoportunkhoz egy dobos érkezett, az út közepén verte a dobot, majd fölolvasta, a katonai parancsnokság közli, hogy másnaptól a község határában éles lövészgyakorlat kezdődik, tilos a határba menni.

Így kezdődött nálunk a „front”, a véres háború helyi eseménysora.Ez idő tájt láttam utoljára legidősebb unokatestvéremet, Pista bátyámat. Késő este váratlanul állított be hozzánk katonaruhában egy tehénkével. Kérte, juttassuk el a családjához, ha nem jönne érte. Nem jött. Az interneten megtaláltam: egy orosz katonakórházban hunyt el, árván hagyva két kis gyerekét, feleségét.Kezdetben még szép napos idő járta. Reggelente egy lovas kocsin hozták a faluból a „menázsit”. A derűs kocsis, sapka, zubbony nélkül, fölgyűrt ingujjban, magyarul kiabált be a katonabajtársaknak. (A nálunk lakók közül csak Harman úr beszélt magyarul – kifogástalan köznyelven.) Hamarosan esősre fordult az idő, és már félni kellett az ágyúzástól. Egyszer csak híre jött, hogy a kapitány úr elesett. A katonák azt beszélték (!), hogy a felderítésre indult parancsnokuk megsebesült ugyan az egyik tanyánál, de nem orosz golyó sebezte halálra. Elmondták, hogy egyik társuk – az a bizonyos kocsis – meg akart szökni, már civil ruhát is szerzett magának. Valaki elárulta – a kapitány megásatta vele a sírját és belelövette. A katonatársai álltak rajta bosszút. Hol lehet a sírja? Egyáltalán – kihantolták és tisztességes sírba tették? Szülei hol gyászolták – itthon-e, vagy kitelepítették őket Németországba?Egyszer-egyszer Hartman úr szólt, hogy az oroszok „belőttek”, érdemes a pincébe vonulnunk. Ott hallottam, ágyúdörgés közepette, amint „sípol a vonat” – a lövedékek fütyültek, vagy „jön a mozdony” – a repeszek keltették a s-h-h, gőzmozdonyra emlékeztető hangot. Egyszer épp vécére kellett volna mennem, amikor elkezdődött az ágyútűz. Nem mertem kimenni a házból, a pincébe sem jutottunk le. Utána – később gyakran ismétlődő – szorulásom lett. A szanitéc Maxim bácsi rajzon magyarázta, miért. Aztán, amikor németet kezdtünk tanulni, ismertem föl a „die Gedärme” szót. No, nem mindig tudtunk az udvar végében levő pincébe jutni. Akkor sem, amikor, mintha nagyon nyugodt vasárnap délelőtt lett volna, egyszer csak fölharsant a pokol. A szobában a falhoz lapultunk. Egyszer kilestem: Maxim bácsi villámgyorsan tekerte föl a pokrócát. Egy idő múlva édesanyám: „Nincs már itt egy német se.”

Halkult a tüzérségi túz, a másik ablakon kinézve láttuk, egy orosz katona egy németet terelget. Néhány orosz ront be a házba: Nyemec jeszty? German jeszty? Nincs, tavaris – és borral kínáltuk őket, Előbb nekünk kellett innunk, aztán ittak egy kis pohárral, majd mentek tovább.Nekünk akkor így ért véget vagy majdnem véget a háború.Emlékszem az első szabad május elsejére, a piactéren cigánybanda muzsikált, és sok-sok derűs ember, mind a békének örült.* * *Most, nyolcvan év múltán, újra hideg szelek fújnak. A rendszeresen hallgatott rádióm a hidegháborús uszítók hangján szól, népek, barátok gyűlölködnek ismét egymásra. Három unokám,két dédunokám van, lesz több is.

JAJ, RÁJUK MI VÁR?!…

Moszkva: „Lehet, hogy legközelebb nemcsak figyelmeztető lövést adunk le”

Moszkva, 2021. június 24. csütörtök (MB)

     A brit kormány kilátásba helyezte, hogy újabb hadihajókat irányítanak az orosz felségvizekre, mire az orosz külügyminiszter-helyettes azzal válaszolt, hogy megeshet, legközelebb nemcsak figyelmeztető lövéseket adnak majd le, hanem a célpontra is lőni fognak – jelentette londoni és moszkvai forrásból a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.

     A brit kormány George Eustice környezetvédelmi minisztert választotta fenyegetése hírvivőjének, Szergej Rjabkov pedig tudatta, mivel számolhatnak a britek, ha tettekre váltják fenyegetésüket.

     „A józanészre apellálunk és követeljük a nemzetközi jog tiszteletben tartását. Ha a dolog nem menne, és kollégáink nem értenék, miről van szó, akkor megmondom: előfordulhat, hogy nemcsak a hajóösvényt bombázzuk majd, hanem a célpontot is” – mondta szó szerint Rjabkov.

     A Kreml nem zárta ki annak lehetőségét, hogy bekövetkezhet, amire Rjabkov hivatkozott. Dmitrij Peszkov szóvivő kijelentette: „Ha túl messzire mennek, akkor semmilyen lehetőség sem zárható ki az orosz határok védelmében”.+++

Az előzményt lásd: https://bekekor.wordpress.com/2021/06/23/az-orosz-parti-vedelem-figyelmezteto-lovest-adott-le-egy-brit-rombolora-a-krimnel/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Az orosz parti védelem figyelmeztető lövést adott le egy brit rombolóra a Krímnél

Moszkva, 2021. június 23. szerda (MB)

     Veszélyes játszmába fogott a Nyugat Oroszországgal szemben: egy brit romboló naszád szerdán délután megsértette az orosz felségvizeket és 3 km mélységben átlépte az orosz tengeri határt a Krím-félszigetnél. Az orosz parti védelem távozásra szólította fel, majd mivel nem tett eleget a felszólításnak, figyelmeztető lövést adtak le rá, a levegőből pedig négy repeszbombát dobtak a romboló közelébe, hogy visszafordulásra kényszerítsék – jelentette a Magyar Békekör tudósítója az orosz honvédelmi minisztérium közlésére hivatkozva.

     A határsértés helyi idő szerint szerdán 11.52 órakor történt a Krím-félszigeti Fiolent-foknál.

     A brit romboló a figyelmeztető lövések hatására elhagyta az orosz vizeket. A Defender nevű rakétarombolót hadihajóról indított rakéták elhárítására alkalmas Harpoon rakétákkal, valamint rövid- és közép-hatótávolságú légelhárító rendszerekkel szerelték fel.

     A brit védelmi minisztérium tagadta, hogy figyelmeztető lövéseket adtak volna le a rombolóra. Azt állította, hogy a lövések egy orosz flottagyakorlat részeként dördültek el, s vélhetően figyelmeztetni akarták a tengeren hajózókat a készülő hadgyakorlatra. London nem adott választ arra, hogy mit keresett a brit hadihajó az orosz vizeken.

     Az orosz védelmi minisztérium felkérte Nagy-Britannia moszkvai katonai attaséját, hogy fáradjon be a minisztériumba, mert beszédük van vele.

      Kuleba ukrán külügyminiszter nyomban élt az alkalommal, hogy Oroszországra hárítsa a felelősséget a brit provokációért, és a határát védő Oroszországot vádolta agresszivitással. „Ukrajna és szövetségeseinek folyamatos fenyegetésére” hivatkozva felszólította a NATO-t, hogy működjön együtt Ukrajnával a Fekete-tengeren Oroszország ellen. A Magyar Békekör emlékeztetett: Kuleba április 13-án arra kérte Antony Blinken amerikai külügyminisztert és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, hogy Ukrajnával közösen indítsanak preventív háborút Oroszország ellen, és foglalják vissza a Krímet Ukrajnának. +++

Kiadta:_ Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Putyin Ukrajnáról a Szovjetunió náci lerohanása kapcsán

Moszkva, 2021. június 22. kedd (MB)

     Kedden 80 éve annak, hogy Hitler Németországa lerohanta a Szovjetuniót, és iszonyatos véráldozattal járó Nagy Honvédő Háborúra kényszerítette a Szovjetunió népeit. Az évforduló kapcsán az orosz elnök cikket írt a német Die Zeitban, és közzétették a Kreml hivatalos weboldalán is.

      „Nyitottnak lenni a múlt dacára is” című cikkében Putyin azt írja, hogy az Egyesült Államok szervezte meg a 2014-es ukrajnai államcsínyt, melyet kísérletképpen európai államok is támogattak.

       „Vajon miért szervezte az Egyesült Államok a puccsot, és miért támogatták gyengéden az európai államok, előidézve Ukrajna kettészakadását, és a Krím kiválását” – teszi fel a kérdést az orosz elnök. Azzal válaszol rá, hogy a hidegháború vége után, a NATO terjeszkedésének időszakában sok országot az elé a mesterkélt választás elé állítottak, hogy vagy a kollektív Nyugattal tart, vagy Oroszországgal. Valójában ultimátum elé állították őket – írja.

       A 2014. évi ukrán tragédia példa arra, milyen következménnyel jár az agresszív politika. Európa aktívan támogatta az Ukrajnában végrehajtott alkotmányellenes fegyveres államcsínyt. Itt kezdődött minden. Miért volt szükség erre azok után, hogy Ukrajna hivatalban lévő elnöke, Viktor Janukovics elfogadta az ellenzék minden követelését? – szegezte a kérdést az érintetteknek Putyin.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Orosz javaslatok Washington asztalán a genfi csúcs határozatainak végrehajtásáról

Washington, 2021. június 23. kedd (MB)

     A genfi csúcsot követő oroszellenes amerikai szankciókkal szöges ellentétben Oroszország konkrét javaslatokkal állt elő a csúcsértekezlet határozatainak végrehajtásáért. A Washingtonnak hétfőn megküldött orosz intézkedési terv értelmében azonnal hozzáfognának egy olyan megállapodás kidolgozásához, amellyel lemondanának a hadászati atomfegyverek bevetéséről, és együttműködnének a kibernetikai támadások elhárításában – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.

     Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete azt mondta az amerikai elnök asztalára került orosz tervről, hogy az atomfegyverek bevetéséről szóló kölcsönös lemondás „Reagan-Gorbacsov formulaként” vált ismertté a történelemben. E szerint egy nukleáris háborúban nem lehetnének győztesek, ezért sohasem szabad kirobbantani. „Nagyon örülök annak, hogy most megerősíthetjük ezt. Ne legyen háború az Egyesült Államok és Oroszország között!” – utalt Antonov Joe Biden elnök genfi csúcson tett közlésére, amellyel Putyin elnök teljes mértékben egyetértett. „Az amerikai politikai vezetés ezen elismerése sokat mond. Szeretném kifejezni bizalmamat, hogy ez a kulcsfontosságú cél konkrét lépésekkel, tárgyalásokkal és megállapodásokkal valósul meg” – fűzte hozzá az orosz nagykövet.

     A kibernetikai támadásra vonatkozóan orosz részről arra az elvi álláspontra helyezkednek, hogy elfogadhatatlan. Ennek megfelelően kölcsönös érdek fűződik ahhoz, hogy elejét vegyék az ilyen támadásnak. Amerikai részről többször vádolták Oroszországot azzal, hogy kibertámadást intézett létfontosságú objektumok ellen, orosz részről pedig cáfolták, hogy az állam ilyet tett volna. Míg Oroszország minden esetben vizsgálatot indított az amerikai panasz alapján, hogy felderítse, kik voltak a felelősök a támadásért, Amerika válaszra sem méltatta a hasonló orosz panaszokat – emlékeztetett Putyin genfi sajtóértekezleten elhangzott szavaira a Békekör tudósítója, hozzáfűzve, hogy a kibernetikai rendszerek ellenőrzésének mai állapotában szinte lehetetlen megállapítani, ki honnan indított hakker támadást. A genfi megállapodás arról szól, hogy változtassanak ezen.

     A genfi csúcson született megállapodások végrehajtásának előmozdítása érdekében orosz részről azzal a kéréssel fordultak több amerikai szervezethez, hogy találkozhassanak vezetőikkel, és megvitathassák velük, mit kellene tenni a Genfben hozott előremutató határozatok gyakorlati megvalósításáért.

     „Együtt kell működnünk, nincs más választásunk. Ma minden az Egyesült Államok politikai akaratán múlik. Azon, hogy készen áll-e tettekre váltani a Genfben elhangzott pozitív szavakat” – jelentette ki Oroszország washingtoni nagykövete.+++

Az amerikai szankciókról lásd: https://bekekor.wordpress.com/2021/06/21/ujabb-amerikai-szankciok-a-genfi-csucs-utan/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Újabb amerikai szankciók a genfi csúcs után

Washington, 2021. június 21. hétfő (MB)

    Öt nappal a konstruktív hangvételű amerikai-orosz genfi csúcstalálkozó után Joe Biden amerikai elnök úgy döntött, hogy újabb szankciókkal sújtja Oroszországot az Északi Áramlat-2 gázvezeték felépítéséért, és Alekszej Navalnij állítólagos megmérgezéséért – jelentette a Magyar Békekör tudósítója hétfőn.

     Az elnöki csúcson tanúsított amerikai jóhiszeműséget kétségbe vonó lépésről Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó adott hírt vasárnap, egyidejűleg Anatolij Antonov orosz nagykövet washingtoni állomáshelyére történt visszatérésével. Az újabb szankciókat az orosz-német gázvezetéket építő két orosz vállalatra vetik ki, Navalnijjal kapcsolatban pedig „jól megválasztják” a szankionálandó célpontokat – mondta a CNN-nek adott nyilatkozatában Sullivan, aki Bidennel együtt foglalt helyet a genfi tárgyalóasztalnál Putyinnal.

     Az orosz külügyi szóvivő törvénytelennek minősítette az amerikai szankciókat, és Moszkva törvényes válaszát helyezte kilátásba rájuk. Oroszország washingtoni nagykövete pedig kijelentette: “Úgy gondolom, hogy szankciókkal nem lehet stabilizálni a kapcsolatokat, sem pedig javítani a két ország viszonyát”. Antonov a Genfben elhatározott párbeszédben jelölte meg az Egyesült Államok és Oroszország normális együttműködésének lehetőségét.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2021/06/16/amerikai-orosz-csucs-kis-lepes-egy-uj-kompromisszum-fele/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Irán új elnöke amerikai szankció alatt

Teherán, 2021. június 20. vasárnap (MB)

     A 60 éves Ebrahim Raiszi személyében amerikai szankcióval sújtott politikust választottak az Iráni Iszlám Köztársaság új elnökévé – tudatta a Magyar Békekör vasárnap.

    Az iráni legfelső bíróság elnökének 61 százalékos többséggel történt megválasztása jelzi, hogy a választók az urnáknál is elutasították az amerikai szankciópolitikát, és olyan politikust bíztak meg az iráni bel- és külpolitika irányításával, aki személyes érintettségénél fogva is érvényt akar szerezni Irán akaratának az atomszerződéshez (JCPOA) való amerikai visszatérés feltételét illetően. Irán ahhoz a feltételhez köti az Egyesült Államok visszalépését a Trump által 2018-ban felmondott JCPOA-ba, hogy Washington kivétel nélkül vonja vissza az Iránnal szemben elrendelt összes gazdasági, pénzügyi és jogi büntető intézkedést.

     Putyin orosz elnök elsőként üdvözölte Irán új elnökét, akit hét jelölt közül választottak meg, és augusztusban iktatnak be tisztségébe Hasszán Rohani utódjaként. Az utóbbi években szorosabbá vált orosz-iráni kapcsolatok különösen fontosak a szankció sújtotta Irán gazdasági gondjainak mérséklése miatt, és katonai együttműködésre is kiterjednek.

      Izrael és a Nyugat kihívás elé néz Raiszi megválasztásával – mondta a Kneszet külügyi bizottságának elnöke. A BBC „keményvonalasnak” tartja Irán új elnökét, és úgy véli, az Egyesült Államoknak nem lesz könnyű dolga vele akkor sem, ha a bécsi tárgyalások eredményeként visszatérhet a JCPOA-ba. Alighogy elnökké választották, az Amnesty International támadást indított Raiszi ellen. Azzal vádolja, hogy politikai foglyok kivégeztetésében játszott szerepet. Az Amnesty állítását Raiszi cáfolta.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress