Putyin-Biden megbeszélés hidegháborút idéző légkörben

Washington, Moszkva, 2021. december 31. péntek (MB)

     Az Egyesült Államok nem hajlandó írásba adni, hogy lemond a NATO keleti terjeszkedéséről, Oroszország viszont arról nem hajlandó lemondani, hogy szavatolja határainak biztonságát – összegezte a Magyar Békekör tudósítója annak az 50 perces videó-megbeszélésnek a lényegét, amelyet Putyin orosz és Biden amerikai elnök folytatott csütörtök éjjel.

     A Putyin kezdeményezésére létrejött tanácskozáson Biden „masszív gazdasági és katonai szankciókat” helyezett kilátásba arra az esetre, ha Oroszország megszállná Ukrajnát, mire Putyin azzal reagált, hogy Washington ezzel „óriási hibát követne el, mert az a kapcsolatok teljes megszakítását vonná maga után”. Biden értésére adta, Oroszország arra törekszik, hogy a január 9-10. között esedékes genfi tárgyaláson megállapodás szülessék biztonsági garanciákra irányuló követeléseinek teljesítéséről, különben kénytelen lesz nem diplomáciai eszközökhöz nyúlni, hogy szavatolja saját biztonságát. „Ha önök támadó fegyvereket (értsd rakétákat) telepítenek Ukrajnába, mi támadó fegyvereket fogunk telepíteni az amerikai határok közelébe” – hozta Biden tudomására. Az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint Putyin az 1962. évi kubai rakéta-válsághoz hasonlította az amerikai-orosz viszonyban a NATO keleti terjeszkedése miatt támadt feszültséget. Az amerikai elnök erre azzal válaszolt, hogy egyelőre nem tervezik támadó fegyverek telepítését Ukrajnába.

     Putyin azt mondta Bidennek, hogy az orosz–amerikai tárgyalásnak olyan jogilag kötelező garanciákat kell eredményeznie, amelyek kizárják a NATO keleti terjeszkedését, és fenyegető fegyverrendszerek telepítését az orosz határok közvetlen közelébe. Hangsúlyozta, hogy minden ország biztonsága csak a biztonság oszthatatlansága elvének szigorú betartásával szavatolható.

     A Békekör tudósítója abban összegezte a videó-konferencián történteket, hogy a két fél nem jutott közös nevezőre a genfi tárgyalás előtt tíz nappal, csak abban értett egyet, hogy tárgyalással igyekszik enyhíteni a feszültséget, és személyesen felügyeli a genfi tárgyalásokat. Nem világos, vajon az amerikai elnök mivel kíván hozzájárulni a feszültség mérsékléséhez, kész-e elismerni Oroszország jogát a biztonságos határokhoz. Orosz részről nem hagytak kétséget a felől, hogy negatív válasz esetén olyan ellenintézkedéseket foganatosítanak, amelyekkel közvetlenül fenyegetnék Amerika biztonságát, hasonlóképpen ahhoz, ahogyan Amerika fenyegeti Oroszország biztonságát az orosz határokon. A genfi tárgyaláson eldőlhet, vajon enyhülés, vagy újabb hidegháború veszi-e kezdetét.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2021/12/30/putyin-el-akarja-oszlatni-az-amerikai-tevhitet-bidennel-folytatott-video-megbeszelesen/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Putyin el akarja oszlatni az amerikai tévhitet Bidennel folytatott videó-megbeszélésén

Moszkva, Washington, 2021. december 30. csütörtök (MB)

     Az orosz elnök videokonferencián akar tisztázni néhány dolgot Biden amerikai elnökkel, mielőtt megbízottjaik január 10-én tárgyalni kezdenének az Oroszországnak nyújtandó biztonsági garanciákról, és az európai biztonságról – értesült a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.

    A közép-európai idő szerint csütörtökön 21.30 órára tervezett videó-csúcson Putyin Biden értésére kívánja adni, hogy az orosz fél nem fog vég nélküli tárgyalásra berendezkedni, s ha rövid időn belül nem születik megállapodás, kénytelen lesz nem diplomáciai eszközökhöz folyamodni, mint azt az Egyesült Államoknak átadott december 15-i dokumentumaiban jelezte.   

     Moszkva biztonsági garanciákról szóló követeléseire eddig tartalom nélküli tárgyalási készséget tapasztalt. A Kremlben ebből arra következtetnek, hogy Washington elodázni szeretné az orosz követelések teljesítését, és a tárgyalásokat megtévesztő diplomáciai manőverre szeretné kihasználni. Úgy akarná beállítani, mintha Amerika ugyan tárgyalni akarna, csak éppen Moszkva nem akar megállapodni vele. Az „őt vádolom azért, amit én teszek” csalfa magatartás láttán Putyin tudatni akarja amerikai kollégájával, hogy az orosz fél nem tart lehetségesnek olyan kompromisszumot, amely ellentmondana Oroszország biztonsági követeléseinek. „Tényleg azt hiszik, hogy ölbe tett kézzel fogjuk nézni, hogyan fegyvereznek föl szélsőséges erőket a szomszédunkban? Eljött a pillanat, amikor Oroszországnak reagálnia kell, mert a NATO túl közel került a határaihoz” – mondta az orosz hadvezetés december 21-i tanácskozásán.

Az orosz követelések között többek között szerepel:

Ki kell zárni a NATO terjeszkedését és Ukrajna bevonását a NATO-ba;

A NATO nem telepíthet további csapatokat és fegyvereket azokon az országokon kívül, amelyekben 1997 májusában tartózkodott. (Mivel akkor még egyik kelet-európai ország sem volt a NATO tagja, ezt a követelést úgy lehet értelmezni, hogy valamennyi kelet-európai országból ki kell vonni a NATO-csapatokat és fegyverzetet.) Kivételes esetben megengednék ilyen csapatok és fegyverzetek telepítését, de csak Oroszország és a NATO közös beleegyezésével;

A NATO-nak fel kell hagynia katonai tevékenységével Ukrajnában, Kelet-Európában, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában;

Nem telepíthetnek közép- és rövid-hatótávolságú rakétákat oda, ahonnan csapás mérhető a másik fél területére. (A követelések teljes listáját lásd: https://bekekor.wordpress.com/2021/12/17/oroszorszag-a-kelet-europaba-telepitett-nato-csapatok-es-fegyverzetek-kivonasara-szolitotta-fel-a-nyugati-szovetseget/

     Noha a törvényes biztonsági garanciákra vonatkozó orosz igény megkerülhetetlen, nem fér kétség hozzá, hogy nyugati részről minden olyan diplomáciai módszerhez és trükkhöz megpróbálnak majd folyamodni, amelytől azt remélik, hogy a NATO-nak nem kell majd visszavonulót fújnia az orosz határokról, hanem folytathatja terjeszkedését Keletre. Megfigyelők szerint Putyin ezt a tévhitet szeretné eloszlatni az orosz-amerikai videó-csúcson.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2021/12/29/nemzeti-erdekunk-a-beke-es-a-kollektiv-biztonsag/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Our national interest is peace and collective security

Statement by the Hungarian Community for Peace

Hungary can only benefit from the common security system of Eastern and Western Europe. Therefore, the Hungarian Peace Community calls on the government and the parliament to play an active role in establishing a pan-European security system as soon as possible. In order for such a collective system to emerge, the Hungarian political leadership must not push the NATO cart further east, but let our NATO allies know that our country is not interested in encircling Russia, but in recognizing and guaranteeing Russia’s right to security. The Peace Community sees that if Hungary persevered in NATO’s expansion to the east and opted for confrontation instead of taking steps towards neutrality, our energy and military security could be jeopardized. The eastern opening policy of the Hungarian government offers an opportunity for Hungary to build a bridge instead of digging a trench. Take advantage of this opportunity! Let us not allow our own allies to turn us against those who want to work with us on an equal footing and in a spirit of mutual respect for our mutual benefit! Let us remain true to the spirit of Helsinki, to the construction of the collective security system, the foundations of which were laid in Hungary in the 1970s, in the heyday of Hungarian diplomacy. In this constructive spirit, the Hungarian Peace Community wishes a Happy New Year to Hungary, Europe and the peoples of the world.

Edited by Hungarian Community for Peace

Magyar Békekör/Facebook

and WordPress

Nemzeti érdekünk a béke és a kollektív biztonság

A Magyar Békekör állásfoglalása

Magyarországnak csak előnye származhat Kelet- és Nyugat-Európa közös biztonsági rendszeréből. Ezért a Magyar Békekör arra szólítja fel a kormányt és az országgyűlést, hogy játsszon aktív szerepet az összeurópai biztonsági rendszer mielőbbi megteremtésében. Ahhoz, hogy egy ilyen kollektív rendszer létrejöhessen, a magyar politikai vezetésnek nem a NATO szekerét kell tovább tolnia Keletre, hanem NATO-szövetségeseink tudtára kell adni, hogy hazánk nem Oroszország bekerítésében érdekelt, hanem Oroszország biztonsághoz fűződő jogának elismerésében és szavatolásában. A Békekör úgy látja, hogy ha hazánk kitartana a NATO keleti terjeszkedése mellett, és a konfrontációt választaná ahelyett, hogy lépéseket tenne a semlegesség felé vezető úton, veszélybe kerülhetne energetikai és katonai biztonságunk egyaránt. A magyar kormány keleti-nyitás politikája lehetőséget kínál arra, hogy Magyarország hidat építsen árokásás helyett. Tessék élni ezzel a lehetőséggel! Ne hagyjuk, hogy saját szövetségeseink szembefordítsanak minket azokkal, akik egyenjogúan, és az egymás iránti tisztelet jegyében akarnak együttműködni velünk békében, kölcsönös előnyünkre! Maradjunk hűek Helsinki szelleméhez, annak a kollektív biztonsági rendszernek a felépítéséhez, amelynek alapjait a 70-es években, a magyar diplomácia fénykorában, hazánkban rakták le. A Magyar Békekör ebben az építő szellemben kíván Boldog Új Évet hazánknak, Európának és a világ népeinek.

Karácsonyi Jókívánság

Boldog Karácsonyt kívánunk Önnek és Szeretteinek

Magyar Békekör

Nyugati vegyi fegyverek az orosz határon – Háttéranyag

December 21-én megjelent RT cikk [1] és egy Sputniknews cikk [2]

szerint, amely Szergej Sojgu orosz honvédelmi miniszterre hivatkozik,

Kelet-Ukrajnában tevékenykedő amerikai katonai jellegű

magánvállalatok olyan provokációra készülhetnek, amelyben vegyi

fegyverek bevetésére kerülhet sor.  Moszkva szerint 120-nál több olyan

személy tartózkodik a térségben, aki ilyen vállalatok

alkalmazottja, és együtt dolgozik az ukrajnai különleges

egységekkel.  Sojgu az orosz honvédelmi minisztérium keddi

megbeszélésén nyilatkozott.  Ezen Vlagyimir Putyin orosz

államelnök és Valerij Geraszimov tábornok is jelen volt.

Sojgu szerint két donbaszi városba, Andrejevkába és Krasznij Limanba

szállítottak olyan tankokat amelyek “ismeretlen vegyi anyagokat”

lőhetnek ki.  A nem hivatalos amerikai katonák lakóházak tetején

állítanak fel tüzelőállásokat, továbbá kiképeznek ukrán különleges

egységeket, valamint ukrán radikális militarista csoportokat.

A vegyi fegyverekkel kapcsolatban érthető, hogy Oroszország felkészül

a lehető legrosszabbra.  Az USA katonai vezérkara több esetben

hivatkozott olyan vegyifegyver-támadásokra amelyeknek a pontos

körülményei máig tisztázatlanok.  Ilyen támadás történt 2018. április 7-én

a szíriai Douma városban. Az USA és a NATO azonnal Basar el

Aszad szíriai elnökre hárította a felelősséget érte.  Napokkal az

incidens után az USA, az Egyesült Királyság, és Franciaország

rakétatámadást intézett Szíria ellen.

A Vegyifegyver‑tilalmi Szervezet (OPCW), melynek küldetése éppen a vegyi fegyverekről szóló nemzetközi egyezmény (CWC) betartásának ellenőrzése, valamint terjedésük és használatuk korlátozása lenne, 2019. márciusában

tett nyilvánossá egy jelentést, amelyben alátámasztotta a nyugati hatalmak feltételezését. De az ügy ezzel nem ért véget.  A jelentés

megjelenése után az OPCW-ből olyan információk szivárogtak

ki, melyek szerint a doumai vizsgálat nélkülözte a szükséges tudományos

mércéket.  Az európai parlamentben Mick Wallace hivatkozott azoknak az OPCW

alkalmazottaknak a tanúvallomásaira, akik szerint a szervezet megsemmisített releváns információkat (kémiai analízisek,

toxikológia konzultációk, ballisztikai tanulmányok eredményeit,

valamint tanúvallomásokat), a célból hogy a vizsgálat egy “előre

megrendelt következtetésre” jusson.  Az OPCW-t emiatt bírálta maga a

szervezet egykori igazgatója, José Bustani, is.  A Courage Foundation

nyílt felhívásban szólította fel az OPCW-t, hogy térjen vissza

eredeti küldetéséhez, mert az efféle gyakorlattal alááshatja a

szervezet hitelét.  A felhívás aláírói között szerepel José Bustani,

Noam Chomsky (amerikai nyelvész professzor és humanista), Daniel

Ellsberg (újságíró, aki a Watergate botrányt hozta nyilvánosságra),

Richard Falk (princetoni emeritusz professzor és különleges ENSZ-

küldött), Tulsi Gabbard (amerikai kongresszusi képviselő), Roger

Waters (a Pink Floyd basszusgitárosa), és Oliver Stone (filmrendező)

is [3].

Sojgu azt is megjegyezte, hogy az USA 8000-re emelte az orosz

határokhoz közeli amerikai katonák létszámát.  Az amerikai hadsereg

Oroszország ellen irányuló hadgyakorlatokat tart moldovai, ukrán, és

grúz katonákkal közösen.  Rendszeresen tartanak stratégiai

légi gyakorlatokat, valamint szimulált nukleáris rakétatámadást is

Oroszország ellen.

Oroszország vezetői az utóbbi hetekben többször kijelentették, hogy a

NATO jelenlét Ukrajnában és Georgiában (Grúziában) vörös vonalnak

számít. 

[1] https://www.rt.com/russia/543861-us-pmc-chemical-provocation-ukraine/

[2] https://sputniknews.com/20211221/shoigu-private-us-military-firms-preparing-provocations-with-chemical-components-in-eastern-ukraine-1091693740.html

[3] https://couragefound.org/2021/03/statement-of-concern-the-opcw-investigation-of-alleged-chemical-weapons-use-in-douma-syria/

Washington kész tárgyalni Moszkvával

Washington, Moszkva, 2021. december 22. szerda (MB)

      Washington kész tárgyalni Moszkvával a biztonsági garanciákról, de nem közölte, hajlandó-e lemondani a NATO további keleti terjeszkedéséről, és visszavonni a NATO csapatokat és fegyverzeteket Kelet-Európa volt szocialista országaiból – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szerdán.

     Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közlése szerint az amerikai-orosz tárgyalások január elején megkezdődnek. Kétoldalú tárgyalásról van szó, másokat nem vonnak be. Értesülés szerint Oroszország külön fog tárgyalni a NATO-val, és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel.

     Moszkvában pozitívan fogadták, hogy az Egyesült Államok elnöke a tárgyalás mellett döntött, de nem ringatják magukat illúzióban, hogy az Egyesült Államok és a NATO magától feladná az orosz határok mentén kiépített pozícióit. Ahhoz, hogy feladja, nélkülözhetetlennek tartják a külső nyomást, beleértve a katonai nyomást is, hogy a Nyugat megértse, túllőtt a célon, nincs tovább – értékelte a Békekör tudósítója a rendelkezésre álló információk alapján.

     Az amerikai tárgyalási készség jeleként Mark Milley, az amerikai fegyveres erők vezérkarai egyesített bizottságának főnöke szerdán a biztonsági helyzetről tárgyalt Valerij Vasziljevics Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével. Nem fér kétség ahhoz, hogy megbeszélésük középpontjában Ukrajna állt. Amerikai részről szeretnék elkerülni, hogy Oroszország erőt alkalmazzon Ukrajnával szemben. Csak az nem világos, mit tesz Amerika azért, hogy ezt elkerülje. Hiszen orosz részről leszögezték, átléphetetlen vörös vonalnak tekintik Ukrajna felfegyverzését és bevonását a NATO-ba. „Tényleg azt hiszik, hogy ölbe tett kézzel fogjuk nézni, hogyan fegyvereznek föl szélsőséges erőket a szomszédunkban?” – szegezte a kérdést Putyin orosz elnök kedden a NATO-nak.

    Hogy mennyire komoly az amerikai készség a tárgyalásra, napokon belül világossá válhat azzal, hogy Biden elnök aláírja-e az Ukrajnának szánt 300 millió dolláros fegyverszállítmány kézbesítését vagy sem.

     Az ukrán hadsereg közben Javelin típusú amerikai tankelhárító rakétákkal  folytatott éles hadgyakorlatot a kritikus donbaszi térségben.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2021/12/21/putyin-a-nyugat-elszamitotta-magat/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Putyin: a Nyugat elszámította magát

Moszkva, 2021. december 21. kedd (MB)

      A Nyugat elszámította magát. A hidegháborúban aratott győzelmi mámorában nem számolt azzal, hogy mi jöhet utána – értékelte a katonai helyzetet Vlagyimir Putyin az orosz felső katonai vezetés tábornokai előtt kedden.

      Az Egyesült Államok és a NATO tevékenysége miatt a 90-es évek óta kényszerülünk intézkedésekre. A helyzet lépésről lépésre romlott, mind rosszabb és rosszabb lett. A Szovjetunió megszűnése után a NATO-t folyamatosan bővítették, és most Ukrajnát is ellenünk fordítják. Mit keres az USA Ukrajnában? Mit keres az USA házunk küszöbén? Tessék megérteni, hogy nekünk nincs hová visszahúzódnunk! Tényleg azt hiszik, hogy ölbe tett kézzel fogjuk nézni, hogyan fegyvereznek föl szélsőséges erőket a szomszédunkban? Eljött a pillanat, amikor Oroszországnak reagálnia kell, mert a NATO túl közel került a határaihoz. Oroszország megfelelő választ fog adni bármilyen nyugati agresszióra, és folytatni fogja hadseregének fejlesztését. Van valaki, akinek ez nem világos?” – tette fel a kérdést az elnök.

      A moszkvai védelmi minisztériumban tartott tanácskozáson Putyin megvallotta, nem hisz abban, hogy az Egyesült Államok tiszteletben tartana egy olyan szerződést, amilyent Oroszország kezdeményezett a biztonsági garanciákról „Önök is, én is jól tudjuk, hogy még a jogi garanciákban sem lehet megbízni, mert az Egyesült Államok könnyen felmond minden olyan nemzetközi egyezményt, amely iránt ilyen vagy olyan okból elveszti az érdeklődését, és a szerződés felbontására nem ad semmilyen magyarázatot sem” – mondta hallgatóságának.

     Sojgu védelmi miniszter értékelésében közölte: az Egyesült Államok mintegy 8000 katonát telepített az orosz határok közelébe, és NATO-szövetségeseivel gyakran hajt végre repüléseket stratégiai bombázógépekkel Oroszország közelében. Egy amerikai magán hadsereg vegyi fegyvert telepített az orosz határ közelébe.

     Kedden két új atommeghajtású tengeralattjárót állítottak rendszerbe az orosz hadiflottánál, Andrej Judin vezérezredes, a légi- és űrerők vezérkari főnök-helyettese pedig bejelentette, hogy a légierőnél 2022-ben hiperszonikus rakétákkal felszerelt új gépeket állítanak rendszerbe.

     Ugyancsak keddi értesülés szerint az Egyesült Államok januárban tárgyalni készül Oroszországgal. Washington még mindig nem válaszolt az orosz–amerikai biztonsági szerződés-tervezetre.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2021/12/19/oroszorszag-ellenlepeseket-helyezett-kilatasba-ha-a-nato-elutasitana-biztonsagi-javaslatait/

Oroszország ellenlépéseket helyezett kilátásba, ha a NATO elutasítaná biztonsági javaslatait

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Válaszra vár az orosz szerződéstervezet – Kína egyetért

Washington, Moszkva, 2021. december 20. hétfő (MB)

     Miközben az amerikai kormány latolgatja, milyen választ adjon Oroszország biztonsági szerződés-tervezetére, Kína támogatásáról biztosította az orosz kormányt, és tudatta, hogy a két ország kapcsolatai sohasem fognak meggyengülni – jelentette a Magyar Békekör tudósítója hétfőn.

     „Eljött az igazság pillanata Moszkva és a NATO viszonyában. Komoly tárgyalásra van szükség. A NATO-ban mindenki tisztában van azzal, hogy erejük és hatalmuk dacára a politikai tettek mezejére kell lépniük, ha nem akarják, hogy Oroszország katonai-technikai, és katonai választ adjon” – jelentette ki Konsztantyin Gavrilov, Bécsben akkreditált orosz diplomata.

     Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes sürgette az amerikai választ, mert – mint mondta – „a helyzet nehéz és kiélezett, s egyre bonyolultabbá válik”.

      Noha a hivatalos amerikai válasz várat magára, úgy tudni, még a héten megszületik. Magukat megnevezni nem kívánó források szerint Washington arra a következtetésre jutott, hogy „az oroszok nem blöffölnek”, hanem rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyekkel katonailag is ki tudnák kényszeríteni a kívánt biztonsági garanciákat. Putyinnal folytatott december 7-i videó-megbeszélése óta Biden amerikai elnök úgy látja, az oroszokkal nemcsak lehet, hanem kell is tárgyalni. Megfigyelők a katonai erőviszonyokban Oroszország javára bekövetkezett lényeges változásnak tulajdonítják az amerikai elnök hajlandóságát a tárgyalásra. Kivártak ugyan, hátha Kína nem támogatja az orosz indítványt, s ezzel saját pozíciójukat erősíthetik, de erre hétfőn határozott választ kaptak Pekingtől. Vang Ji kínai külügyminiszter tudatta: „Bármilyen változások történjenek is a világban, a kínai-orosz barátság, amely nemzedékről nemzedékre száll, mindig erős lesz. Országaink klasszikus példájává váltak annak, hogyan épülhet kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat nagyhatalmak között”.

      A Békekör tudósítója szerint a Washingtonnak szánt kínai üzenet lényege abban rejlik, hogy Peking szeretné, ha az USA is ráébredne végre a kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat előnyeire, a birodalmi politizálás helyett.

     Az orosz-amerikai biztonsági szerződés-tervezetben szereplő ajánlatok egy részét, köztük a tárgyalás formáját Washington „elfogadhatatlannak” tartja, és ellenjavaslatokkal készül előállni – vélik tudni. Ez arra utal, hogy az Egyesült Államok nem készül visszautasítani az orosz tervet, el akarja kerülni a szembesülést a Moszkva által negatív válasz esetén kilátásba helyezett technikai-katonai módszerrel.

    Sokféle katonai lépés közül választhatunk, attól függően, hogy milyen válasz érkezik Amerikából – jelezte az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov, s hozzátette: Moszkva a tárgyalás híve.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2021/12/19/oroszorszag-ellenlepeseket-helyezett-kilatasba-ha-a-nato-elutasitana-biztonsagi-javaslatait/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Oroszország ellenlépéseket helyezett kilátásba, ha a NATO elutasítaná biztonsági javaslatait

Moszkva, 2021. december 19. vasárnap (MB)

     Oroszország fenyegető ellenlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a NATO visszautasítaná a biztonság kölcsönös megerősítésére irányuló javaslatát, és figyelmen kívül hagyná a törvényes biztonsági garanciákra vonatkozó követelését– jelentette a Magyar Békekör tudósítója Alekszander Grusko orosz külügyminiszter-helyettes vasárnapi bejelentése alapján.

     “Egyértelművé tesszük, hogy készek vagyunk tárgyalni a politikai folyamatra történő átállásról a katonai vagy haditechnikai forgatókönyv helyett, és ezzel megerősíteni az EBESZ, az euró-atlanti és az eurázsiai térség valamennyi országának biztonságát. Ha ez nem sikerül, jeleztük nekik, hogy mi is áttérünk az ellenfenyegetések módszerére, de akkor már késő lesz megkérdezni, miért hoztunk ilyen döntéseket, és miért telepítettünk ilyen rendszereket. Gondolkozzanak el az európaiak, megéri-e nekik, hogy a kontinens katonai konfrontáció terepévé váljon. Választhatnak a között, hogy komolyan veszik javaslatainkat, vagy technikai-katonai alternatívával kerülnek szembe. Oroszország diplomáciai megoldást javasol” – mondta Grusko.

     A Békekör tudósítója emlékeztet arra, hogy az orosz kormány december 17-én nyilvánosság elé tárta az amerikai kormányhoz eljuttatott szerződéstervezetét a két ország között kötendő biztonsági garanciákról. A szerződéstervezetet – a diplomáciai szabályoknak megfelelően – előzőleg átadták az Egyesült Államok moszkvai képviselőjének december 15-én. A szerződéstervezetben Oroszország az ENSZ Alapokmányából, az Alapokmányon nyugvó államok közötti baráti kapcsolatokra és együttműködésre vonatkozó nemzetközi jogból, az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia 1975. évi helsinki záróokmányából, a viták békés rendezéséről szóló 1982. évi manilai nyilatkozatból, az 1999. évi Európai Biztonsági Chartából, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és az Orosz Föderáció közötti kölcsönös kapcsolatokról, együttműködésről és biztonságról szóló 1997. évi alapító okiratból kiindulva javasolta, hogy a felek az oszthatatlan, egyenlő és csorbítatlan biztonság elvei alapján működjenek együtt.

     Moszkva ennek érdekében többek között kezdeményezte: Az Amerikai Egyesült Államok vállalja, hogy megakadályozza az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének további keleti terjeszkedését, és megtagadja a Szövetséghez való csatlakozást a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának államaitól, nem létesít katonai bázisokat a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének azon államai területén, amelyek nem tagjai az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, nem használhatja infrastruktúrájukat semmilyen katonai tevékenységre, és nem alakít ki kétoldalú katonai együttműködést velük.

    A felek vállalják, hogy nem telepítenek földi indítású közép- és rövidebb hatótávolságú rakétákat nemzeti területükön kívül, valamint nemzeti területüknek azon részein, ahonnan ezekkel a fegyverekkel a másik fél nemzeti területén lévő célpontokat támadhatják.

     A felek tartózkodnak a nukleáris fegyverek nemzeti területükön kívüli telepítésétől, és visszaküldik nemzeti területeikre azokat a fegyvereket, amelyeket a Szerződés hatálybalépésének időpontjában nemzeti területeiken kívül már telepítettek. A felek felszámolnak a nukleáris fegyverek telepítésére nemzeti területükön kívül alkalmas minden meglévő infrastruktúrát.

     Orosz részről jelezték, hogy a szerződéstervezetről csak az Egyesült Államokkal hajlandóak tárgyalni, tekintettel arra, hogy a szerződés kettejük között jönne létre. Ezzel reagáltak Washington jelzésére, hogy az USA nem akar tárgyalni Oroszországgal európai szövetségesei nélkül.+++

Oroszország a Kelet-Európába telepített NATO-csapatok és fegyverzetek kivonására szólította fel a nyugati szövetséget

Oroszország törvényes garanciát kér a NATO-tól, hogy abbahagyja keleti terjeszkedését

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress