Amerikai-orosz elnöki csúcstalálkozó Genfben – Előzetes

Genf, 2021. június 15. kedd (MB)

      Amerikai-orosz elnöki csúcstalálkozót tartanak szerdán, június 16-án Genfben. Noha a párbeszéd puszta ténye is üdvözlendő a két világhatalom nagyon elhidegült viszonya közepette, mérsékelt eredményekre mégis lehet számítani – írta a Magyar Békekör tudósítója keddi előzetes jelentésében.

      A több mint 600 ezer halottat elkönyvelő Egyesült Államok, és a 127 ezer életet vesztett Oroszország közös érdeke a koronavírus-járvány feltartóztatása, az élet normalizálása és a világgazdasági termelés fellendítése. Biden és Putyin tisztában van azzal, hogy a járványt nem lehet leküzdeni kizárólag hazai népességük beoltásával, hiszen a földkerekség egységes egész, és ha az emberiség többsége beoltatlan marad, a járvány visszatérhet országaikba is. Ezért vélhetően egyetértésre jutnak majd abban, hogy növeljék a vakcina szállítmányokat a világ szegény országaiba, melyek nem tudnak érte fizetni.

     A hadászati egyensúly kérdése megkülönböztetett fontosságú téma a csúcson. Megnyugtatónak számít, hogy Biden egyik első intézkedéseként öt évvel meghosszabbította a stratégiai atomfegyverek korlátozásáról szóló Új START megállapodást, melyet elődje felmondott, nyugtalanító viszont, hogy Washington nem reagált az űrfegyverkezés megakadályozására irányuló orosz javaslatra, sem pedig az átfogó fegyverzetcsökkentésre. Kérdés, milyen készséget mutat Amerika a jelentősen megváltozott katonai erőviszonyok tudomásul vételére, azaz milyen kompromisszumkészséget tanúsít a kialakult új helyzetben.

    Tudni vélik, hogy fogolycserét hajtanak végre, ezzel a humanitárius lépéssel is kifejezve a jeges viszony feloldására irányuló jó szándékot.

    A kétoldalú kapcsolatok javításának kulcskérdése a tartózkodás az egymás belügyeibe való beavatkozástól, és a gazdasági együttműködés. Útjában a legnagyobb akadályt az oroszellenes amerikai politika és a szankciópolitika jelenti. Amerikai vállalatok tucatja szeretne oroszországi beruházásokat eszközölni, de az amerikai kormány megtiltja nekik. Washington jogi, kereskedelmi, pénzügyi és egyéb szankciók sorával próbálta rákényszeríteni akaratát Oroszországra, közvetlen és közvetett anyagi támogatásban részesített Amerika-barát orosz ellenzéki csoportokat, köztük Navalnijét. Bizonyítatlan állításokra alapozott büntető intézkedésekkel sújtott orosz állami vezetőket és az Egyesült Államokban szolgáló orosz diplomatákat. A szabadságjogok és az emberi jogok érvényre juttatása jegyében tüntetések és megmozdulások szervezésében vett részt Oroszországban szolgáló diplomatáin és a misszióin alkalmazott orosz személyek révén. Emiatt orosz részről amerikai diplomatákat utasítottak ki, és megtiltották, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén orosz állampolgárokat alkalmazzanak. Amerikai részről évek óta azzal vádolják az oroszokat, hogy beavatkoztak az amerikai elnökválasztásba, és kibernetikai műveleteket hajtottak végre amerikai objektumok ellen. Oroszország a vele szemben barátságtalan országok listájára vette az Egyesült Államokat. A NATO június 14-i csúcsértekezlete arra szólította fel Oroszországot, hogy vegye le az USÁ-t és Csehországot erről a listáról, amire Moszkva azzal felelt, hogy semmi akadályáét sem látja, amint bebizonyosodik, hogy a két állam barátságos viszonyra vált vele szemben. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy hasonló barátságtalan magatartás esetén a lista kibővülhet.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Faji törvénykezés Ukrajnában – Magyar Békekör

Etnikai törvényt készülnek alkotni Ukrajnában Zelenszkij elnök kezdeményezésére. Az 5506 számú törvényjavaslat szerint csak azok minősülnek majd őshonos ukrajnaiaknak, akik olyan nemzetiségekhez tartoznak, amelyek Ukrajnán kívül nem rendelkeznek más államalakulattal. A törvénytervezet értelmében nem minősülne többé őshonosnak kárpátaljai magyar, ruszin, orosz, lengyel, román, s Ukrajnát alkotó más kisebbség. A fasizmust idéző megkülönböztetés területi követeléssel is párosul: az ukrán vezetés vissza akarja szerezni a Krímet. Ennek érdekében őshonosnak minősíti a tatárokat, a kimcsákokat és a karaimokat. A jóváhagyandó törvény alá és fölérendelt fajokra tagolná Ukrajnát, s jogi alapul szolgálna a nem őshonos etnikumok jogfosztásához. Sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió nem emelt szót a megkülönböztetés ellen. Csak Moszkva utalt a sötét múltra. Nem értjük, Orbán Viktor miért nem emeli fel hangját ellene! Hallgatásával a kárpátaljai magyarságot, és más nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törvénykezésről azt a benyomást kelti, mintha engedne az amerikai nyomásnak, fontosabbnak tartaná Ukrajna bevonását a NATO-ba, mint azt, hogy Kijev elismerje az Ukrajnát alkotó népek, nemzetiségek, etnikai kisebbségek, fajok egyenjogúságát. Kijev etnikai törvénykezésének tűrése aggodalomra ad okot annak a nyugati szövetségi rendszernek a célját illetően, melynek hazánk is tagja, hiszen mind gyakrabban fordul elő, hogy hátat fordít deklarált értékrendjének.

http://os.mti.hu/hirek/163206/a_magyar_bekekor_egyesulet_kozlemenye

Irán feltételekhez köti Amerika visszatérését az atom-megállapodáshoz

Budapest, 2021. június 9. szerda (MB)

     Irán ahhoz a feltételhez köti az Egyesült Államok visszatérését a nemzetközi atom-megállapodáshoz (JCPOA), hogy Amerika visszavonja az Iránra kivetett összes szankciót, és a gyakorlatban is megállapítsa, hogy valóban érvénytelenítettek minden szankciót – értesült a Magyar Békekör tudósítója szerdán Irán budapesti nagykövetétől.

     A közelgő iráni elnökválasztás alkalmából tartott sajtótájékoztatón Hamid Reza Nafez Arefi nagykövet közölte, hogy tapasztalata szerint a JCPOA szerződés, melyet a Trump adminisztráció 2018-ban felmondott, s melybe a Biden adminisztráció szeretne visszalépni, élvezi a magyar kormány támogatását, az Európai Unióéval együtt. Irán garanciákat akar arra, hogy 250 kereskedelmi hajója szabadon mozoghat, élvezheti a kikötői jogokat, és pénzügyi műveleteinek útjába sem gördítenek többé akadályt. Az USA atom-szerződésbe történő visszatérésének iráni ütemterve szerint első lépésben az USÁ-nak kell hatályon kívül helyeznie a szankciókat, amint ez megtörténik, Irán kötelezi magát az eredeti szerződésben foglaltak teljesítésére, azaz a nukleáris energia békés célú felhasználására – tűnt ki a diplomata szavaiból.

     A Békekör tudósítója arról is kérdezte Arefi nagykövetet, hogyan viszonyul Irán a két állami megoldáshoz a Közel-Keleten. „Nagyon nagy fenntartásaink vannak a két állami megoldással kapcsolatban” – hangzott a válasz. Irán inkább azt szeretné, ha minden fél részvételével, a közvetlenül érintettek maguk döntenének a hogyan tovább kérdéséről népszavazáson. A diplomata nem közölte, milyen kérdésre kellene válaszolni egy ilyen népszavazáson. Csupán annyit mondott, hogy a helyzet egyre rosszabbodott 70 év alatt, s a válság tovább mélyülhet, ha nem vetnek véget az izraeli megszállásnak, diszkriminációnak, egyfajta népirtásnak, s nem szolgáltatnak igazságot a menekülteknek.

    Hamid Reza Nafez Arefi nagyon jónak nevezte Irán Magyarországhoz fűződő viszonyát. A magyar miniszterelnök 2015. évi iráni látogatása óta jól fejlődött a két ország viszonya. Magyarországon 4500 iráni él, köztük több mint kétezer diák tanul egyetemeinken. Közép-Európában sehol másutt nem tanul ennyi iráni diák. Az iráni egyetemi hallgatók ingyenes védőoltásban részesültek a koronavírus ellen. Szépen fejlődnek az intézményi, a testvérvárosi és a kulturális kapcsolatok – mondta.

     A június 18-i iráni elnökválasztáson hét jelölt indul, és 60 millióan szavazhatnak rájuk. Ez lesz a 14. választás (parlamenti- és elnökválasztás együtt véve) az 1979. évi iszlám forradalom óta. Iránban a koronavírus-járvány mérséklődik, s a közeljövőben megjelenik a Coviran nevű hazai vakcina – számolt be a Békekör tudósítója az elhangzottak alapján.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

A Fudan egyetem és a szellemi sötétség – a Magyar Békekör nyilatkozata

Amikor valaki attól teszi függővé egy tudományos ismeret befogadását, hogy honnan származik, s világnézeti alapon válogat nyugati és keleti tudás között, azt kockáztatja, hogy elszáll felette az idő, ő pedig megmarad magának. Egyoldalúságával különösen nagy kárt tud okozni az ilyen, ha az ország élére kerül. Politikai előítélet tárgyává tenni egy olyan egyetem befogadását, amely világszínvonalú ismereteket nyújthat magyarnak és külföldinek, arra utal, hogy van, aki még hazánk fejlődése árán is kész érvényt szerezni külső támogatást élvező hatalmi céljainak. Mi felelőtlennek tartjuk ezt a magatartást! Nekünk a kapcsolatok építéséhez, nem pedig rombolásához fűződik érdekünk! Kínától, e hatalmas nép tudásától nem elzárkóznunk kell, hanem akarni, hogy megossza velünk! Olyan jól állnánk az egyetemes ismeretekkel, hogy másokéra már nem is volna szükség? Extra Hungariam non est vita, legfeljebb Nyugaton? Vagy netán’ féltenék a Nyugatot a Kelet tudásától? Mi köze ennek felvilágosultsághoz és józanészhez, szellemi gyarapodás akarásához? Meg akarnák mondani, melyik tudományos ismeret elsajátításához van joga az embernek, és melyikhez nincs? A kínai tudomány, kultúra nem szegényít, hanem gazdagít bennünket! Ezért a Magyar Békekör a Fudan egyetem befogadásának híve. Örülnünk kell mindenkinek, aki nemcsak pénzért segít a koponyák kiművelésében, hanem azért is, mert tudja, hogy közös jövőt csak közös tudásra lehet építeni. Különben szellemi sötétség.

A Magyar Békekör összefoglalója Putyin szentpétervári kijelentéseiről

Szentpétervár (Leningrád), 2021. június 7. hétfő (MB)

     Az „Újból együtt – Az új valóság gazdasága” jelmondattal 2021. június 2-5. között megrendezett szentpétervári gazdasági fórumon Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozott a világ nagy hírügynökségeinek vezetőivel, és válaszolt kérdéseikre. A Magyar Békekör tematikusan összefoglalta az elhangzottakat, és olvasói rendelkezésére bocsátja, hogy segítsen a világ dogaiban való eligazodásukban.

A nemzetközi együttműködésről

     Putyin abban jelölte meg az együttműködésen alapuló világrend elérésének módszerét, hogy az országok ne mások ellen barátkozzanak, hanem felhagyjanak a mások ellen irányuló összefogás elvével és gyakorlatával. „Az országoknak barátságban kell lenniük egymással a közös célok elérése, a velük szemben álló feladatok megoldása érdekében” – mondta. Példaként hozta fel a 2001-ben kötött orosz-kínai jószomszédi és baráti együttműködési szerződést. Ez a szerződés azért példátlan a nemzetközi kapcsolatokban, mert egymásért született, nem pedig mások ellen. Noha ez a szerződés nagyon fontos okmány, jelentősége mégsem önmagában rejlik, hanem abban, hogy Kína és Oroszország az egybeeső érdekekre építi kapcsolatát, és ezt a gyakorlatot ajánlja másoknak is ahhoz, hogy létrejöjjön egy új etikai alapokon nyugvó nemzetközi rend – tűnt ki a szavaiból.

A június 16-i orosz-amerikai csúcsról

     “Nem számítok áttörésre a találkozó eredményeként. De úgy gondolom, hogy az ellentmondások ellenére – bár ezeket nem Oroszország idézte elő – még mindig vannak átfedő érdekeink. Abból indulok ki, hogy Biden elnök nagyon tapasztalt politikus. Szinte egész életében részt vett a politikában. Ezért remélem, hogy találkozónk konstruktív lesz” – mondta, majd így folytatta: „Az Egyesült Államoknak meg kell tanulnia tiszteletben tartani Oroszország érdekeit, hogy a két ország kapcsolatai normalizálódjanak. Tisztelettel kell bánni egymással, és figyelembe kell venni egymás érdekeit. A szó legszélesebb értelmében. Jelenleg még nem így fest a kép. Nem mi idéztük elő viszonyunk mostani állapotát. Vajon mi vetettünk ki szankciókat az USA ellen? Nem, az USA szankcionál minket különféle okkal vagy ok nélkül. Egyszerűen ezért, mert létezünk?! Nem mi kezdtünk ártani az orosz-amerikai kapcsolatoknak”.

     A fentiekkel összefüggésben is, közvetve célozva Biden amerikai elnök rá tett kijelentésére, miszerint Putyin „gyilkos”, a következőt mondta: “Nem hiszem, hogy jogom lenne megítélni más vezetők tevékenységét. Ha ezt megtenném, azonnal tönkretenném a kapcsolataimat a kollégáimmal. Ennek kell a kapcsolatok etikai alapjául szolgálnia.”

Az új fegyverekről

     Az a tény, hogy Oroszország sikert ért el, és lépéselőnybe került az új korszerű fegyverrendszerek kifejlesztése terén, nem jelenti, hogy meg akarna ijeszteni, vagy fenyegetni készülne másokat – szögezte le az orosz elnök.

Az Egyesült Államok jövőjéről

     “Folyamatos fenyegetések jönnek az amerikai kongresszustól és más helyekről. Azok, akik ezt teszik, feltételezik, hogy az Egyesült Államok gazdasági, katonai és politikai ereje oly hatalmas, hogy hozzá képest a problémák nem komolyak, és képesek megbirkózni velük. No de tudják, mi az igazi probléma? Megmondom önöknek, mint a volt Szovjetunió állampolgára: A birodalmak problémája az, hogy azt hiszik, oly hatalmasak, hogy megengedhetnek maguknak apró-cseprő tévedéseket és hibákat. A birodalom urai abban bíznak, hogy megfélemlíthetik, meggyőzhetik vagy megvásárolhatják a különféle nemzetek vagy csoportok hűségét, és ezzel megoldhatják saját összes gondjukat. Ám a problémák egyre halmozódnak, és eljön egy pillanat, amikor már nem tudnak megbirkózni velük. Az Egyesült Államok most a Szovjetunió útját járja, magabiztos és állhatatos lépésekkel halad ezen az úton”.

A dollár jövőjéről

     Egy nappal az után, miután az amerikai dollárt kitessékelték az orosz nemzeti vagyonalapból, Putyin értésre adta, hogy a lépés nem jelenti a dollár kitessékelését az egész orosz gazdaságból. A következőt mondta: Ne tessék félreérteni, amit mondtam! Én másról beszéltem. Arról, hogy az Egyesült Államok saját valutáját szankcionálásra használja. (Az orosz elnök ezzel közvetve értésre adta, hogy az amerikai dollár szerepének gyengítése az orosz gazdaságban válasz is az Oroszország ellen irányuló amerikai szankciópolitikára – jegyezte meg a Magyar Békekör megfigyelője.)

     Az orosz számvevőszék elnöke, Alekszej Kudrin a következőket mondta a dollár oroszországi szerepének mérséklésével kapcsolatban: “A döntés nem szünteti meg a dollárban történő elszámolásokat, amelyek egyébként is minden ország között bonyolódnak. A dollár nem törvénytelen. Személyes megtakarítását bárki tarthatja dollárban is, de az állam más eszközökre diverzifikálja tartalékait”. (A nemzeti vagyonalapból kitessékelt dollárt euróval, jüannal és arannyal váltják fel – tudatta Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter.)

Az orosz belügyekbe való beavatkozásról

     “A külföldi ügynökökről szóló törvényünk kizárólag a belügyekbe való beavatkozás korlátozására irányul, csakúgy, mint sok más ország teszi. És ezt a jövőben is folytatjuk. Igyekszünk minimálisra csökkenteni a belügyeinkbe való beavatkozást. Ebben nincs semmi szokatlan, sem szégyellni való. A külföldi ügynökökről szóló törvényt az Egyesült Államok találta ki még a múlt században. A mi törvényünkben nincs semmi eredeti, ha csak nem az, hogy sokkal engedékenyebb, mint az amerikai. Hasonlítsa össze a két törvény szövegét” – javasolta az egyik tudósítónak. „Ellenzékünk, beleértve a nem rendszerbarát ellenzéket is, nyíltan tevékenykedik. A kérdés az, hogy mindazoknak az embereknek, akik részt vesznek, vagy azt mondják, hogy részt vesznek politikai tevékenységben, a hatályos törvényeknek megfelelően kell tevékenykedniük. Ez mindenkire kötelező” – mondta Putyin.

Az orosz-brit viszonyról

     A brit tudósító megkérdezte az orosz elnöktől, mi a véleménye Richard Morenak, a brit hírszerzés (MI6) új főnökének arról a kijelentéséről, miszerint „Oroszország gazdaságilag és demográfiailag hanyatló hatalom”. Putyin válasza: „Ön mondta, hogy az MI6 vezetője új. Tehát tapasztalatokat kell szereznie, és valószínűleg felül fogja vizsgálni véleményét. Miért bajlódnánk vele, miért kellene aggódnunk miatta? Élje az életét, és ne avatkozzon be a brit-orosz kapcsolatokba. Ha nem fog beavatkozni, akkor a dolgok jól fognak alakulni”.

     Így összegezte mondandóját az orosz-brit viszonyról: “A legfontosabb az, hogy tisztelettel bánjunk egymással, bízzunk egymásban.”

A Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről

     Putyin kijelentette: “Határozottan ellenezzük a tömegpusztító fegyverek elterjedését az egész bolygón. Ezzel tisztában vannak szak-koreai barátaink is. De a probléma megoldása nem abban rejlik, hogy Észak-Koreát megfojtsák, vagy újabb szankciókkal sújtsanak le rá. Hanem, ellenkezőleg, olyan feltételeket kell teremteni, amelyekkel szavatolható Észak-Korea biztonsága”.

Béketárgyalás Japánnal

     Egy tudósító az iránt érdeklődött, mi lesz az orosz-japán béketárgyalás sorsa, ha egyszer a módosított orosz alkotmány megtiltja orosz terület átengedését más országoknak, sőt az erről szóló puszta tárgyalást is. Putyin így válaszolt: “Igen, módosítottuk az alkotmányt. Kétségtelen, hogy ezt figyelembe kell vennünk, de nem hiszem, hogy fel kellene függeszteni a békeszerződésről folyó tárgyalást.”

A koronavírus-járvány megfékezéséről

     “Teljes szívemből kívánom, hogy a tavaly tapasztalt megpróbáltatások arra ösztönözzenek minket, hogy szorosabban működjünk együtt, s végre megszabaduljunk a politikai indíttatású korlátozásoktól, különösen akkor, amikor össze kell fognunk az emberekért, életük és egészségük védelmében. Orosz és nemzetközi szakértők is elismerték, hogy a Szputnyik V talán a leghatékonyabb oltóanyag a világon. Hatékonysága 97,6 százalékos. Szolgálataink egyetlen halálesetet sem jegyeztek fel, bár milliókat oltottak be vele. Sajnos, más gyártók esetében tragikus események történtek. Remélem, hogy nem kell ilyen esetekkel szembesülnünk”.

     Az orosz elnök arra utasította az állami szerveket, hogy különleges feltételekkel biztosítsák a vakcinát az Oroszországgal szövetséges országok lakosságának. Továbbá utasítást adott arra is, hogy az orosz szövetségi idegenforgalmi ügynökség június végéig szervezze meg az Oroszországba irányuló oltásturizmust. Ennek érdekében Moszkván kívül is jelöljenek ki orosz oltóvárosokat, ahová a külföldiek – térítés ellenében – gyorsan beszerezhető elektronikus vízummal beutazhatnak, hogy beoltassák magukat a Szputnyikkal. Zarina Doguzova, az ügynökség vezetője ugyancsak Szentpéterváron tudatta: az utazási irodák készen állnak utazási csomagok biztosítására, hogy látogatást is kínáljanak a felkeresett orosz városokban, ahová a külföldiek oltásra érkeznek.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Elkészült az Északi Áramlat-2 első leágazása

Szentpétervár (Leningrád), 2021. június 5. szombat (MB)

     Elkészült a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték első leágazása, a gázvezeték teljes felépítése pedig másfél-két hónapon belül várható – jelentette be Putyin orosz elnök a szentpétervári gazdasági fórumon pénteken.

     A kelet-nyugati energetikai köldökzsinór felépülésével közvetlen kapcsolat jön létre Kelet és Nyugat-Európa vezető gazdasági hatalma, Oroszország és Németország között, Ukrajna, Fehéroroszország, Lengyelország, a balti államok, és más kelet-európai államok kikerülésével – fűzte hozzá a Magyar Békekör.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Orosz értékelés a kínai-orosz viszonyról

Moszkva, 2021. június 1. (kedd) – (TASZSZ).

     Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az orosz-kínai partneri kapcsolat tágabb mint egy katonai szövetség. Lavrov ezt kedden az “Oroszország és Kína: Együttműködés

az Új Korszakban” című nemzetközi konferencián tartott előadásában

mondta.

     Lavrov megjegyezte, hogy az egyezmény, melynek neve Jószomszédi és

Baráti Együttműködés Szerződés a Kínai Népköztársaság és az Orosz

Föderáció Között, és amely már 2001-ben létrejött, először is a

nemzetközi jog általánosan elfogadott normáin, és leginkább az ENSZ

emberjogi szabályain alapszik.

     “Az egyezmény tartalmaz kitételeket a kölcsönös segítséggel

kapcsolatban arra az esetre amikor az államok egységének megvédéséről

van szó, elutasítja az atomfegyverek első használatát egymás ellen,

valamint az egymás elleni stratégiai fegyverkezést. Továbbá alapelv

az is, hogy a felek kölcsönösen tiszteletben tartják “az egyes felek

által szabadon választott politikai, gazdasági, szociális, és

kulturális fejlődési utakat.” A felek elleni agresszív fenyegetés

esetén a felek azonnal kapcsolatba lépnek egymással. A területeinken

nem jelenhetnek meg harmadik országok, ha azok fenyegetik

valamelyikünk szuverenitását, biztonságát, vagy területi egységét” –

hangsúlyozta a külügyminiszter.

     “Anélkül, hogy formális katonai szövetséget kötöttünk volna,

megalkottuk a törvényes alapját egy nagyon közeli együttműködésnek a

stratétgiailag fontos kérdéseket és országaink kulcsérdekeit illetően.

     Az orosz-kínai egyezmény több egy hagyományos katonai

szövetségnél” – összegezte az orosz diplomata.

     Lavrov szerint kulcsfontosságú az egyezmény azon cikke, amely

kimondja, hogy a feleknek egymással szemben nincsenek területi

követelései, és amely szerint mindkét fél “kötelezi magát, hogy

aktív erőfeszítéseket tegyen a két ország közötti határ építésére,

annak érdekében, hogy az örök béke és barátság megvalósulhasson”.

Lavrov megjegyezte, hogy az a tény, hogy az egyezmény tartalmazza a

fent említett részt segít az úgynevezett határ-probléma teljes

szabályozásában”, ” megalapozza a kölcsönös bizalmat.”

Az orosz-kínai egyezmény

     Az Orosz-Kínai Jószomszédi és Baráti Együttműködés Szerződés

lehetővé teszi, hogy Moszkva és Peking a stratégiai együttműködést a

változó nemzetközi helyzethez igazítsa – mondta az orosz

külügyminiszter.

     “Az alapszerződés, melynek a huszadik évfordulója idén júliusban lesz,

már erős alapja az orosz-kínai viszonynak. Bízunk benne,hogy a

szerződés hatásos lesz, és hogy lehetővé teszi, hogy a stratégiai

együttműködést fejlesszük és az új korszak valóságaihoz

finomhangoljuk. Ez a korszak mindnyájunktól — szakértőktől,

diplomatáktól, politikusoktól — az új kihívások, lehetőségek,

trendek, és előrejelzések irányába összpontosított állandó figyelmet

követel” – mondta Oroszország vezető diplomatája.

     A külügyminiszter megismételte, hogy ezt a dokumentumot 2001. július

6-án írta alá az orosz miniszterelnök, Vlagyimir Putyin, és az akkori

kínai miniszterelnök, Csiang Zemin.

     “Ezzel az új lappal a felek kifejezték azt a szándékukat, hogy a két

nép közötti barátságot nemzedékről nemzedékre örökítik. A kétoldalú

kapcsolatokat, amelyek egyenlőségen, kölcsönös bizalmon és stratégiai

együttműködésen alapulnak, ezúttal törvényesen megerősítették.

Túlzás nélkül lehet állítani, hogy ez a szerződés egy új modellt

alapozott meg nemzeteink kapcsolataiban, mely kapcsolatok új magaslatokba

emelkednek” – mondta Szergej Lavrov.+++

     Az angol nyelvű eredeti hír olvasható: https://tass.com/politics/1296469

Fordította: HB

Szíria győzelme meglepte a NATO-t – Háttéranyag

Finian Cunningham*

Szíriában az elnökválasztás egyértelműen sikeres volt tíz évi

brutális és könyörtelen háború után, amelyet az Egyesült Államok és

NATO partnerei viseltek az arab ország ellen.

Egy évtizedes tortúra után, melyet egyrészt a nyugat által titkosan

finanszírozott terrorista zsoldosok, másrészt a nyílt NATO agresszió

okoztak, az utóbbi részben törvénytelen támadásokban részben

kegyetlen gazdasági szankciókban nyilvánult meg, a Szíriai nép

független és hajlíthatatlan.

Bassár el-Aszadot egy negyedik hétéves ciklusra választották meg, úgy, hogy

a szavazatok kilencvenöt százalékát ő nyerte.  Ez rendkívüli

eredmény.  Teljesen cáfolja, sőt gúnyt űz abból a nyugati

narratívából, miszerint Aszad egy “diktátor”.

A mindennapi nehézségek ellenére a szír emberek tömegesen szavaztak

a csütörtöki választásokon.  Több mint 14 millióan vettek részt a

szavazáson,  a 18 millió szavazásra jogosult 78 százaléka.

A népszerű ellenállás eme hősies megnyilvánulását a nyugati hatalmak

és szervilis médiájuk nem tudják úgy csavarni, hogy az megfeleljen az

erőszakos “rezsim-váltási” narratívájuknak.  Ezért hallgatja el a

nyugati média ezt a választási eredményt.  Ez a csend nevetséges, de

egyben mutatja a nyugat bűntudatát is a szíriai háborúval kapcsolatban.

Ez a háború kezdettől fogva háborús bűnnel felérő agresszió volt.  Ha lenne

igazság a világon, a nyugati vezetők tucatjait állítanák most bíróság

elé háborús bűnökért.

A választások előtt az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, és

több NATO ország megpróbált árnyat vetni a szír emberek demokratikus akaratára, és a választást úgy beállítani, hogy az nem volt sem igazságos, sem szabad.

A magas részvételi arány és a választások utáni tömeges ujjongás rácáfolt a nyugati propagandára, leleplezi a NATO hatalmak és mérgező médiumaik bűnösségét.

A szír nép nem tört meg a NATO által támogatott tíz évei terrorizmus

után sem.  Újra megválasztották az elnöküket.

A nyugati médiumok szégyellni való csendje kísérte azokat a harcokat is,

melyekben a szír hadsereg felszabadított városokat és falvakat a nyugat

által támogatott terroristák uralma alól.  Amikor az emberek a

felszabadítóikat üdvözölték, a nyugati média egyszerűen semmibe vette

a valóságot, annak ellenére, hogy korábban azt terjesztették a

fogyasztóik között, hogy a szír hadsereg és az orosz szövetségeseik

azért jönnek, hogy lemészárolják a “felkelőket” és a polgári lakosságot.

Egyetlen fősodratú médium sem közölte a folytatást, ahogy a szír emberek

ünneplik a felszabadulásukat, és a békés újjáépítés

lehetőségét.  Ez azért van így, mert a szír emberek Aszad vezetését

éltetik, elismerik a hadseregük bátorságát, és hálásak azért a

segítségért amit Oroszországtól, Irántól, és a Hezbolláhtól kaptak.

Az igazság cáfolná a nyugat hazugságait, így a médiumok jobbnak

látták ha ezekről a dolgokról nem vesznek tudomást és csendben

maradnak.

Minden olyan embernek, aki igazságot és békét szeretne, és szeretné az

imperializmus megfékezését, a szíriai választási győzelem

dicsőséges ünnepnap.  Aszad elnök elismerést érdemel.  De

nála is jobban megérdemli Szíria népe, mert megmutatta, hogy ki lehet

állni az igazi diktatúra ellen, az USA, valamint a törvényeket

figyelmen kívül hagyó lator NATO államok ellen, amelyek szét akarták

verni Szíriát, hogy azután egy bábkormányt állíthassanak az élére.  A

kimondhatatlan barbaritásokkal dacolva Szíria békeszerető népe

egységesen kitartott a függetlenség mellett, a vallási különbségek

ellenére.  Az a NATO trükk, hogy a különböző vallási csoportok

között háborút szítsanak, kudarcot vallott, mert a szírek tudták,

hogy ki az igazi ellenség.

Azok számára, akik hajlandóak felfogni, mi a valóság, a

szíriai történet megmutatja, hogy kik az igazi gonoszok a világon.  A

nyugati média szerint Oroszország, Kína, Irán, Venezuela, stb. a

“rosszak”, és ezek az országok fenyegetik a világbékét.  Amerika és a

NATO partnerei “szabályokról és rendről” prédikálnak.  De ez esetben ők maguk kerülnek a

reflektorfénybe, mert egy országot akartak lerombolni.  Ilyet már

sokszor megtettek.  De ezúttal ez az ország – Szíria – rendkívüli

erőt mutatott fel, és meghiúsította az USA és a NATO gonosz terveit.

Sajnos Szíria igen nagy kihívások előtt áll, mert az USA és Európa

gazdasági háborút visel ellene.  A tízéves NATO agresszió utáni

újjáépítés nem lesz könnyű.  De Oroszország, Kína, Irán, és mások

segítségével a szír nép fog kikerülni győztesen.  Legyőzhetetlen

ellenállásról tettek tanúbizonyságot.

*A szerző észak-ír újságíró, publicista. Kétszer nyerte el a Serena Shim nevű “Kompromisszumok nélküli integritás az újságírásban” díjat.

Az angol nyelvű eredeti írás olvasható: https://sputniknews.com/columnists/202105281083021828-syrias-victory-stuns-nato-enemies/

fordította: HB

Amerika saját szövetségesei ellen is kémkedik

Koppenhága, 2021. május 31. hétfő (MB)

     Az Egyesült Államok saját szövetségeseiben sem bízik meg, hanem kémkedik ellenük, sőt egyes szövetségeseivel is kémkedik más szövetségesei után – tűnik ki több nyugat-európai sajtóorgánum vasárnapi jelentéséből.

     A dán televízió beszámolója szerint az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség (NSA) a dán katonai hírszerzés (FE) közreműködésével 2012-2015 között lehallgatta a német, a svéd, a norvég és a francia vezetők telefonbeszélgetéseit, internetes témakereséseit, chat, sms és messenger üzenetváltásait. A lehallgatottak között szerepelt Angela Merkel és Frank-Walter Steinmeier német kancellár és külügyminiszter, valamint Peer Steinbruck, az ellenzék vezetője is.

     A NATO európai vezetői után folytatott amerikai kémkedésre nyugat-európai sajtóhálózatok közös kutatása révén derült fény. A tényfeltárást a svéd SVT, a norvég NRK, a német NDR és WDR, valamint a Süddeutsche Zeitung és a Le Monde végezte. Kilenc szakmai forrásból, és egymástól független további forrásokból egybehangzóan megerősítették a tényeket.

     Az amerikai-dán titkosszolgálatok „Dunhammer” fedőnevű műveletéről maga a dán védelmi miniszter is csak 2020-ban értesült, jóllehet az FE még 2015-ben jelentést terjesztett a dán politikai vezetés elé. Trine Bramsen elfogadhatatlannak minősítette a folyamatos kémkedést.

     Megfigyelők óvnak az egyoldalúságtól. Állítják, hogy a tevékenység korántsem egyoldalú annak dacára sem, hogy méreteiben és kiterjedtségében az amerikai messze felülmúlja a többiekét. Feltűnőnek legfeljebb az számít, hogy az egymás elleni kémkedésbe a katonai hírszerzést is bevonták.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

A brit miniszterelnök Kína és Oroszország ellen hangolta Orbán Viktort

London, 2021. május 29. szombat (MB)

     A magyar-brit kormányfői tanácskozáson Boris Johnson Orbán Viktor értésére adta, hogy őfelsége kormánya nem a jó viszony építésében érdekelt Kínával és Oroszországgal, hanem a nyugati szövetségi rendszer összefogásában velük szemben. Ezért arra biztatta a magyar kormányfőt, hogy Magyarország két keleti nagyhatalomhoz fűződő viszonyában az emberi jogokra és a szabadságjogokra helyezze a hangsúlyt – tudósított róla a Magyar Békekör.

    Johnson „komoly aggodalmának” adott hangot a magyar kormány emberi jogokkal, szólás és sajtószabadsággal, valamint a migránsokkal szemben tanúsított magatartása miatt is. Nem tudni, vajon számon kérte volna ezt akkor is, ha Magyarország kormánya az általa kívánt magatartást tanúsítaná Oroszországgal és Kínával szemben a keleti nyitás politikája helyett.

     Nem tudni, mit válaszolt Orbán a Kelettel szemben szorgalmazott sürgetésre. Johnson figyelmébe ajánlotta-e Magyarország földrajzi fekvését Kelet és Nyugat között, és az ebből fakadó követelményeket, vagy esetleg arra biztatta volna a brit kormányfőt, hogy ő is a kapcsolatépítésre helyezze a hangsúlyt a brit-orosz viszony látványos leépítése helyett. Azt viszont tudni, hogy Orbán visszautasította az emberi jogok és a szabadságjogok magyarországi helyzetével kapcsolatos megjegyzéseket, jóllehet azok közül jó néhány korántsem alaptalan – jegyezte meg a tudósító.

     A magyar-brit kormányfői tárgyaláson szóba került a Nagy-Britanniában dolgozó magyar munkavállalók helyzete a Brexit után, továbbá az energetikai és a hadiipari együttműködés jövője. A közös hangot a kölcsönös gazdasági érdekek alapján találták meg – vélik tudni.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress