Szabad a kereskedelem Szerbia és az Eurázsiai Gazdasági Unió között

Belgrád, 2021. július 11. vasárnap (MB)

        Szerbia és az Eurázsiai Gazdasági Unió (EGU) között július 10-én szabaddá vált az áruk és a szolgáltatások cseréje, a 200 milliós piacon életbe lépett a 2019. október 25-én kötött szabadkereskedelmi megállapodás – jelentette a Magyar Békekör vasárnap.

      „Ez kivételes előnyt jelent az összes többi országhoz képest Európában és a világon. Mivel szabaddá vált a kereskedelem, Szerbia csaknem minden termékét vámmentesen exportálhatja Fehéroroszországba, Kazahsztánba, Oroszországba, Örményországa és Kirgizisztánba” – értékelte Nenad Popovics szerb innovációs és technológia-fejlesztési miniszter.

       Déli szomszédunk főképpen vasat és rezet, magas technológiájú árucikkeket, gépeket és gépi berendezéseket, mezőgazdasági és petrolkémiai termékeket, áramot és gyógyszert akar eladni a keleti piacon.

       A miniszter, kormánya nevében szerbiai beruházásra hívta az orosz és más nemzetiségű tőkét. A munkahelyteremtéshez magas állami támogatást ígért nekik. Felhívta figyelmüket arra, hogy országa kiváló fuvarozási hálózatot épít ki, és tökéletesen képzett mérnöki állománnyal rendelkezik. Ennek eredményeként az elmúlt években világelsővé vált a közvetlen külföldi beruházások tekintetében.

      Szerbia és az EGU szabad kereskedelmét a Magyar Békekör megfigyelője azért tartja különösen fontosnak hazánk szempontjából, mert Magyarország, az Európai Unió tagjaként az eurázsiai gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódott Szerbiával vált határos országgá, és hatása alól nem vonhatja ki magát. Budapestet és Belgrádot korszerű vasútvonal fogja összekötni. Ez a vasút a pireuszi kikötőből kiindulva Hamburgba és Varsóba visz majd tovább. Ez azt jelenti, hogy olyan új gazdasági csatornák fogják majd összekötni az EU-t és Kínát, valamint az EU-t és az EGU-t, amilyenekre eddig még nem volt példa. Ez minden kétséget kizáróan át fogja rendezni a ma ismert viszonyokat, és az EU-t is új filozófiára fogják késztetni, ha el akarja kerülni világkereskedelmi szerepének hanyatlását. 

      Magyarország évek óta sürgeti Szerbia bevonását az EU-ba. Ha az EU felvenné soraiba déli szomszédunkat, az Eurázsiai Gazdasági Unióval létrejött szabad kereskedelme révén Szerbia híddá válna az EU és az EGU között, s minden bizonnyal előmozdítaná a két közösség együttműködését a Lisszabontól Vlagyivosztokig húzódó térségben. Szerbia Kelettel folyó szabad kereskedelme Magyarország számára is új lehetőségeket tár föl a sokoldalú együttműködés fejlesztése előtt – véli a Magyar Békekör.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2021/07/08/magyarorszagot-vasfuggony-moge-szeretne-zarni-a-nato/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

NATO wants to close Hungary behind an iron curtain

DECLARATION OF THE HUNGARIAN PEACE COMMUNITY

NATO and the European Union have launched a coordinated political attack on Hungary to end our cooperation with China and Russia. They want Hungary to terminate the agreement with Russia on the expansion of the Paks nuclear power plant, and with China on the construction of the Belgrade-Budapest railway line and the establishment of Fudan University in Hungary. The Western system of alliance, of which our country is a member, requires us to cut the threads to the East and fully submit ourselves to the will of NATO. Their attack is hidden under the guise of defending democracy. They claim that they are worried about the fate of liberties and human rights in Hungary. No doubt there are problems with these back home! Not a little! But there can hardly be any doubt that the cause of the problems is not to be found in the building with East of relations and cooperation based on mutual benefits. The West fears that the Hungarian example may become catchy, and it turns out that opening up to the East will bring enormous benefits, including the protection of lives. See curbing the epidemic with oriental vaccines! They complain that the power does not tune the people against the Russians and the Chinese, as do the Poles, Czechs, Romanians and Baltics. They complain that we are ready to restore diplomatic relations with Syria. Most importantly, they complain that we are vetoing Ukraine’s integration into NATO. While they fear democracy in Hungary, they pact with Nazis in Ukraine.

No criticism has been made of the law passed on 1 July, which subdivides Ukraine into subordinate and superior ethnic groups and serves as a legal basis for the deprivation of the rights of peoples, nations and national minorities declared not to be indigenous. According to the law, the Hungarian, Ruthenian, Russian, Polish, Romanian and many other minorities that make up Ukraine are no longer considered native. If NATO’s real goal was to protect freedoms and human rights, it would not support an Ukraine that crushes them! But since this is not the goal, but the use and exploitation of Ukraine against Russia, it turns its back on its own declared values, and it also unites with Ukrainian extremists in the spirit of the policy of goal sanctifies the tool. Not only does it expose our Hungarians living in Ukraine to atrocities, but it also endangers the peace and security of Hungary with the rearmament of Ukraine, its joint military exercises, and its series of provocations around Crimea. According to the creed of the Hungarian Peace Community, Hungary must live in peace and in good relations with both East and West. We consider a doubtful ally to be one who does not support but hinders us in this matter of destiny for the survival of our nation. The Hungarian Peace Community proclaims the friendship and peaceful coexistence of peoples. We want equal, mutually respectful, mutually beneficial cooperation with the East, not a Western Iron Curtain with the East!

July 8, 2021

Magyarországot vasfüggöny mögé szeretné zárni a NATO

A MAGYAR BÉKEKÖR NYILATKOZATA

A NATO és az Európai Unió összehangolt politikai támadást indított Magyarország ellen, hogy véget vessen együttműködésünknek Kínával és Oroszországgal. Azt akarják elérni, hogy Magyarország felmondja a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal, és a Belgrád-Budapest vasútvonal felépítéséről, valamint a Fudan egyetem magyarországi létesítéséről Kínával kötött szerződést. A nyugati szövetségi rendszer, melynek hazánk tagja, azt követeli tőlünk, hogy vágjuk el a szálakat Kelet felé, és maradéktalanul vessük alá magunkat a NATO akaratának. Támadásukat a demokrácia védelmének leplébe rejtik. Azt állítják, hogy a szabadságjogok és az emberi jogok magyarországi sorsáért aggódnak. Kétségtelenül gondok vannak ezekkel idehaza! Nem is kevés! Ám aligha férhet kétség ahhoz, hogy a gondok oka nem a kölcsönös előnyökön nyugvó keleti kapcsolatépítésben s együttműködésben keresendő. A Nyugat attól tart, hogy a magyar példa ragadóssá válhat, s bebizonyosodik, hogy a keleti nyitás óriási előnnyel jár, beleértve még az életek védelmét is. Lásd a járvány megfékezését a keleti vakcinákkal! Kifogásolják, hogy a hatalom nem hangolja a népet az oroszok és a kínaiak ellen, mint teszik a lengyelek, csehek, románok és baltiak. Kifogásolják, hogy készen állunk helyreállítani a diplomáciai viszonyt Szíriával. Legfőképpen pedig azt, hogy vétót emelünk Ukrajna integrálása ellen a NATO-ba. Míg Magyarországon a demokráciát féltik, Ukrajnában nácikkal paktálnak.

Egyetlen bíráló megjegyzést sem tettek arra a július 1-én hozott törvényre, amely alá és fölérendelt etnikumokra tagolja Ukrajnát, s jogi alapul szolgál a nem őshonossá nyilvánított népek, nemzetek, nemzeti kisebbségek jogfosztásához. A törvény értelmében nem minősül többé őshonosnak kárpátaljai magyar, ruszin, orosz, lengyel, román, s Ukrajnát alkotó megannyi más kisebbség sem. Ha a NATO valódi célja a szabadságjogok és az emberi jogok védelme volna, akkor nem támogatna olyan Ukrajnát, amely ezeket eltiporja! De mivel nem ez a célja, hanem Ukrajna felhasználása és kihasználása Oroszország ellen, hátat fordít saját deklarált értékrendjének, és a cél szentesíti az eszközt politika jegyében összefog az ukrán szélsőségesekkel is. Nemcsak Ukrajnában élő magyarjainkat teszi ki atrocitásoknak, hanem Magyarország békéjét és biztonságát is veszélybe sodorja Ukrajna felfegyverzésével, közös hadgyakorlataival, a Krím körüli sorozatos provokációival. A Magyar Békekör hitvallása szerint Magyarországnak békében és jó viszonyban kell élnie Kelettel és Nyugattal egyaránt. Kétes szövetségesnek tartjuk az olyant, aki nem támogat, hanem akadályoz minket ebben a nemzetünk fennmaradását érintő sorskérdésben. A Magyar Békekör a népek barátságát és békés egymás mellett élését hirdeti. Egyenjogú, kölcsönös tiszteleten alapuló, kölcsönös előnyünkre váló együttműködést akarunk a Kelettel, nem pedig nyugati vasfüggönyt a Kelettel szemben!

2021. július 8.

Búcsú Szabó József Tagtársunktól

A Magyar Békekör ma búcsút vett Tagjától, Szabó Józseftől.

88 évesen elhunyt Tagtársunkat a budakeszi temetőben kísértük utolsó útjára. Szabó József szegény paraszti családban született 1933-ban, hogy azután a szocializmusban diplomataként szolgálja az országot. Történelem-olasz szakon végzett, útja Rómába vezetett, legutóbb a Római Magyar Akadémia igazgató-helyetteseként dolgozott. Rajongója volt az olasz kultúrának, és lelkes terjesztője a magyarnak. Életfelfogását, hitvallását – Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt egykori főtitkára nyomán – így fogalmazta meg : „Fiatalemberként egy életre szóló döntést hoztam: a leggyengébbek, a kizsákmányoltak, a kisemmizettek és a kirekesztettek mellé állni. És ezt fogom tenni életem végéig”.

Afganisztán: amerikai kivonulás 20 évi kudarc után – Interjú

Kabul, 2021. június 20. (MB)

     Húsz évvel bevonulásuk után az amerikai csapatok utolsó egységeit is kivonják Afganisztánból. Küldetésük eredményét egyetlen jelzővel lehet minősíteni: katasztrofális – vallja Hamid Karzai, Afganisztán volt elnöke az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában, melyet a Magyar Békekör megoszt olvasóival.

     Az Egyesült Államok azzal a céllal jött a háború sújtotta országába, hogy a szélsőség ellen küzdjön, és stabilitást biztosítson, 20 év után viszont úgy távozik, hogy mindkét fronton kudarcot vallott – állítja Karzai.

     A szélsőségesség a legmagasabb szintre nőtt, és, ma elterjedtebb mint valaha. 

Háború által sújtott országot hagynak hátra. Mit lehet erre mondani? Mit mondjunk azokról a nagyhatalmakról, amelyek idejöttek hozzánk?  Mit hagynak itt nekünk?

Teljes szégyent és katasztrófát!

     13 éves uralma alatt Karzainak sok konfliktusa támadt az Egyesült Államokkal, s most támogatja a katonák távozását, mert – mint mondja –  az afgán népnek közös akarata a béke, és szüksége van arra, hogy felelősséget vállaljon jövőjéért.

     „Jobb lesz nekünk a katonai jelenlét nélkül. Azt gondolom,

hogy magunknak kell megvédenünk országunkat, és rendbe hozni az

életünket. A katonai jelenlét oda vezetett, ahol jelenleg vagyunk: nem akarunk tovább szenvedni, sem hagyni, hogy megalázzanak minket. Afganisztánnak jobb

ha távoznak” – mondja.

     Karzai 2001-ben az után került hatalomra, miután az USA által vezetett

katonai szövetség visszaszorította a tálibokat.  Egyidejűleg megszállták az országot

azzal a céllal, hogy levadásszák az al-Kaida hálózatot és vezetőjét, Oszama bin Ladent, akit a 9/11-es terrortámadásért tartottak felelősnek. Uralkodása alatt a nők helyzete javult, újra járhattak iskolába, kialakult egy színes civil társadalom, új lakóházak épültek Kabulban, utak épültek, fejlesztették az infrastruktúrát.  Viszont beárnyékolta a Karzai-korszakot a széleskörű korrupció, a kábítószer kereskedelem, és a máig tartó vita Washingtonnal.

      „Az USA/NATO valódi célja nem a szélsőségek és a terrorizmus

elleni fellépés volt, hanem az afgán falvakban élő emberek

reményeinek szertefoszlatása; az afgán embereket bebörtönözték, börtönt csináltak az országból, lebombáztak minket” – vallja.

      Áprilisban Joe Biden bejelentette a maradék 2500-3500 katona

kivonását, és kijelentette, hogy az afganisztáni művelet elérte a célját.  Az

al-Kaidát visszaszorították, Oszama bin Laden halott.  Amerikának –

Biden szerint – nincs szüksége további katonai jelenlétre ahhoz, hogy kezelje az Afganisztánból eredő terror-fenyegetéseket.

     De politikai értelemben a vállalkozás aligha mondható sikeresnek.

Az amerikai kormány 2020. februárjában egyezményt írt alá a tálibokkal, mely

szerint a csapatkivonásért cserébe a tálibok segítenek felderíteni a

terrorista csoportokat, és nem engedik, hogy Afganisztán újra

Amerika elleni támadások bölcsője legyen.

      Ám kevés bizonyíték utal arra, hogy a tálibok betartanák az egyezményben

foglaltakat.  Az ENSZ szerint a tálibok és az al-Kaida között még

mindig van kapcsolat.  Az USÁ-val kötött egyezmény szerzője, és Zalmay Khalilzad, a jelenlegi amerikai békeküldött szerint történt ugyan előrelépés, de nem bocsátkozott részletekbe.

     Karzai kemény szavakkal, kérlelhetetlenül bírálja a két évtizede tartó amerikai háborús politikát.  Afganisztán volt elnöke az utóbbi időben amolyan

kulcsemberré vált az amerikai és brit próbálkozások közepette, amelyek

arra irányultak, hogy a belháborúktól szenvedő afgán vezetést egységesítsék, hogy béketárgyalásba kezdjen a tálibokkal.  Eddig a tálibok csekély érdeklődést tanúsítottak a béketárgyalás iránt, inkább támadásokat intéztek a kormány

pozíciói ellen.

     A tálibok több eredményt könyvelhettek el 2020. május 1. óta, amióta a NATO és az USA hozzáfogott csapatainak kivonásához Afganisztánból. Területek

tucatjait foglalták el, némelyekben az afgán biztonsági erők tárgyalások után feladták állásaikat.

     Máshol viszont éles a küzdelem. A múlt héten Faryab megyében

brutális tálib-támadásban 22 elit kommandós halt meg.  Az

alakulatot a területen hősként tisztelt Sohrab Azimi tábornok vezette,

aki maga is elesett.  Az egész országban gyászolják.

     Az afgán nép vágya országszerte a béke – mondta Karzai, aki annak

ellenére, hogy 2014. óta nincs hatalmon, változatlanul politikai

befolyást gyakorol, és főszerepet játszik az országban folyó politikai

machinációkban.

     Diplomaták, nyugati hivatalnokok, tábornokok, az országban élő törzsek

idős vezetői, politikusok rendszeresen kopogtatnak Karzai ajtaján Kabul

központjában.

     A csapatkivonás félig már megtörtént. A politikai megegyezés, vagy

legalább valamilyen út egy ilyen megegyezéshez szükséges volna, és afgánok ezrei keresik. Elkeseríti őket a féktelen korrupció, a bűnözőcsoportok, amelyek közül

sokan a kabuli gerillacsoportok vezetőihez köthetők, és a romló

közbiztonság.  Kevesen látnak erőszakmentes jövőt.

     Karzai a konfliktusban érintett mindkét félnek ugyanazt üzeni: Nem szabad egymás ellen küzdeni. Karzai Pakisztánra (a tálibok székhelye Pakisztánban van) és az USÁ-ra hárítja a felelősséget a konfliktus szításáért, és úgy gondolja, hogy a

több évtizedes háborúnak maguknak az afgánoknak kell véget vetniük.

     A pakisztáni katonai és civil vezetéssel Karzai “civilizált viszonyra”

törekedett: ha Pakisztán nem támogatja a szélsőséget Afganisztán ellen, a két ország közötti viszony nagyon széppé válhat, s mindkét fél számára gyümölcsöző lehet – állítja.

     Az Afganisztánon belül háborúzó feleknek Karzai azt üzeni, hogy gondoljanak az afgán emberek életére és javaira, hiszen háborúval csak rombolni lehet. Az egyetlen válasz az afgán nép összefogása. Fel kell ismernünk, hogy ez a mi országunk, és abba kell hagynunk a vérontást – mondta Afganisztán volt elnöke az amerikai hírügynökségnek.

Az interjút készítette: Kathy Gannon, az AP tudósítója

Az angol nyelvű interjú eredeti szövege olvasható: https://apnews.com/article/joe-biden-afghanistan-ef29617f97733dee2b567cedfde2f064

Fordította: HB

Kína, az emberi fejlődés új modellje – Hszi elnök történelmi elemzése

Peking, 2021. július 1. (MB)

     Az emberi fejlődés új modelljének nevezte a gyorsan fejlődő szocialista piacgazdaságot Hszi Csi-ping, a Kínai Kommunista Párt megalakulásának 100. évfordulója alkalmából a pekingi Tienanmen téren szerdán 70 ezer ember előtt elhangzott beszédében – ismertette a Magyar Békekör az ünnepi szónoklatot.

     „A kínai nép talpra állt, örökre elmúlt az idő, amikor a kínai nemzetet mások zaklathatták és bántalmazhatták” – mondta az 1,445 milliárd lelket számláló, az idén is várhatóan 8,5 százalékkal növekvő Kína elnöke. Az első centenárium célja az abszolút szegénység felszámolása és egy közepesen virágzó társadalom felépítése volt, a most következőé pedig egy minden tekintetben modern szocialista ország felépítése lesz – jelentette ki azon a helyen, ahol 1949-ben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot.

     Hszi nagy nemzetnek nevezte az 5000 éves múltú kínait. Azt mondta, hogy kitörölhetetlenül hozzájárult az emberi civilizáció fejlődéséhez. Az 1840-es ópiumháború után Kína fokozatosan félgyarmati, félfeudális társadalommá vált, és minden eddiginél nagyobb pusztulást szenvedett el. Legfőbb álma a nemzeti talpra állás volt. Noha a kínai emberek bátor harcot vívtak nemzetük fennmaradásáért a Tajping Mennyei Királyság Mozgalomban, az 1898-as Reform Mozgalomban, a Jihetuan Mozgalomban és az 1911-es forradalomban, küzdelmük elbukott. Új erőre, új eszmére volt szükség ahhoz, hogy megmentsék a nemzetet, és összefogják a forradalmi erőket. Kína az új eszmét a marxizmus-leninizmusban találta meg, melyet az 1917. októberi orosz forradalom győzelemre vitt. Ezért alakult meg 1921. július 1-én a Kínai Kommunista Párt.  A demokratikus forradalom győzelme felszámolta Kína félgyarmati, félfeudális állapotát, a belső széthúzást, a külföldről rá kényszerített egyenlőtlen szerződéseket, az imperialista hatalmak privilégiumait, és feltételeket teremtett a nemzeti megújhodáshoz. Az északi expedíció, az agrárforradalmi háború, a japán agresszióval szembeni ellenállás és a felszabadító háború után fegyverrel verték le a fegyveres ellenforradalmat, s döntötték meg az imperializmust, a feudalizmust és a bürokrata-kapitalizmust, létrehozva a Kínai Népköztársaságot – mutatta be a mába vezető történelmi utat a párt és az ország első embere.

    Hszi a sajátos kínai szocializmusban jelölte meg eredményeik forrását. Ezzel vált lehetővé, hogy az erősen központosított tervgazdaság mára életerővel teli szocialista piacgazdasággá változzék, az elszigetelődött ország nyisson a külvilágra, az elmaradott termelőerőkkel rendelkező Kína történelmi ugrással a világ második legnagyobb gazdaságává váljék, és népe a mérsékelt jólét szintjére emelkedjék a puszta megélhetés szintjéről.

     „Kína utolérte az időt” – mondta Hszi Csin-ping elnök

     Az 1921-ben 13 fővel született, mára 95 millió tagot, köztük 12 millió 30 évnél fiatalabb tagot számláló KKP vezetője azt ajánlotta hallgatóságának figyelmébe, hogy vésse agyába: „Fenn kell tartanunk a párt határozott vezetését, egyesítenünk és vezetnünk kell a kínai embereket, hogy fáradhatatlanul dolgozzanak a jobb életért, továbbra is alkalmazni kell a marxizmust a kínai valóságra, fenn kell tartani és fejleszteni kell a szocializmust a maga kínai jellemzőivel, gyorsítani kell a nemzetvédelem és a fegyveres erők modernizálását, folytatnunk kell az emberiség közösségi jövőjének építésére irányuló munkát, erősítenünk kell a kínai nép egységét és a pártot, hogy megvalósítsuk társadalmi céljainkat”.

     A Magyar Békekör az alábbiakban szó szerint idézi Hszinek a marxizmusról és a sajátos kínai szocializmusról megfogalmazott gondolatait:

  • „A Kínai Kommunista Párt megerősíti a marxizmus alaptételeit és azt az elvet, hogy az igazság a tényekben rejlik. Kína valóságából kiindulva betekintést nyertünk a mindennapok lényegébe, a történelem menetébe, és kezdeményezően léptünk fel, fáradságos felfedezéseket tettünk. Így képesek voltunk folyamatosan alkalmazni a marxizmust a kínai valóságra, korunk igényeihez, és irányítani a kínai embereket nagy társadalmi forradalmunk előmozdításáért. Alapjában véve pártunk képessége és a sajátos kínai szocializmus ereje annak tulajdonítható, hogy a marxizmus működik. A marxizmust arra fogjuk használni, hogy megfigyeljük, megértsük és irányítsuk korunk tendenciáit, és folytassuk a kortárs Kína és a XXI. század marxizmusának fejlesztését”.
  • A saját utunkat kell járnunk! Ez az alap, amelyre pártunk elméletét és gyakorlatát építi. Erre a történelmi következtetésre jutott pártunk az elmúlt évszázad küzdelmeiből. A sajátos kínai szocializmus a párt és az emberek számtalan nehézség közepette és nagy áldozatokkal született alapvető vívmánya, a helyes út a nemzeti megújulás felé. A sajátos kínai szocializmus fenntartása és fejlesztése közepette összehangolt haladást értünk el anyagi, politikai, kulturális-etikai, társadalmi és ökológiai téren, úttörő szerepet játszottunk a modernizáció új és egyedülálló kínai útján, és létrehoztuk az emberi fejlődés új modelljét.”

     Az elnök azt is elmondta, hogy noha a kínai nemzet csodálatos civilizációt hozott létre történelmének több mint 5000 éve alatt, a párt tanult fennállásának 100, és kormányzásának 70 évéből, és kész mohón tanulni más kultúrák vívmányaiból is, szívesen vesz segítőkész javaslatokat és konstruktív bírálatokat. „Amit nem fogadunk el, azok a szentbeszédek, és a kioktató előadások, melyekre egyesek jogot formálnak.  A kínai párt és a kínai nép továbbra is magabiztosan halad előre a magunk választotta úton, és gondoskodunk arról, hogy Kína fejlődése és sorsa a saját kezünkben maradjon” – fűzte hozzá.

     Kína nemzetközi törekvéseit Hszi a kölcsönös előnyökön nyugvó békés együttműködésben jelölte meg. „Dolgozni fogunk az új típusú nemzetközi kapcsolatok és egy közösségi emberi jövő építésén, közös erőfeszítésekkel elősegítjük az Öv és Út Kezdeményezés (Új Selyemút) magas színvonalú fejlesztését, és Kína fejlesztési eredményeit felhasználva új lehetőségeket kínálunk a világnak. A párt továbbra is együttműködik minden békeszerető országgal és néppel a béke, a fejlődés, a tisztesség, az igazságosság, a demokrácia és a szabadság közös emberi értékeinek előmozdításáért”. Az elnök kooperációban jelölte meg a követendő utat a konfrontáció helyett. „Ellenezzük a hegemóniát és a hatalmi politikát, és arra törekszünk, hogy a történelem kerekei fényes horizontok felé gördüljenek” – mondta.

    Hongkongról és Macauról szólva tudatta, hogy Peking tartja magát az „egy ország, két rendszer”- megállapodáshoz. Értésre adta, hogy a megállapodás értelmében mindkettő Kína része, és a rendszerek közti különbözőség nem vezethet Kínától való különválásukhoz.

    Tajvannal kapcsolatban kijelentette: „Fenntartjuk az egy Kína elvét, az 1992-es konszenzust, és előmozdítjuk a békés nemzeti újraegyesítést”.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Teszteli Oroszország védelmi képességét a NATO – Kreml

Moszkva, Hága, 2021. június 30. szerda (MB)

     A Defender nevű brit hadihajó orosz felségvizeken tett kalandja után egy holland fregatt is irányt vett a Krím-félsziget felé, de orosz harci gépek jobb belátásra térítették, és visszahajózott a Fekete-tengeren gyakorlatozó a NATO-flotta egységei közé – jelentette szerdán a Magyar Békekör tudósítója.

     Az eset a Kercsi-szoros térségében történt június 24-én, egy nappal a brit hadihajó próbálkozása után. Az Evertsen fregatt kivált a NATO-hajók kötelékéből, és a Kercsi-szoros felé vett irányt. Az orosz védelem Szuhoj 30 vadászgépeket és Szuhoj 24 bombázókat küldött a helyszínre, hogy megakadályozza a tengeri határ átlépését. A holland védelmi minisztérium szerint az orosz gépek több hullámban mélyrepülést hajtottak végre hajójuk fölött és mellett, és megbénították az Evertsen elektronikai rendszerét. A holland vezérkari főnök szerint az orosz gépek „veszélyesen közel repültek” a holland hajóhoz, és „nem biztonságos helyzetet” idéztek elő. Nem közölte, mit keres a holland hadihajó Oroszország Fekete-tengeri határvizeinél. A történtek hatására az Evertsen visszafordult, és visszament a „Tengeri szellő-2021” fedőnéven Krímnél gyakorlatozó NATO-rajba.

     Az orosz hadvezetés szerint a NATO-hadihajók ismétlődő provokációja arra utal, hogy a nyugati szövetségesek ki akarják puhatolni Oroszország védelmi képességét egy jövőbeli potenciális támadás esetére. Az orosz tengeri határ elleni provokációkat előre megtervelten hajtották végre. Az orosz védelmi minisztérium egységes eljárást dolgoz ki az orosz légierő számára az államhatárt megsértő hadihajókkal szemben. Valószínűnek tartják, hogy a jövőben gyakoribbá válnak a határsértési esetek, tekintettel arra, hogy a NATO nem ismeri el a Krím Ukrajnától Oroszországhoz történt visszacsatolását, következésképpen úgy tekinti a Krím-félsziget körüli vizeket, mintha Ukrajnához tartoznának.

     „Hogy minek tekintik és minek nem, az ő problémájuk. De egy dologban biztosak lehetnek, meg fogjuk védeni a határainkat” – mondta a Kreml szóvivője kedden. Dmitrij Peszkov hozzátette: nem foglalkoznak háborús forgatókönyvvel, nem festik az ördögöt a falra, mert még megjelenik”.

     A Békekör tudósítója felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb NATO-hadgyakorlatán, a Defender Europe 2021 fedőnevű átfogó NATO-hadgyakorlaton Ukrajna is részt vesz. A NATO-nak az a célja vele, hogy standardjainak megfelelő szintre fejlessze az ukrán flottát, légierőt és hadsereget. A július 10-ig tartó hadgyakorlaton 24 ország, köztük nem NATO-tagállamok is részt vesznek, így Izrael, Marokkó, Japán, Dél-Korea, Ausztrália. Viszont a korábbiaktól eltérően Németország nem vesz részt rajta.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

Erősödik a Kelet a Nyugattal szemben

Peking, Moszkva, 2021. június 29. kedd (MB)

      A NATO Oroszország és Kína ellen irányuló katonai manőverei, így az Ukrajnával közös hadgyakorlat közepette a két keleti nagyhatalom minden eddiginél magasabb szintre emeli stratégiai együttműködését – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.

      Hétfői videotanácskozásán Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetértett abban, hogy közös érdekük a 2001-ben kötött jószomszédi, barátsági és együttműködési szerződés öt éves meghosszabbítása, és az együttműködés elmélyítése az élet minden területén, különösen az Eurázsiai Gazdasági Unió és az új kínai selyemút fejlesztésében.

      Az orosz-kínai kereskedelem több éve meghaladja az évi 100 milliárd dollárt, és 2024-re eléri a 200 milliárd dollárt is. Oroszország és Kína szorosan együttműködik a repülőgépgyártásban, a holdkutatásban, az energia, a környezetvédelem és az emberek közötti kapcsolatok terén. Legfrissebb előrejelzésében a Világbank 8,1 százalékról 8,5 százalékra emelte a kínai gazdaság várható idei növekedését, különös tekintettel arra, hogy Kína elsőként küzdte le a koronavírus-járványt. Intenzív katonai együttműködés, közös hadgyakorlatok, a függetlenségükért és a szuverén fejlődés jogáért küzdő országok katonai és gazdasági megsegítése jellemzi viszonyukat. Nemzetközi síkon igazságosabb globális rendszerre törekszenek, melyet sok pólusúnak neveznek, a korábbi egypólusú (amerikai) birodalmi renddel szemben. A Nyugatnak minden igyekezete ellenére nem sikerült kikezdenie a kínai-orosz összefogást, és éket vernie a két ország közé – írta a tudósító, majd megjegyezte: Kína és Oroszország szoros viszonya a nemzetközi stabilitás, és az egyenjogú együttműködésen alapuló világrend megteremtésének elsőrendű tényezője.

      Putyin és Hszi videótanácskozása egybe esett a Kínai Kommunista Párt fennállásának 100. évfordulójával. Az orosz elnök gratulált partnerének Kína társadalmi-gazdasági fejlődésben és a nemzetközi téren elért fejlődéséhez, és emlékeztetett arra a támogatásra, amelyben szovjet részről részesítették részesítették a kínai kommunistákat. Az évfordulón Moszkva történelmi dokumentumokat osztott meg Pekinggel.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

A Nyugat nem ítéli el a nácizmus dicsőítését

Moszkva, 2021, június 28. hétfő (MB)

     Oroszellenességükben a vezető nyugati hatalmak már ott tartanak, hogy nem hajlandók támogatni a nácizmus dicsőítését elítélő orosz határozat-tervet az ENSZ-ben – jelentette a Magyar Békekör hétfőn Lavrov orosz külügyminiszter írása alapján.

     A Nyugat a II. világháború után létrejött határok revíziójára törekszik – tűnik ki Lavrov érveléséből. Ezt azzal támasztja alá, hogy a világháború után közösen kialakított nemzetközi jogrendet „nyugati szabályokkal” akarják felváltani, át akarják írni a világháború történetét, és tudomásul veszik, hogy lebontsák a hősi emlékműveket azokban az európai országokban, amelyeket a vörös hadsereg szabadított fel a nácik és helyi kollaboránsaik uralma alól.

     80 évvel az után, hogy Hitler Németországa 1941. június 22-én rátámadt a Szovjetunióra, Lavrov elfogadhatatlannak minősíti ezt a nyugati magatartást.  

     A Kommerszantban és a Global Affairsben hétfőn megjelent írásában az orosz diplomácia vezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy a Nyugat nemcsak a nácizmus dicsőítésének elítélésétől zárkózik el, hanem a gyarmatosítás elítélésétől, továbbá attól is, hogy kárpótlást fizessen a felszabadult gyarmati népeknek, azaz visszaadja nekik a tőlük elvett értéket, amelyből saját felvirágzását finanszírozta.

     Nem lehet a gyarmati múltat olyan rituálékkal feledtetni, mint amilyen a sportesemények előtti térdre ereszkedés. Ez legfeljebb azt a célt szolgálja, hogy eltereljék a figyelmet a Nyugatnak a gyarmatosítás bűneiért viselt történelmi felelősségéről – adott hangot véleményének Lavrov, a Magyar Békekör beszámolója szerint.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress

NYOLCVAN ÉVE TÖRTÉNT

BOCZ FERENC

Mottó: „Háborús gyerek vagyok.”

1941. június 27-én, ma nyolcvan éve Bárdossy László magyar miniszterelnök bejelentette a Magyarország és a Szovjetunió közötti hadiállapotot.Addigra engem, az öt éves ártatlan fiúcskát már háromszor legyintett meg a háború hidege. Az első bécsi döntés – Német- és Olaszország jóindulata – értemében 1938. nov. 3. – 10. között Magyarország bevonult Szlovákia déli részébe. A katonák közt ott volt édesapám, az első világháborús veterán, 44 évesen, magára hagyva édesanyámat két kicsi-pici gyerekkel. Nem is emlékszem rá, alig múltam két éves.

Két évre rá a második bécsi döntés után a magyar honvédség 1940. szept. 5-13. során bevonult Észak-Erdélybe. Apukám persze ismét ott volt a győztes „szittya fergeteg” katonái közt.Amikor a náci Németország 1941.április 6-án hazánkból kiindulva megtámadta Jugoszláviát, a magyar kormány sem maradhatott tétlen, 1941. ápr. 11-21-én megszállta a Délvidéket (ma Vajdaság). Ez az akció sem történhetett meg apám részvétele nélkül. Ekkor már nagyobbacska gyerek voltam, emlékeztem az előző hadba vonulásra, és elsírtam magam, amikor elindult a vonat: „Hát mindig az én apukámat viszik el katonának?!” Amikor aztán hazajött, egy csetnik sapkát hozott nekem ajándékba.Az ismételt behívások a helyi hatóságok „mélységes humanizmusát” bizonyítják, mert egy „hazátlan bitangot”, egy közismert kommunistát és családját sújtották.

A következő, a nagy háborús kalandba már nem került be, mert visszament hajóácsnak a régi munkahelyére. A Ganz Hajógyár hadiüzemnek számított.Jött 1941 nyara. Június 22-én Németország hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót.Itthon 1941. június 26.-án ismeretlen felségjelű repülőgépek bombázták Kassát. „Az incidensről értesülve Horthy Miklós kormányzó, Bárdossy László magyar miniszterelnök és egyes németbarátnak vélt politikusok rábeszélésének hatására még aznap, alaposabb vizsgálat és parlamenti jóváhagyás nélkül, bejelentette a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval.” – olvasható a világhálós Wikipédia oldalán. Ez négy nappal azután történt, hogy a hitleri Németország megtámadta a Szovjetuniót.

Ha valakinek nem, hát az oroszoknak állt legkevésbé érdekében, hogy újabb ellenséget szerezzenek maguknak. (Meg állítólag a szovjet légierő zömét még fölszállás előtt a repülőtereken semmisítették meg a németek.) Kiknek állt hát érdekében a törvénytelen hadba lépés? Azoknak, akik a „villámháború” gyors sikerében reménykedve nem akartak kimaradni a prédából. Azoknak, akik előbb, ugyanaz év április 2.-án ugyanilyen céllal követtek már el szerződésszegést. Tanúként az akkori magyar miniszterelnök Horthyhoz írt búcsúlevelét idézem: ‘Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke-szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk, mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók lettünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok. 1941. ápr. 3. Teleki Pál ‘

Persze nem a nemzet lett hullarabló, hanem ugyanazok, akik 27 évvel előbb „… ránk hozták Gyógyítónak a Háborút, a Rémet” – ahogy Ady írta, a „Sírjukban is megátkozott gazok.”Mi alig vettük észre, nagy volt akkor a gondunk, nagy volt a szegénységünk. Az1941-es februári jeges árvíz romba döntötte az Értekes nagyapámtól örökölt házat, újat kellett építeni. Feleakkora lett. A karácsonyfát, emlékszem, még a kis konyhában (nyári konyha) díszítettük. Édesapám csak hétvégeken járt haza, dolgozott otthon látástól vakulásig, aztán gyalog Dunaföldvárra, hajóval vissza a munkába. Otthon a telek és az öt magyar hold, alig több, mint 2 hektár szántó, iga híján mások segítségére szorultunk. Segítettünk mi, én és az öt évvel idősebb nővérem is.

Amikor 1943 márciusában megjött a hír, hogy apukámat baleset érte, koponyaalapi törés, agyrázkódás, épp krumplit vetettünk. Anyukám kapával fölvágta a fészket, én beleszórtam a két szem krumplit, Elluska néném betemette. Nagy volt az ijedség, anyukám sírt, a nővérem ajánlotta, imádkozzunk, én meg mint varázsigét ismételgettem, nem hal meg apuka, nem hal meg apuka … Szerencsénkre túl is élte, hazajött, és készült a front érkezésére, bunkert ásott, golyófogót épített elé.

Otthon érte a várt fölszabadulás. Egészen odáig rendőri-csendőri felügyelet alatt állt.A háborúban katona volt a két fiatalabb apai nagybátyám és két anyai unokatestvérem is.Budapest bombázása már nagyon riasztó háborús valóság volt. Fölöttünk repült a sok-sok ezüstös gép, és negyedóra múlva remegett az ablaküveg a majdnem száz kilométerre ledobott bombáktól. Angyalföld első bombázásakor ölte meg a légnyomás egyik apai nagynénémet és a nálam alig idősebb fiacskáját.1943 tél végén a Don-kanyarból hazaért a közvetlen szomszédunk, Némedi Sanyi bácsi, rémítő élményekkel és azzal a hírrel, hogy jönnek az oroszok.

44 tavaszán német katonák jelentek meg a faluban, csupa derűs, fiatal ember, úszó autóik időnként beleragadtak a tóban a sárba. Láttam egy németet hatalmas dobozzal a hátán, kerek valami rajta, mint a hordóabroncs, és beszélt valakivel. Egy társa egy kisebb dobozt vitt mellette, dróttal volt a nagyhoz hozzákötve.Akkor nyáron egyik este keleten soká tartó villogásokat figyelünk, torkolattüzeket. Ez volt az az idő, amikor rendszeresen „rugalmas elszakadásról” tudósítottak az újságok.A Dunaföldvár felé vezető (ma 52-es) úton egyre több menekülő, lovaskocsik, dunyhával megrakva, egy-egy autó előzget köztük. Máskor ugyanott végeláthatatlan szürkemarha-csorda vonul. Egyszer ellepi a falut valami katonaság, a furcsa lőcs nélküli kocsik és apró lovak voltak furcsák.Nyár végén német katonák költöznek be hozzánk. A szoba-konyhás „nagy házban” a konyha egyik felét szalmával terítik le, ott alszanak. Egy birodalmi német főhadnagy, Ádám, a tisztiszolga, Maxim bácsi, hamburgi szakács, szanitéc, és Hartman úr, aki tökéletes magyar köznyelvet beszél a lakóink. (Vagy öten voltak?…) Aknavetősök, a kertek és a vasút közti leszedetlenül hagyott kukoricaföldön vannak az állásaik. A szembe-szomszéd Fehéréknél több német volt elszállásolva – oda egy kapitány is jutott, birodalmi német.Talán már nálunk laktak, amikor a mi faluszéli házcsoportunkhoz egy dobos érkezett, az út közepén verte a dobot, majd fölolvasta, a katonai parancsnokság közli, hogy másnaptól a község határában éles lövészgyakorlat kezdődik, tilos a határba menni.

Így kezdődött nálunk a „front”, a véres háború helyi eseménysora.Ez idő tájt láttam utoljára legidősebb unokatestvéremet, Pista bátyámat. Késő este váratlanul állított be hozzánk katonaruhában egy tehénkével. Kérte, juttassuk el a családjához, ha nem jönne érte. Nem jött. Az interneten megtaláltam: egy orosz katonakórházban hunyt el, árván hagyva két kis gyerekét, feleségét.Kezdetben még szép napos idő járta. Reggelente egy lovas kocsin hozták a faluból a „menázsit”. A derűs kocsis, sapka, zubbony nélkül, fölgyűrt ingujjban, magyarul kiabált be a katonabajtársaknak. (A nálunk lakók közül csak Harman úr beszélt magyarul – kifogástalan köznyelven.) Hamarosan esősre fordult az idő, és már félni kellett az ágyúzástól. Egyszer csak híre jött, hogy a kapitány úr elesett. A katonák azt beszélték (!), hogy a felderítésre indult parancsnokuk megsebesült ugyan az egyik tanyánál, de nem orosz golyó sebezte halálra. Elmondták, hogy egyik társuk – az a bizonyos kocsis – meg akart szökni, már civil ruhát is szerzett magának. Valaki elárulta – a kapitány megásatta vele a sírját és belelövette. A katonatársai álltak rajta bosszút. Hol lehet a sírja? Egyáltalán – kihantolták és tisztességes sírba tették? Szülei hol gyászolták – itthon-e, vagy kitelepítették őket Németországba?Egyszer-egyszer Hartman úr szólt, hogy az oroszok „belőttek”, érdemes a pincébe vonulnunk. Ott hallottam, ágyúdörgés közepette, amint „sípol a vonat” – a lövedékek fütyültek, vagy „jön a mozdony” – a repeszek keltették a s-h-h, gőzmozdonyra emlékeztető hangot. Egyszer épp vécére kellett volna mennem, amikor elkezdődött az ágyútűz. Nem mertem kimenni a házból, a pincébe sem jutottunk le. Utána – később gyakran ismétlődő – szorulásom lett. A szanitéc Maxim bácsi rajzon magyarázta, miért. Aztán, amikor németet kezdtünk tanulni, ismertem föl a „die Gedärme” szót. No, nem mindig tudtunk az udvar végében levő pincébe jutni. Akkor sem, amikor, mintha nagyon nyugodt vasárnap délelőtt lett volna, egyszer csak fölharsant a pokol. A szobában a falhoz lapultunk. Egyszer kilestem: Maxim bácsi villámgyorsan tekerte föl a pokrócát. Egy idő múlva édesanyám: „Nincs már itt egy német se.”

Halkult a tüzérségi túz, a másik ablakon kinézve láttuk, egy orosz katona egy németet terelget. Néhány orosz ront be a házba: Nyemec jeszty? German jeszty? Nincs, tavaris – és borral kínáltuk őket, Előbb nekünk kellett innunk, aztán ittak egy kis pohárral, majd mentek tovább.Nekünk akkor így ért véget vagy majdnem véget a háború.Emlékszem az első szabad május elsejére, a piactéren cigánybanda muzsikált, és sok-sok derűs ember, mind a békének örült.* * *Most, nyolcvan év múltán, újra hideg szelek fújnak. A rendszeresen hallgatott rádióm a hidegháborús uszítók hangján szól, népek, barátok gyűlölködnek ismét egymásra. Három unokám,két dédunokám van, lesz több is.

JAJ, RÁJUK MI VÁR?!…