Szocsi, 2021. október 25. hétfő (MB)
A kapitalizmus fennálló modellje a fejlődés akadályává vált, mert mindenhol meggátolja az anyagi javak igazságos elosztását, elmélyíti az egyenlőtlenséget, kiélezi a társadalmi ellentéteket, hátráltatja a békés együttműködésen nyugvó nemzetközi kapcsolatok kiépítését – összegezte a Magyar Békekör Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Valdai Nemzetközi Klubban október 21-én elhangzott előadásának lényegét.
A „Globális felfordulás a 21. században: az egyén, az értékek és az állam” címmel tartott konferencián Putyin azzal indokolta, hogy túl kell lépni a kapitalizmus fennálló rendszerén – szóhasználata szerint modelljén -, hogy a tőkés rendszer civilizációs válságba sodorja az emberiséget, és szembe kerül puszta fizikai fennmaradásával. Példaként említette a szegénységet, az egészségügy elhanyagolását, az orvosi ellátás hiányát, a magas munkanélküliséget, az élelmezési- és energiaválságot, ami a közeljövőben egész térségekben ölthet szélsőséges formát. A szebb jövőbe vetett reményüket vesztő emberek, látván, hogy gyermekeik jövője is kilátástalan, szélsőségessé válnak, mások ellenőrizhetetlen migrációval keresnek kiutat sanyarú sorsukból, ami ugyanakkor társadalmi elégedetlenséget vált ki a virágzó országokban.
Putyin értésre adta, hogy az évszázadok óta tartó nyugati dominanciának át kell adnia helyét egy olyan „összetettebb rendszernek”, amely igazságosan osztja el a megtermelt javakat, és elősegíti az eddig hátrahagyott országok fejlődését. Úgy vélekedett, hogy most lehetőség kínálkozik olyan nemzetközi kapcsolatrendszer megteremtésére, amilyenre a hidegháború évtizedeiben nem nyílt lehetőség, s amit az elmúlt 30 évben is elmulasztottak kialakítani. Ahhoz, hogy a világ veszélyt és lehetőséget egyaránt magában rejtő átalakulási folyamatában a lehetőséggel éljenek, és megőrizzék a maradandó értékeket, ragaszkodni kell a nemzetközi együttélés ENSZ-ben testet öltő egészséges értékeihez, ügyelni kell arra, nehogy a világszervezet megreformálásakor a gyereket is kiöntsék a fürdővízzel – mondta. Az ENSZ intézményeiben nagyobb szerepet sürgetett Kínának, mert – mint mondta – Kína felülmúlta az Egyesült Államokat a vásárlóerő paritás tekintetében. A Biztonsági Tanács kibővítésére irányuló tervekkel összefüggésben utalt India jelentős gazdasági növekedésére, és megjegyezte, hogy sem Afrikát, sem Latin-Amerikát nem képviselik a testületben. Fontoskodás és elhamarkodás helyett a világszervezet átgondolt, hibátlan reformja mellett foglalt állást. A vétójog megőrzését azért nevezte nélkülözhetetlennek, mert megszüntetésével visszasüppednének az egykori Népszövetség mocsarába.
Kitért az USA elmúlt 20 évben játszott szerepére, és azt mondta, hogy a helyzet drámaian súlyosbodott mindenhol, ahová amerikai katonák tették be a lábukat. Legújabb példaként említette Afganisztánt. (Megjegyezte, hogy Moszkva fontolóra veszi a terroristának ítélt tálib mozgalom oroszországi betiltásának feloldását.)
“Senkinek sem szabad semmit ráerőltetni másokra, sem társadalompolitikai rendszerének elveit, sem saját értékeit, amelyeket egyéni megfontolásból egyetemesnek nyilvánít. Egy valódi válság közepette egyetlen egyetemes érték marad: az emberi élet. Ahhoz, hogy túléljük a kataklizmákat, újra kell gondolnunk, hogyan szerveződjön az életünk, hogyan épüljön fel közös otthonunk, hogyan fejlődjenek városaink, melyek legyenek az államok gazdasági fejlődésének prioritásai.”
Ehhez nem forradalomra van szükség, hanem együttgondolkodásra – tűnt ki érveléséből. A forradalommal kapcsolatban szó szerint a következőt mondta: “A történelmünkből vett példák lehetővé teszik, hogy kijelenthessük, a forradalom nem kiút a válságból, hanem a válság súlyosbításának módja. Egyetlen forradalom sem érte meg azt a kárt, amelyet az emberi potenciálnak okozott”.
Az állam a világ struktúraalkotó egysége marad. Bizonyossá vált, hogy szerepe nélkülözhetetlen a biztonság szavatolásában: legyen az a járvány megfékezése, vagy az olyan monopóliumok eluralkodásának megakadályozása, amelyek a globális digitalizálás terén próbálják maguk alá rendelni az emberiséget. Erre utal, hogy még az Egyesült Államokban is megmutatták nekik, hol a helyük – fűzte hozzá.
“Az emberiség több mint három évtizeddel új korszakba lépet azzal, hogy megteremtette a katonai-politikai és ideológiai konfrontáció befejezésének alapvető feltételeit. Gyorsan be kellett látniuk tévedésüket azoknak, akik úgy gondolták, hogy megmászták az Olimposzt, és övéké a világ” – fogalmazott, majd így folytatta: “Nem pusztán az erőegyensúly módosulásáról, vagy tudományos-technológiai áttörésről van szó, bár kétségtelenül mindkét folyamat végbemegy. Hanem minden irányban egyidejűleg végbemenő rendszerszintű változásról: kezdve geofizikai állapotunk bonyolult állapotával, bolygónk egyre paradoxabb értelmezésén át magáról az emberről, az emberi lét lényegéről”.
Az orosz elnök köszönetet mondott az Európai Uniónak, hogy szankcióival rákényszerítette Oroszországot a gyorsabb fejlődésre, különös tekintettel a mezőgazdasági termelés növelésére, az import kiváltására hazai termeléssel. Mint mondta, Oroszország ennek köszönheti, hogy importőrből élelmiszer-exportálóvá vált, és mára 25 milliárd dollár értékben értékesít élelmiszert külföldön.
Kérdésekre válaszolva Putyin azt mondta, hogy a NATO ukrajnai katonai jelenléte fenyegeti Oroszországot. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter Kijevben tett látogatásával gyakorlatilag megnyílt a kapu Ukrajna NATO-csatlakozása előtt, s ezt többé már azok a NATO-államok sem ellenzik, amelyek eddig ellenezték. (Célzás Magyarországra – a szerkesztő megjegyzése.) „A jelenlegi ukrajnai politikai helyzet megfosztja az ukrán népet attól a lehetőségtől, hogy érdekeit tükröző kormányt válasszon. Ukrajna egy szélsőséges nacionalista kisebbség irányítása alatt áll, függetlenül attól, hogy ki az államfő. Lehet, hogy a formális NATO-tagság elmarad, de a terület katonai fejlesztése már folyamatban van, és ez valódi veszélyt jelent az Orosz Föderációra nézve. Mi ezzel tisztában vagyunk” – jelentette ki.
Az orosz-kínai viszonyról szólva tudatta, hogy a NATO-val ellentétben nem alakítanak szorosabb katonai szövetséget, jelenleg nem terveznek kínai-orosz katonai tömböt.
Az európai gáz-válságról azt mondta, hogy az a kapitalizmus diszfunkciójának következménye, és bizonyítja, mennyire nem működik a rendszer.+++
Kiadta: Magyar Békekör
Facebook és WordPress
Magyar Békekör 