Putyin: Oroszország kész a párbeszédre a biztonság oszthatatlanságának elve alapján

Moszkva, 2024. február 29. csütörtök (MB)

     Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön megerősítette, hogy országa kész a párbeszédre az egyenlő és oszthatatlan biztonság megteremtéséért, de arra is figyelmeztette a kalandor hajlamúakat, hogy egy esetleges intervenció Oroszország ellen tragikusabb lehet rájuk nézve, mint a múltban valaha is volt – emelte ki a Magyar Békekör tudósítója a világpolitikai szempontból legfontosabb elemet a szövetségi gyűlésben elhangzott évértékelő beszédből.

     “Nyilvánvaló, hogy a belátható jövőben dolgozni kell az eurázsiai egyenlő és oszthatatlan biztonság új mintájának kialakításán. Készen állunk az érdemi beszélgetésre a témában minden érdekelt országgal és szövetséggel” – mondta.

      „Újfent hangsúlyozom, mert úgy gondolom, ez mindenkinek fontos: stabil világrend nem lehetséges szuverén, erős Oroszország nélkül. Arra törekszünk, hogy egyesítsük a globális többség erőfeszítéseit a globális kihívások kezelésében, beleértve a világgazdaság, a kereskedelem, a pénzügyek és a technológiai piacok gyors átalakítását, olyan körülmények között, amikor korábbi monopóliumok és sztereotípiák összeomlanak”.

     Oroszország politikától mentes új globális pénzügyi infrastruktúrát épít ki a baráti országokkal – tudatta.

     „A BRICS országok 2028-ra a világ bruttó nemzeti termelésének (GDP) mintegy 37 százalékát állítják elő, figyelembe véve a közelmúltban a szövetség tagjává vált államokat is, míg a Hetek Csoportjának (G7) aránya 28 százalék alá fog csökkenni. Ezek az adatok nagyon meggyőzőek, hiszen 10-15 évvel ezelőtt egészen más volt a helyzet. De ez az objektív valóság, ez így lesz, bármi történjék még Ukrajnában is. Érthető?” – kérdezte a világban végbemenő átrendeződésről szólva.

     Tárgyalási készségének hangsúlyozásával egyidejűleg az orosz elnök arra is emlékeztette az országa ellen katonai terveket szövő feleket, hogy Oroszország olyan fegyverekkel rendelkezik, amelyekkel képes célpontokat eltalálni a területükön. Hadrendbe állították az Avangard hiperszonikus rakéta rendszert, és a Pereszvet lézerrendszert, Oroszország új fizikai elveken alapuló első harci lézerrendszerét.

    Oroszország nem készül megtámadni Európát. Aki ilyesmit állít, az képtelenséget állít – szögezte le. Az ukrajnai konfliktust a Nyugat provokálta ki, hasonlóképpen a közel-keletihez. Ők azok, akik most csapatok küldését fontolgatják, hogy legyőzzék Oroszországot. Alaptalannak nevezte azt a nyugati állítást is, hogy Oroszország nukleáris fegyvert akarna telepíteni a világűrbe.

     Az Egyesült Államok, és szatellitjeik lebontották az európai biztonsági rendszert, s ezzel mindenkit veszélynek tettek ki. „Ezek olyan emberek, akik nem estek át kemény megpróbáltatásokon. Elfelejtették, mi is az a háború. S Itt vagyunk mi, a jelenlegi generációnkkal, akik kemény megpróbáltatásokon mentünk keresztül a kaukázusi nemzetközi terrorizmus ellen vívott harcunkban, most pedig az ukrajnai konfliktusban. Ezek azt hiszik, hogy ez az egész valamiféle rajzfilm. Oroszgyűlöletük, rasszizmusuk, felsőbbrendű érzésviláguk, ideológiai kizárólagosságuk hamis tudata elvakítja és megfosztja őket a józanságtól” – vélekedett a háborúpárti nyugatiakról.

    Moszkva kizárja a stratégiai stabilitásról Washingtonnal folytatandó tárgyalások lehetőségét, ha nem kapcsolják össze az orosz nemzetbiztonsági érdekekkel.  “Álláspontunk egyértelmű. Oroszország készen áll az Egyesült Államokkal folytatott párbeszédre, de csak egységes csomagban, melyből nem ragadhatóak ki a nemzeti érdekeinket, és Oroszország biztonságát közvetlenül érintő elemek” – szögezte le Putyin.

     Az elnök fontos társadalmi kérdéseket is felvetett. Kitért a szegénység problémájára és közölte: A szegénység az ország lakosságának több mint 9 százalékát érinti közvetlenül, a sokgyermekes családok körében pedig szakértői becslések szerint 30 százalék körüli. „A szegénység visszaszorítása kihívásokkal teli feladat, és rendszerszintű, több szempontot is magában foglal. Ezért, még egyszer mondom, fontos, hogy minden intézkedésünk, eszközünk, amit ezen a területen meghozunk, hatékony és eredményes legyen, és kézzelfogható tényleges eredményt nyújtson az embereknek, családjainknak” – mondta.

     Tudatta, hogy a 2023-ban átadott lakások mennyisége másfélszeresével meghaladta a szovjet időszak legjobb eredményét. Az elmúlt hat évben oroszországi családok millióinak életkörülményei javultak, köztük, a jelzálogprogram segítségével több, mint 900 ezer családé. Sürgette a fogyasztási javak termelésének növelését. Miközben a gazdaság kulcsterületeibe 2030-ra 70 százalékkal többet ruháznak be, az importot 17 százalékkal csökkenteni fogják. Ugyancsak 2030-ig duplájára növelik a részvénypiac feltőkésítését.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress   

 

Magyarország ukrán megszállását javasolja egy neonáci ukrán tiszt

Moszkva, 2024. február 28. szerda (MB)

Tóth Vladimir, a Magyar Békekör tudósítója jelenti:

     Jevgenyij Gyikij, az Ajdar ukrán neonáci zászlóalj 2. századának volt parancsnoka azt javasolja, hogy az ukrán haderő szállja meg Magyarországot, ha alulmaradna az oroszokkal szemben, és nem volna hová visszavonulnia – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szerdán.

     „Vereség esetén Ukrajnának még mindig maradna jelentős, harcedzett, 800 ezres hadserege. Felvetődik a kérdés, hova lehetne visszavonulni. Magyarország területe jöhet szóba, ahová magunkkal vihetünk 20 millió ukrán menekültet is. Kíváncsi vagyok, mit tudna tenni ebben az esetben a 30 ezres magyar hadsereg, amely egy napot sem harcolt még. Magyarország nem számíthatna a NATO segítségére az 5. cikkely alapján, mert annak megvitatása 30 napig is eltartana. Magyarország megszállására viszont 30 óra is elegendő. Azt ajánlom Orbán Viktornak, hogy jól gondolja meg, milyen következményekkel járna Ukrajna veresége” – fogalmazott a katonatiszt a Rosszija 1 TV szerda hajnali műsorában elhangzottak szerint. Gyikij kijelentéseit szerdán, moszkvai idő szerint 1.50 órakor sugározták teljes terjedelmében Vlagyimir Szolovjov műsorában. Előzőleg a Moja Moszkva online adott hírt róluk február 27-én.

    Az ukrán katonatiszt elmondta még a következőket: “Miután Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, Orbán Viktor magyar csapatokat küldött az ukrán-magyar határra. Elmondása  szerint azért, hogy megvédje az ukrán menekülteket. De akkor minek létesítettek pontonhidakat a Tiszán – tette fel a kérdést Gyikij.  Ezt a harckocsik számára szánták. Ha az oroszok elfoglalták volna Kijevet, a magyar csapatok megindultak volna, hogy elfoglalják Kárpátalját. Kijev elfoglalása viszont meghiúsult. Mivel Orbán biztos abban, hogy Ukrajna vereséget szenved a háborúban, sőt akarja is Ukrajna vereségét, fel kell készülnünk nem egy b, hanem egy végső z tervvel – adta elő Gyikij.

    Az ukrán neonáci szerint a végső terv Magyarország ukrán megszállása lehetne.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

Fehér Ház: „csapatok esetleges telepítése Ukrajnába harmadik országok szuverén döntése”

Washington, 2024. február 28. szerda (MB)

     Később John Kirby, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője azzal egészítette ki Watson közlését, hogy „csapatok esetleges telepítése Ukrajnába harmadik országok szuverén döntése, ugyanakkor az Egyesült Államok és a NATO is korábban egyértelművé tette, hogy nincsenek ilyen tervei”.

     Megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy az USA és a NATO nem zárja ki, esetleg foglalkozik is annak lehetőségével, hogy a NATO-hoz nem tartozó országok hadseregeiből vezényeljen alakulatokat Ukrajnába, megbízásos (proxy) hadviselési alapon.

     Ezzel kapcsolatban megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy Zelenszkij ukrán elnök látogatást tervez Örményországba (volt szovjetköztársaság), hogy „második front” megnyitására bírja rá Jerevánt Oroszország ellen.+++

Lásd: https://vk.com/public213869489?w=wall-213869489_724

Német kancellár: a NATO és az EU nem küld csapatokat Ukrajnába

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

Fehér Ház: Nem küldenek amerikai csapatokat Ukrajnába

Washington, 2024. február 27. kedd (MB)

   Az Egyesült Államok nem küld csapatokat Ukrajnába, hogy részt vegyenek harci műveletekben – közölte kedden az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője, Adrienne Watson.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2024/02/27/nemet-kancellar-a-nato-es-az-eu-nem-kuld-csapatokat-ukrajnaba/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/Wordpress/VK

A fényképen Adrienne Watson szóvivő.

Német kancellár: a NATO és az EU nem küld csapatokat Ukrajnába

Berlin, Brüsszel, 2024. február 27. kedd (MB)

     A NATO és az EU tagállamai egyetértenek abban, hogy nem küldenek csapatokat Ukrajnába – mondta Olaf Scholz német kancellár újságíróknak Freiburg im Breisgau városban tett keddi látogatásán.

     Robert Fico szlovák miniszterelnök hétfőn közölte: az EU és a NATO tagállamainak egy része fontolgatja csapatok Ukrajnába küldését a Kijevvel kötött kétoldalú megállapodása alapján. Fico a Párizsban február 26-án tartott politikai tanácskozás ismeretében tette közzé értesülését.

     Az Elysee-palotában tartott találkozón részt vett Olaf Scholz német kancellár, Andrzej Duda lengyel elnök és további mintegy 20 uniós ország miniszterelnöke. Az Egyesült Államokat James O’Brien európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes, az Egyesült Királyságot David Cameron külügyminiszter képviselte.

     Emmanuel Macron francia elnök az európai vezetők találkozóját követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nincs konszenzus a szárazföldi csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatban, de ezt nem zárta ki a jövőre nézve. Hozzátette: a nyugati országok azt tervezik, mindent megtesznek, hogy megakadályozzák Oroszország győzelmét a konfliktusban.

    Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden enyhített Olaf Scholtz kijelentésén, és azt mondta, „a NATO nem tervezi katonai személyzet küldését Ukrajnába”.

    A Békekör tudósítója megjegyezte: ha NATO alakulatok nincsenek is, nyugati katonai szakértők, köztük NATO tisztek régóta Ukrajnában vannak, hogy segítsenek Zelenszkijéknek megvívni a háborút Oroszország ellen. A Nyugat katonai támogatása nélkül az ukrán haderő már régen összeomlott volna.+++

Kiadta: Magyar Békekör

VK/Wordpress

Sweden’s accession to NATO to force Russia to take countermeasures — Hungarian expert

According to Endre Simo, it is a historical mistake that Sweden and Finland “gave up their neutrality because of a supposed but unsubstantiated Russian military threat against them”

BUDAPEST, February 26. /TASS/. Sweden’s, as well as Finland’s accession to NATO is harmful for European security because it will force Russia to take response measures, Endre Simo, head of the Hungarian Community for Peace, a non-government organization, told TASS.

“By integrating the two neutral Scandinavian countries into NATO’s ranks, NATO wanted to harm Russia’s security even more, thereby it hurt the European security even more,” he said. “By expanding to the detriment of Russia’s security, NATO ignores the Russian security demands presented to Washington and Brussels in December 2021. This obviously makes the Russian side take countermeasures.”

According to Simo, it is “a historical mistake that the two countries gave up their neutrality because of a supposed but unsubstantiated Russian military threat against them.” Instead, in his words, they should better declare “their interest in Ukraine’s neutrality.” “According to a Hungarian proverb, ‘fear is a bad adviser,’” he noted.

“Helsinki and Stockholm would have done a good service to the Peace, if instead of joining NATO, they had called for a compromise with Russia in order to create a new European-Eurasian security and cooperation system. Starting from the useful experience of the Helsinki process of the 1970s, they should have moved on, since only collective security guarantees a fearless life,” he stressed, adding that he regrets that “the Hungarian elite gave in to NATO pressure and agreed to the inclusion of Sweden.”

“Nevertheless, I consider it important that the Hungarian government has not given up its efforts to convince its allies of the need for peace,” the Hungarian expert said.

Earlier in the day, the Hungarian parliament ratified the agreement on Sweden’s accession to NATO. Hungary became the last country in NATO to have approved Sweden’s bid. The bill on Sweden’s admission to NATO was submitted to parliament by the Hungarian government back in the summer of 2022 but was shelved because of the unfriendly rhetoric by Swedish politicians. On March 2023, Hungary’s parliament okayed Finland’s accession to NATO but postponed Sweden’s bid consideration.

The two Nordic countries applied for NATO membership on May 18, 2022, saying that this move was prompted by the developments inn Ukraine.

https://tass.com/world/1751857

Sweden’s NATO accession harms European security

Budapest, Monday, February 26, 2024 (MB)

     At the spring session of the Hungarian Parliament starting on Monday, it is preparing to vote for Sweden’s accession to NATO at the initiative of the government. There is no doubt that the liberal-socialist opposition will also vote yes along with the ruling party majority.

Sweden’s admission to NATO serves the unilateral security of NATO, is against the interests of European nations in the collective security, and harms the security of Europe. By expanding to the detriment of Russia’s security, NATO ignores the Russian security demands presented to Washington and Brussels in December 2021. This obviously prompts the Russian side to take countermeasures, according to the Hungarian Peace Community.

“It is a historical mistake that the two countries gave up their neutrality due to an assumed but unsubstantiated Russian military threat against them, instead of declaring their interest in the neutrality of Ukraine,” opined the president of the Hungarian Peace Community.

“I regret that the Hungarian elite yielded to the pressure of NATO and agreed to the admission of Sweden despite the fact that it is in our country’s interest to end the hotbed of war in the neighborhood, to make Ukraine neutral, and for us to live in good relations with both the East and the West,” he said. Endre Simó nevertheless considers it important that the Hungarian government has not given up its efforts to convince its allies of the need for peace.+++

Edited by Magyar Békekör

Svédország NATO-csatlakozása árt az európai biztonságnak

Budapest, 2024. február 26. hétfő (MB)

     A magyar országgyűlés hétfőn kezdődő tavaszi ülésszakán arra készül, hogy a kormány kezdeményezésére megszavazza Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Nem kétséges, hogy a kormánypárti többséggel együtt igennel szavaz majd rá a liberális-szocialista ellenzék is.

     Svédország NATO-felvétele a NATO egyoldalú biztonságát szolgálja, szemben áll az európai nemzetek kollektív biztonsághoz fűződő érdekével, árt Európa biztonságának. Terjeszkedésével Oroszország biztonságának kárára a NATO semmibe veszi a 2021. decemberben Washington és Brüsszel elé terjesztett orosz biztonsági igényeket. Ez az orosz felet nyilvánvalóan ellenlépesekre készteti – tartja a Magyar Békekör.  

     „Történelmi tévedés, hogy a két ország feladta semlegességét egy ellene irányuló feltételezett, de semmivel sem alátámasztott orosz katonai fenyegetés miatt, ahelyett, hogy érdekeltségét nyilvánította volna Ukrajna semlegessége iránt” – vélekedett a Magyar Békekör elnöke.

     „Sajnálom, hogy a magyar elit engedett a NATO nyomásának, és annak ellenére hozzájárult Svédország felvételéhez, hogy hazánknak is ahhoz fűződik érdeke, hogy megszűnjön a háborús góc a szomszédban, Ukrajna semlegessé váljék, mi pedig jó viszonyban élhessünk Kelettel és Nyugattal egyaránt” – jelentette ki Simó Endre, aki mindazonáltal fontosnak tartja, hogy a magyar kormány nem mondott le törekvéséről, hogy meggyőzze szövetségeseit a béke szükségességéről.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

A Nyugat alábecsülte a keleti gazdaságokat – Adatok a tisztánlátáshoz

Az orosz gazdaság méretének és jelentőségének lebecsülésével a Nyugat saját magát szigetelte el

Arnaud Bertrand írása

Az eredeti cikk linkje: https://www.tabletmag.com/sections/news/articles/is-america-the-real-victim-of-anti-russia-sanctions

Ismerjük azokat az állításokat, miszerint az orosz gazdaság jelentéktelen, vagy hogy egy Oroszországnál jóval kisebb országéval egyenértékű?  „Oroszország gazdasága akkora, mint Olaszországé.  Putyin két párral pókerezik, és nyerésre áll” – mondta Lindsey Graham, Dél-Karolinai Republikánus Szenátor, 2014-ben, a Krím félsziget megszállása után.  Az orosz diplomáciai és geopolitikai befolyás Európában, a Közel-Keleten, és Kelet-Ázsiában tapasztalható növekedése miatt tette fel a The Economist a következő kérdést: „hogy sikerülhetett ez egy olyan országnak, amelynek a gazdasága akkora, mint Spanyolországé?”

Ritkán fordul elő, hogy a Nyugat ennyire lebecsüli egy ország gazdaságának globális jelentőségét.  A francia közgazdász, Jacques Sapir, akinek szakterülete az orosz gazdaság, és aki Moszkvában és Párizsban is tanít, állítja: az ukrán háború „rádöbbentette a világot, hogy az orosz gazdaság jóval jelentősebb, mint hittük”.  Sapir szerint ezt a tévedést részben a devizák közötti különbségek okozták. Ha az orosz GDP-t egyszerűen átszámítjuk rubelből dollárba, akkor igaz ugyan, hogy az így kapott szám körülbelül Spanyolország GDP-jének felel meg, de egy ilyen összehasonlítás értelmetlen, mert figyelmen kívül hagyja a vásárlóerő-paritást (PPP), mely fogalom segítségével reálisabb képet kapunk a tényleges termelékenységről, az életszínvonalról, a jóléti mutatókról, és az erőforrások tényleges felhasználásáról.   A nemzetközi szervezetek, pl. az IMF vagy az OECD, a GDP-t inkább PPP alapon számolják.  Ha így számoljuk, az orosz gazdaság inkább olyan méretű, mint Németországé.  A két számítás közti különbség lényeges, ha az egyik eljárást alkalmazzuk, akkor egy gazdaságilag gyengélkedő Oroszország az eredmény, de ha PPP alapon számoljuk, akkor Oroszország Európa legnagyobb, és a világ egyik legjelentősebb gazdaságává válik.

 Sapir szerint más tényezőket is érdemes figyelembe venni: „mekkora a szolgáltatások része az ipari termeléshez és a nyersanyagokból származó bevételhez képest?”  Sapir úgy gondolja, hogy a szolgáltatások szektorát a jelenkor gazdasági modelljei gyakran túlértékelik az ipari termeléshez, vagy a nyersanyag termeléshez (olaj, gáz, réz, mezőgazdaság) képest.  Ha a szolgáltatásokból származó részt megfelezzük, akkor, Sapir szerint, „Oroszország gazdaságának mérete sokkal nagyobb, mint Németországé, így a világgazdaság 5-6 százalékát teszi ki.”  Inkább akkora, mint Japáné, nem pedig, mint Spanyolországé.

Ha a dolgok valós értékének szempontjából értelmezzük, a fenti számítás értelmet nyer. Értékesebb az olyan gazdasági tevékenység, amely az emberek valódi szükségleteit elégíti ki, mint a szórakoztatóipari termékek vagy a pénzügyi szolgáltatások.  A Netflix bevétele háromszor akkora, mint a Nestlé bevétele, az utóbbi a világ legnagyobb élelmiszer cége, de ez valószínűleg nem a fizikai valóságot tükrözi, hanem egyfajta piaci túlértékelést.  A Netflix nagyon jó szolgáltatás, de mivel a világon, becslések szerint 800 millióan vannak az éhezés közelében, valódi értéket a Nestlé állít elő.

A jelenlegi ukrán válságban nyilvánvalóvá vált, mennyire lebecsüljük a modern gazdaságok „régimódi” motorjait, az ipart és a nyersanyagok kiaknázását, a szolgáltatásokkal, vagy akár a „tech”-kel  szemben.  Az utóbbi időben az előbbi kategóriák értéke hirtelen megnőtt, míg az utóbbiaké csökkent.

Az orosz gazdaság tényleges méretét és fontosságát tovább torzítja az import-export folyamatok elhanyagolása.  Sapir becslése szerint az oroszok részesedése ebből kb. 15 százalék.  Oroszország nem a világ legnagyobb olajtermelője, de a világ legnagyobb olajexportőre, Szaud-Arábiát is maga mögött hagyja.  Ugyanez igaz több alapvető termékre.  A gabona a világ legfontosabb élelmiszer alapanyaga.  Oroszország a világ gabonaexportjának 19,5 százalékát mondhatja a magáénak.   A világ nikkel kereskedelméből Oroszország 20,4 százalékkal veszi ki a részét, félkész vas esetében ez az arány 18,8 százalék, a platinakereskedelem esetében 16,6, a fagyasztott hal esetében 11,2 százalék.

Mivel Oroszország a legjelentősebb termékek előállításában fontos szerepet játszik, a globális termelési lánc megkerülhetetlen szereplője, és ez kevés más országra igaz.  Az Oroszország elleni „maximális szankciók” hatása nem is hasonlít az Irán vagy Venezuela elleni szankciók hatására, az előbbi a világgazdaság drámai átrendeződésével járt.

Joe Biden nemrég visszavonta az USA Tajvannal szembeni „stratégiai kétértelműség” politikáját, mely több évtizedre nyúlik vissza.  Ebben az összefüggésben érdemes végiggondolni, hogy Kína esetében mit jelent, ha gazdaságát nem azon a szemüvegen át nézzük, amely az orosz gazdaságot így alulértékelte. Ha a kínai GDP-t egyszerűen átváltjuk amerikai dollárra, 17,7 milliárdot kapunk, míg az USA esetében 23 milliárd (az EU GDP-je USA dollárban 17 milliárd).

Viszont a PPP-alapú kínai GDP már 27,21 milliárd, míg az EU-é 20,5 milliárd, az USÁ-é pedig 23 milliárd.  PPP-alapon számolva a kínai gazdaság már hat éve megelőzte az USÁ-ét.

És mi történik akkor, ha a szolgáltatásokból származó részt csökkentjük az ipari és nyersanyag termeléshez képest?  A szolgáltatások aránya Kína esetében 53,3 százalék. Ez kisebb, mint Oroszországé, ahol 56,7 százalék.  Sapir modellje megkétszerezi a gazdaság nem szolgáltatásokból származó részét.  Így Kína a világ valós gazdaságának kb. 25-30 százalékát képviseli, amely érdekes kontraszt a jelenleg sok helyen olvasható 18-19 százalékkal szemben.  Kína és Oroszország együttes részesedése 30-35 százaléknyi. A kínai-orosz páros így valóságos behemót, elviselhetetlen kihívás az atlantistáknak, akik úgy gondolják, hogy gazdaságilag meg tudják büntetni azokat, akik nem alkalmazkodnak az ő elvárásaikhoz. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a szolgáltatás-szektor az USA esetében a gazdaság 77 százaléka, míg az EU esetében 70 százalék, olyan képet kapunk, miszerint a Nyugat tényleges gazdasági befolyása jóval kisebb, mint gondolnánk, Kínáé és Oroszországé viszont jóval nagyobb.

Van-e jelentősége a fenti számításoknak?   Az ukrajnai konfliktus, valamint a Csendes-óceáni feszültségek azt sugallják, hogy a világ megint olyan politikai és gazdasági tömbökre fog válni, mint a hidegháború idején. Ám lényeges különbség, hogy míg a hidegháború kezdetén a Nyugat a világgazdaság 50 százalékát mondhatta a magáénak, az USA pedig uralta a világ ipari termelését, hatalmas évi külkereskedelmi többletekkel, ma a Nyugat jóval gyengébb pozícióban van.  Riválisai viszont jóval kedvezőbb helyzetben vannak, mint a kommunista blokk volt 1948-ban.

Mielőtt felhúznánk az új vasfüggönyt, érdemes végiggondolni, mennyien csatlakoznának önként a nyugati oldalhoz.  Az ún. „Nyugat” országai, ideológiai és történelmi okokból, valamint a létező katonai szövetségek okán, valószínűleg egységet fognak képezni.  Viszont a Nyugat a világ népességének csak 13 százaléka, míg Kínáé és Oroszországé már 20.  A világ fennmaradó kétharmada nem elkötelezett, s a nagyrészük szeretné megőrizni ezt a státuszt.  Ha erőszakkal próbáljuk rábírni őket arra, hogy válasszanak, gyakran meglepő eredményt kapunk.

Ha azt nézzük, hogy hány ország vesz ténylegesen részt az Oroszország elleni szankciókban, akkor nehéz megmondani, hogy az új vasfüggöny Oroszországot veszi körül vagy inkább magát a Nyugatot.  Olyan jelentős USA szövetségesek, mint Szaud-Arábia vagy India világosan kimondták, hogy az orosz-ukrán konfliktusban semlegesek maradnak.

Az olajkereskedelem alakulása is érdekes dinamikát mutat.  A nyugati szankciók a világ legnagyobb olajexportőrét voltak hivatottak elszigetelni, következménye pedig az olajárak megemelkedése lett (75 dollárról 110 dollárra).  Azok az országok, amelyek nem hajlandóak részt venni a bojkottban, jóval olcsóbban jutnak olajhoz.  India akciós áron jut az orosz energiaforrásokhoz, Európa viszont jóval drágábban.  Érdemes feltenni a kérdést: ki ellen vannak a szankciók?  Hasonló a helyzet a pénzügyi eszközök (az amerikai dollár, mint tartalékdeviza, vagy a SWIFT nemzetközi pénzügyi rendszer) fegyverként való használata esetében is.  Ha a dollárhoz vagy a SWIFT-hez való hozzáférést Washington olyan feltételhez köti, amelyek nem állnak az adott ország érdekében, az eredmény a dollár elhagyása lehet, ettől pedig a nyugati világrend nemigen fog erősödni.

A fentiekből nem következik, hogy Ukrajna Oroszország általi brutális inváziója ellen nem szükséges különleges eszközökkel tiltakozni.  Az orosz terjeszkedés veszély a világbékére és a stabilitásra nézve. Viszont a Nyugat morális felsőbbrendűségi tudata a globális Dél országait nyomás alá helyezi, mely nyomás olyan döntésekre készteti őket, amelyeket más körülmények között nem hoznának meg. Ezáltal nem Oroszország fog elszigetelődni, hanem inkább maga a Nyugat.

Fordította: Hetényi Balázs

Orosz katonai attasé: Hálásak vagyunk Magyarországnak béketörekvéséért

Budapest, 2024. február 22. csütörtök (MB)

     A haza védelmezőjének napja, február 23. alkalmából szerdán fogadást adtak a budapesti orosz nagykövetségen. Oleg Szmirnov ezredes, Oroszország magyarországi katonai attaséja a következő beszédet mondta az egybegyűlteknek:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves barátaim!

Két nap múlva Oroszországban, Fehéroroszországban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban ünnepnap van, amely a Szovjetunió idején a szovjet hadsereg és haditengerészet napja volt, ma azonban már más néven, de még mindig a bátorság, a haza iránti odaadás jelképe, melyen népünk büszkén és tisztelettel köszönti szülőföldünk minden hazafiát.

Ez a nemzeti ünnep szimbolizálja hadseregünk és haditengerészetünk hősies történetét, a haza védelmezőinek minden generációja közötti megbonthatatlan köteléket.

Megtestesíti mélységes elismerésünket a haza hűséges fiainak és leányainak, mindazoknak, akik önmagukat nem kímélve harcoltak az ellenséggel a szülőföldjükért,  népükért, becsülettel és győzelemmel vészeltek át minden megpróbáltatást, és verték vissza az idegen támadásokat.

Így volt ez a Csúd-tónál, Kulikovó mezején, Poltavánál, Borogyinónál, valamint 1945. győzedelmes májusában is.

Ezen a napon mély meghajlással és a legmelegebb szavakkal tisztelegünk kedves veteránjaink előtt, akik legyőzték a nácizmust és megvédték a haza szabadságát és függetlenségét. A Nagy Honvédő Háborúban tanúsított hőstetteik örökre megmaradnak népünk történelmi emlékében, mint a hazaszeretet és a bátorság élő példája, kifogyhatatlan lelki erőt nyújtva.

Az orosz katonák és tisztek jelenlegi generációja ápolja és gyarapítja nagyapáik és dédapáik katonai hagyományait. Az ünnep alkalmából külön szeretném köszönteni a katonákat, önkénteseket, mozgósított polgárokat és más területek szakembereit, akik részt vesznek a különleges katonai műveletben. Néhányan közülük hősiesen harcolnak az Ukrajnában gyökeret vert neonácizmus ellen, védik népünket a történelmi területeinken, bátran és hősiesen szállnak szembe az ellenséggel. Mások mindent megtesznek azért, hogy katonáinkat fegyverekkel, felszereléssel, lőszerrel lássák el, és felderítsék ellenségünk terveit.

Szeretném megjegyezni, hogy ma az egész kollektív Nyugat ellenünk van, amely ukrán katonákat képez ki, fegyverekkel látja el a Zelenszkij-rezsimet, és a legsebezhetőbb orosz infrastrukturális létesítményeket keresi. És ami a legszomorúbb, hogy a nyugati fegyverekkel pusztítják a polgári létesítményeinket, ahol ártatlan civilek halnak meg. Ugyanakkor az orosz fegyveres erők semmilyen körülmények között nem támadnak ilyen célpontokat.

Tudjuk, hogy az oroszellenes koalíció propagandájának minden erőfeszítése ellenére egyre több józanul gondolkodó ember van a világon, aki megérti azokat az okokat, amelyek a különleges katonai művelet megindítására késztettek bennünket. És hálásak vagyunk Magyarországnak, ahol már közel két éve kitartóan próbálják meggyőzni NATO- és EU-szövetségeseiket a látszólag nyilvánvaló dologról: a tüzet nem lehet benzinnel eloltani!

Mindazonáltal a Nyugat, amely hibrid háborút folytat “az utolsó ukránig”, arra törekszik, hogy felossza Oroszországot és megfossza függetlenségétől.

Sehogy nem tudják megérteni: minden ilyen kísérlet kudarcra van ítélve. Katonáink és tisztjeink, egész nemzetünk önzetlenül meg fogja védeni azt, amiért nagyapáink és dédapáink harcoltak. Mindannyiunk számára az élet legfőbb értelme mindig is hazánk boldogulása és biztonsága volt, van, és lesz a jövőben is.

Kedves Barátaim!

Szeretném kifejezni köszönetemet az Önök aktív polgári szerepvállalásáért! Engedjék meg, hogy ezen az ünnep előtti napon, köszöntsek minden jelenlévőt a Haza Védelmezőinek Napja alkalmából! Kívánok Önöknek jó egészséget, boldogságot és sok életerőt a jó ügy érdekében történő újabb eredményekhez!