Boris Johnson volt brit miniszterelnök egymillió dollárt kért egy interjúért a Putyint nemrég meginterjúvoló Tucker Carlsontól – közölte kedden a tőle interjút kérő amerikai újságíró.
„Boris Johnson a Kreml játékszerének, vagy valami hasonlónak nevezett engem, mire fel arra kértem, hogy adjon interjút nekem” – adta elő Carlson. „Végül visszahívott az egyik tanácsadója, és azt mondta, kész beszélgetni önnel, de ez egymillió dollárjába fog kerülni. Az összeget amerikai dollárban, aranyban vagy bitcoinban kell kifizetni. Ez tegnap, vagy két napja történt” – közölte Tucker Carlson kedden, majd hozzátette: „Szóval rám támad anélkül, hogy megmondaná, miért tart rossznak, s miért tartja jónak magát. Ő, aki az amerikai kormány kérésére másfél évvel ezelőtt leállította az ukrajnai béketárgyalásokat, és ezzel felelőssé vált több százezer ember haláláért”.
Tucker Carlson így válaszolt a brit ajánlatára: „Azt mondtam, nemrég Putyinnal készítettem interjút, nem védem Putyint, mindenesetre ő nem kért tőlem egymillió dollárt, hogy meginterjúvolhassam”.+++
Izraeli katonák kedden Gaza városban tüzet nyitottak humanitárius segélyre várakozó emberekre, egyiküket megölték, tízet pedig megsebesítettek – jelentette az Al Dzsazira és a Wafa. Netanjahu izraeli miniszterelnök megfogadta, hogy az offenzívát a Hamász elleni teljes győzelemig folytatja – írta az AP amerikai hírügynökség.
Izrael közel 30 ezer palesztint ölt meg válaszul a Hamász Izrael ellen intézett október 7-i terrortámadására. Cselekedetét egyre többen minősítik népirtásnak szerte a világon. A brazil elnök, Ignacio Lula da Silva a hitleri Holokauszthoz hasonlította amit Netanjahu művel a palesztinokkal. Brazília hazarendelte telavivi nagykövetét. Előzőleg a Dél-afrikai Köztársaság folyamodott a hágai nemzetközi bírósághoz, hogy népirtásként ítélje el az izraeli kormány cselekedetét.
Egy izraeli emberjogi csoport arról számolt be, hogy az izraeli börtönökben fogvatartott palesztinokkal szemben őreik naponta alkalmaznak erőszakot. Belépnek a cellákba, minden indok nélkül ütlegelni kezdik a rabokat botokkal, összerúgják és ököllel verik őket. Kínzás amit művelnek. Az izraeli Orvosok az Emberi Jogokért hétfői jelentésében közölte, a fogvatartottak beszámoltak arról, hogy az őrök rájuk vizeltek, és arra kényszerítették őket, hogy megcsókolják az izraeli zászlót, és levetkőzzenek. A foglyokat túlzsúfolt cellákban tartják fogva, és sokáig nem adnak nekik vizet.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa szerint erőszakot alkalmaznak a fogvatartott palesztin nőkkel és lányokkal szemben is. Hiteles jelentések szerint legalább kettőt megerőszakoltak, másokat pedig „a szexuális zaklatás többféle formájának vetettek alá”, férfi tisztek levetkőztették, átkutatták, és lefotózták őket „megalázó körülmények között” – mondta a jelentésekből idézve.
ENSZ tisztviselők szerint a háború miatt már a gázai palesztinok mintegy 80 százaléka kényszerült elhagyni otthonát, a lakosság egynegyede éhezik.
Benny Gantz, Netanjahu háromfős háborús kabinetjének egyik tagja arra figyelmeztetett, hogy az izraeli offenzíva az egyiptomi határ mellett fekvő Rafahig terjed, ha az izraeli túszokat nem szabadítják ki a muszlim szent hónap, a ramadán kezdetéig, március 10-ig. Rafahban a gázaiak több mint a fele, 2,3 millió ember keresett menedéket a harcok elől.
Egyiptom falat épít a határon, hogy elejét vegye a menekültek tömeges beáramlásának. Kairó közölte, hogy ha Izrael támadást intéz Rafah ellen, felmondja az Izraellel kötött biztonsági megállapodást.
Izrael háborús magatartása ellen az Európai Unió 27 tagállama közül 26-an tiltakoztak. Az egyetlen tagállam kormánya, mely nem volt hajlandó megálljt parancsolni Izraelnek, a Szijjártó Péter külügyminiszter képviselte magyar kormány volt.+++
A látványosan fejlődő magyar-kínai kapcsolatban felvetődött a két ország közti belbiztonsági együttműködés kialakítása – jelentette a Magyar Békekör tudósítója hétfőn.
Vang Hsziao-hung kínai közbiztonsági miniszter Pintér Sándor belügyminiszterrel folytatott budapesti megbeszélése oly pozitívnak bizonyult a biztonság és a stabilitás garantálása tekintetében, hogy a pekingi politikust Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta.
A kínai miniszterrel folytatott tárgyalásokon nem csak szó esett a magyar terrorelhárítás felépítéséről és képességéről, hanem konkrét összefüggésekben is felmerült az együttműködés szükségessége. Kína magyarországi beruházásait és építkezéseit ugyanis nem mindenki nézi jó szemmel, hanem ellenkezőleg, szeretné meghiúsítani a két ország kölcsönös előnyére váló gazdasági kooperációt.
A téma ismerői szerint szeretnék elhárítani a magyarországi kínai gazdasági objektumokat, a szaporodó kínai üzemeket és az épülő Budapest-Belgrád vasútvonalat fenyegető veszélyeket. A biztonsági együttműködést különösen fontosnak tartják olyan előzmények ismeretében, mint amilyen az Északi Áramlat 2 gázvezeték, vagy a kercsi híd felrobbantása, s számos más terrortámadás volt.
Kína szeretné biztonságban érezni magyarországi beruházásait, és ez iránti igényét a magyar fél is kénytelen tiszteletben tartani – mondták.
Mint a Reuters írta, Vang Hsziao-hung reményét fejezte ki, hogy a határokon átívelő nemzetközi bűnözés, és a terrorizmus elleni küzdelem részét fogja képezni a magyar-kínai viszonynak. A kínai miniszter utalt arra, hogy a biztonsági és a bűnüldözési képesség fokozása Kína legfelső vezetésének igénye, Hszi Csin-ping kínai elnök szorosan összekapcsolta a kínai selyemút kezdeményezéssel, melynek keretében Kína együttműködik a világ többi részével kereskedelmi és infrastrukturális téren.+++
Amerika válaszlépéseket fontolgat Navalnij miatt – írja az erősen neokonzervatív beállítottságú index.hu
Alkeszej Anatoljevics Navalnij, mint ismeretes, egy orosz börtönben halt meg pár nappal ezelőtt. A 47 éves fogvatartott, a hírek szerint séta közben lett rosszul, és a hozzá hívott orvosok már nem tudtak segíteni rajta. Valószínűleg vérrög okozta halálát.
A nyugati propagandagépezet egyből beindult, 15 perccel a haláleset után, kivizsgálások teljes hiányában, Berlin, Párizs, London, Washington, Prága, mind személyesen Vlagyimir Putyint okolta Navalnij haláláért, Washington “válaszlépéseket” fontolgat. A narratíva szerint Navalnij népszerű Putyin kritikus volt, akit a diktatúra börtönbe zárt, nehogy a nép által kívánt nyugati demokráciát terjeszthesse Oroszországban. A világ józan többsége, természetesen, nem így gondolja.
Érdekes, hogy amikor az amerikai állampolgársággal is rendelkező Gonzalo Lira kínzások közepette hal meg egy ukrán börtönben, azután, hogy Lira olyan videókat tett közzé a youtube-on, amelyek erős kritikákkal illették nem csak Zelenszkij, hanem Joe Biden politikáját is, akkor az USA semmilyen válaszlépést nem helyezett kilátásba. Mi több, az USA bizonyára meg is menthette volna Lirát, ha Zelenszkijre időben rászól, de a kínzások közepette sem voltak hajlandóak szót emelni saját állampolgárukért. De említhetnénk Julian Assange esetét is, akit egy angol börtönben tartanak fogva olyan körülmények között, amely sok nemzetközi szervezet szerint kínzásnak minősül, vagy a Biden ellenes tüntetések alatt az amerikai rendőrök által lelőtt Ashli Babbitt esetét is. Ezekért az emberekért senki sem fontolgat válaszlépést. Emellett az USA börtönökben is történnek váratlan elhalálozások. Ilyen volt pl. Jeffrey Epstein „öngyilkossága” is.
Navalnij, politikai értelemben igen színes egyéniség volt. 2000-2007 között a Jabloko párt tagja volt, mielőtt megalapította volna a “Narod” nevű etno-nacionalista szervezetet. Mint Narod-aktivista, Navalnij a bevándorlás és az Oroszországban élő iszlám vallásúak ellen agitált, általában rasszista felhangokkal. Azt hihette, hogy ezzel népszerűvé válhat Oroszországban, de reménye meghiúsult: Oroszországba van bevándorlás, de szabályozott, nem jelent különösebb társadalmi problémát, továbbá az Iszlám közösséggel és országokkal is kiegyensúlyozottak a kapcsolatok. Navalnij egyébként támogatta Oroszország bevonulását Grúziába és több “Orosz Felvonulás” nevű eseményt szervezett. Egy másik aktivista, Jevgenyija Albatsz segítségével Navalnij hathónapos ösztöndíjat nyert az amerikai Yale egyetemre a Yale World Fellows programba.
Hazatérése után Navalnij “korrupció-ellenes aktivistává” vált, sok orosz cégről és politikusról tett közzé állításokat, amelyek gyakran rágalmazási pereket vontak maguk után. A nyugati közbeszéd 2011 óta szól Navalnijról, mint “ellenzéki aktivistáról”, miután Navalnij a teljes Egyesült Oroszország pártot “tolvajnak” nevezte, és azt állította, hogy az orosz választásokat csalással nyerték meg. Politikai karrierjének csúcspontja a 2013-as moszkvai polgármester választás volt, ahol a szavazatok 27,24 %-át szerezte meg Szergej Szobjanyin mögött.
2013 után előszőr korrupciós ügyekben (Kirovlesz és Yves Rocher) ítélték el őt és testvérét, de nem kaptak letöltendő börtönbüntetést. Mindeközben élvezték az Európai Ember Jogi Bíróság teljes támogatását is. 2020-ban, állítólagos megmérgezése után Navalnij Németországba ment, ahol azt állították, hogy Novicsokkal mérgezték meg. Arról egy hosszabb tanulmányt lehetne írni, hogy a Novicsok történet miért nagyon valószínűtlen, mindenesetre az állítást Moszkva cáfolta. Németországból, kórházi kezelése után, visszatért Oroszországba, ahol 19 évre ítélték el az előzetes letartóztatás feltételeinek megszegéséért, a bíróság hitelének aláásásáért, a náci ideológia rehabilitálásáért, valamint szélsőséges tevékenységekben való részvételért és finanszírozásukért.
Navalnij azóta ült. Halálának okát jelenleg is vizsgálják. Természetes halállal halt meg, vagy idegenkezűség okozta halálát? A kivizsgálás mindenképpen szükséges, már csak halálának időzítése miatt is. Alig néhány napja Tucker Carlson több videót készített Oroszországról, köztük egy interjút Putyinnal, amelyből a nyugati narratívával ellentétben, Oroszországról nem az a kép alakul ki, mintha brutális diktatúra volna. Lehet, hogy valakik feledtetni akarták az Oroszországról kialakított pozitív képet? A haláleset mindenesetre erősíteni látszik a nyugati narratívát Tucker Carlson oknyomozó munkájával szemben. Ezért sem lehet kizárni, hogy bizonyos amerikai hárombetűs szervezet is szerepet játszhatott Navalnij halálában. Noha az orosz börtönkörülmények bizonyára nem kedveznek az egészségnek, nem lehet kizárni a “német egészségügy” közbenjárását sem. Az ukrán háború óta tudjuk, hogy Oroszországban történnek merényletek külföldi megrendelésre (pl. az Alexander Dugin elleni merénylet, amelyben Dugin lánya vesztette életét).
The Prime Minister of Hungary made another concession to the pro-war policy: he announced that the parliament will vote for Sweden’s accession to NATO, the correspondent of the Hungarian Peace Community reported on Sunday.
At the European Union summit in Brussels on February 1, Viktor Orbán withdrew his veto and voted to give Ukraine 50 billion euros, speed up the transfer of missiles, artillery shells, and ammunition to the Ukrainian armed forces, and increase European military production. Orbán also signed the EU’s final statement, according to which Ukraine will be supported as long as necessary.
In his annual evaluation speech in Budapest on Saturday, Viktor Orbán tried to counterbalance his concessions to pro-war politics by announcing that he would not allow Hungary to be dragged into the war.
According to experts, the Hungarian Prime Minister’s peaceful intentions are not supported by his concessions to the war supporters. The financial and military support of Kiev, as well as Sweden’s NATO membership, favors the continuation of the war as opposed to the desired political settlement.
The integration of Sweden into NATO indicates that the Western alliance wants to continue its expansion to the East. The Hungarian government’s consent to NATO expansion means that it rejects the fulfillment of Russia’s security demands put forward on December 15, 2021, including that NATO abandon its eastern expansion.
Viktor Orbán’s government has thereby embraced NATO’s policy, according to which security is not indivisible, and the enforcement of the military bloc’s security at the expense of Russia is permissible.
Since Moscow represents the opposite of this, namely the indivisibility of security, and that no one grants their own security at the expense of others, the Hungarian government’s decision amounts to strengthening the confrontation and weakening our national sovereignty – evaluated the correspondent of the Magyar Békekör.+++
Magyarország miniszterelnöke újabb engedményt tett a háborúpárti politikának: bejelentette, hogy a parlament meg fogja szavazni Svédország csatlakozását a NATO-hoz – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.
Orbán Viktor az Európai Unió február 1-i brüsszeli csúcsértekezletén visszavonta vétóját, és megszavazta, hogy Ukrajnának adjanak 50 milliárd eurót, gyorsítsák meg rakéták, tüzérségi lövedékek, lőszerek átadását az ukrán fegyveres erőknek, és fokozzák az európai hadiipari termelést. Orbán aláírta az EU zárónyilatkozatát is, amely szerint Ukrajnát addig fogják támogatni, amíg csak kell.
Szombaton mondott budapesti évértékelő beszédében Orbán Viktor azzal igyekezett ellensúlyozni a háborúpárti politikának tett engedményeit, hogy közölte: nem engedi meg, hogy Magyarországot belerántsák a háborúba.
Szakértők szerint a magyar miniszterelnök békés szándékát nem támasztják alá a háborúpártiaknak tett engedményei. Kijev anyagi és katonai támogatása, valamint Svédország NATO tagsága a háború folytatásának kedvez az áhított politikai rendezéssel szemben.
Svédország integrálása a NATO-ba arra utal, hogy a nyugati szövetség folytatni akarja terjeszkedését Keletre. A magyar kormány hozzájárulása a NATO expanziójához azt jelenti, hogy elutasítja Oroszország 2021. december 15-én előterjesztett biztonsági követeléseinek teljesítését, köztük azt, hogy a NATO hagyjon fel keleti terjeszkedésével.
Orbán Viktor kormánya ezzel magáévá tette a NATO politikáját, miszerint a biztonság nem oszthatatlan, a katonai tömb biztonságának Oroszország kárára történő érvényesítése pedig megengedett.
Mivel Moszkva ennek az ellenkezőjét képviseli, nevezetesen a biztonság oszthatatlanságát, s hogy senki sem érvényesítheti saját biztonságát mások rovására, a magyar kormány döntése a szembenállás erősítésével ér fel, nemzeti szuverenitásunkat pedig gyengíti – értékelte a Magyar Békekör tudósítója.+++
BUDAPEST, February 15. /TASS/. The EU leadership is making a mistake by supporting ongoing military operations in Ukraine because Russia has shown its readiness for a serious compromise, Endre Simo, head of the Hungarian Community for Peace non-governmental organization, said.
“I consider it wrong that the current EU leadership continues the war instead of coming to terms with Russia,” the Hungarian political scientist told TASS, commenting on the Ukrainian conflict. He pointed out that, in his recent interview with US journalist Tucker Carlson, Russian President Vladimir Putin had shown that Russia was ready for a serious compromise on Ukraine.
Simo believes that the leading countries of the European Union – Germany and France – as well as the EU leadership, are under the false illusion that they can defeat Russia. The EU describes Ukraine’s victory over Russia as being in its “strategic interest,” subordinating the other purposes of the community to the exclusive purpose of war. “Our people are paying the price for the war. Sanctions are affecting the living standards of our people. And what is most serious, the current leadership of the EU is sacrificing the Ukrainian people on the altar of its selfish interests,” Simo noted.
When asked what message he would send to Western leaders, the expert said that Hungary and the Hungarian people would like to live in peace and maintain good relations with both the East and the West. Simo believes that any responsible politician must think about the interests of his or her own country and the majority of its citizens rather than be guided by the selfish interests of a narrow elite.
In his interview with Carlson, Putin said that Russia had never rejected dialogue on Ukraine, but clarified that, after the talks in Istanbul in March 2022 were disrupted by outside actors, Moscow would not take the first step.
Moszkva, Washington, 2024. február 15. csütörtök (MB)
Egy héttel Tucker Carlsonnak az orosz elnökkel készült interjúja után, melynek révén a nyugati közvélemény korrekt információban részesülhetett Oroszország nyitottságáról az ukrajnai konfliktus politikai rendezését illetően, Putyin megerősítette, bárki legyen is az Egyesült Államok következő elnöke, Moszkva kész együttműködni vele egy békés világ megteremtéséért – jelentette a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.
A Rosszija-1 televízióban Pavel Zarubinnal folytatott beszélgetésén Putyin reagált Donald Trumpnak arra a kijelentésére, mellyel felajánlotta Oroszországnak, hogy tegyen, amit akar azzal a NATO tagországgal, amely nem fizet eleget a NATO kasszájába. „Ez az ő dolguk, tegyenek, amit akarnak. Van ugyan némi logika abban, amit Trump mond, de az európaiak másképpen látják. Az európaiak azt akarják, hogy az USA kitartson a NATO megalapításakor vállalt szerepe mellett, s ingyen védje meg őket” – mondta.
Putyin Biden amerikai elnökről és Antony Blinken külügyminiszterről is szót ejtett. Bidenről azt mondta, hogy a jelöltek közül őt részesítené előnyben, mert tapasztaltabb és kiszámíthatóbb, egy régi iskola politikusa. „Biden gyenge adminisztrációja odaadta Ukrajnát Oroszországnak” – mondta a TASZSZ tudósítása szerint. „Mindenesetre mi bárkivel együtt fogunk dolgozni, akit Amerika népe megválasztott” – szögezte le. Blinkent a „mi emberünknek” nevezte, mert az amerikai külügyminiszter de facto elismerte, hogy Kijev és szomszédos vidéke Oroszországhoz tartozott. Oroszország lejáratásának és démonizálásának szándékával ugyanis Blinken többször előhozakodott azzal, hogy Oroszországban a cárizmus idején pogromokat követtek el a zsidók ellen, nagyapja ezért kényszerült elmenekülni Oroszországból – mint előadta – Kijevből.
Blinkennek nem volna szabad ilyen kijelentéseket tennie, mert még belebukhat – óvta az orosz elnök az amerikai diplomácia vezetőjét.
A pogromokat a vele interjút készítő Tucker Carlson is szóba hozta az interjún kívül folytatott beszélgetésen. Putyin szerette volna, ha meginterjúvolója az interjú keretében tette volna fel kérdését, mint azt előzetesen tervezte, de tervétől más tekintetben is eltért.
Az orosz elnök TV-interjújára reagálva Donald Trump, az amerikai republikánusok legesélyesebb elnökjelöltje úgy vélekedett, hogy Putyin Bidenről és kormányáról szóló kijelentései az ő személyének szánt jókívánsággal érnek fel. „Nagy bók ez nekem” – mondta, s megismételte: elnökként jól kijött Putyinnal. Ígéretet tett az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus gyors megoldására.
Annalena Baerbock német külügyminiszterről Putyin azt mondta, nemcsak Oroszországgal, hanem saját országával szemben is ellenségesen viselkedik: “Nem gondolná az ember, hogy egy ilyen szintű állami tisztviselő ennyire figyelmen kívül hagyja saját országa és saját népe gazdasági érdekeit” – jelentette ki.
Az ukrajnai orosz katonai beavatkozásról Putyin úgy nyilatkozott, hogy Oroszországnak már korábban be kellett volna avatkoznia, de azért nem lépett katonailag, mert szerette volna békés úton megoldani a kérdést. Ezért vállalt garanciát a minszki megállapodások teljesítésére, de be kellett látnia, hogy hiába bízott német és francia kollégáinak becsületességében, sem Angela Merkel volt kancellárnak, sem François Hollande volt elnöknek nem állt szándékában végrehajtani az egyezményt, mint később maguk is nyilvánosan elismerték.
A valóság elferdítésének nevezte, hogy Oroszország azért lépett katonailag, mert a NATO támadással fenyegette Oroszországot. „Én ilyesmit sosem állítottam. Természetesen aggasztott, és továbbra is aggaszt bennünket annak lehetősége, hogy Ukrajnát bevonják a NATO-ba, mert az veszélyt jelentene a biztonságunkra” – mondta.
Visszatérve Tucker Carlsonnak adott interjújára, amelyet eddig több mint 200 millióan néztek meg, Putyin azt mondta, hálás neki, mert lehetővé tette, hogy a nyugati közvélemény és politikusok betekintést nyerhessenek nézeteibe és szándékaiba. E tekintetben „közvetítőnek” minősítette Tucker Carlsont. Ugyanakkor megvallotta, nem teljesen elégedett az interjúval, mert kiélezett kérdésekre készült válaszolni, de Carlson más taktikát választott.
Az amerikai újságíró lehetséges sorsáról szólva azt mondta, nem irigyli a helyzetét, bár Tucker Carlson tisztában volt vele, mire vállalkozik. Ha letartóztatnák, mint ahogyan egyesek szeretnék, lehullana az álarc a liberális amerikai demokrácia mibenlétéről – vélekedett Putyin, a Békekör tudósítója szerint, a Rosszija-1 TV-ben szerdán folytatott beszélgetésen.+++
Kiadta: Magyar Békekör
VK/Wordpress
A fényképen Putyin orosz elnök beszélget Pavel Zarubinnal a Rosszija-1 TV-ben 2024. február 14-én.
Oroszország továbbra is kész a párbeszédre és az együttműködésre Magyarországgal minden lehetséges tekintetben – tudatta Jevgenyij Sztanyiszlavov, az Orosz Föderáció magyarországi nagykövete szerdán.
A diplomata kijelentése azon a fogadáson hangzott el, amelyet a budapesti orosz nagykövetségen adtak a Diplomaták Napja alkalmából.
A fogadást megelőzően kerekasztal beszélgetést tartottak Jemeljan Ignatjevics Ukraincevről, Nagy Péter cár neves diplomatájáról, aki békeközvetítői küldetésre vállalkozott II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a Habsburgok között.
Mint Sztanyiszlavov nagykövet tudósítónknak elmondta, véleménye szerint a kiegyezés többek között azért hiúsult meg, mert Oroszország gyenge volt, és nem tudta szavatolni Magyarország függetlenségét az Osztrák Monarchiával szemben.
Ukraincev Ignatjevics nagykövet diplomáciai küldetésének teljesítése közben 67 évesen betegségben halt meg Egerben 1708. szeptember 10-én. Földi maradványait egri sírja őrzi.+++
Az orosz elnök kész komoly kompromisszumra Ukrajnáról – állította a Putyint meginterjúvoló Tucker Carlson hétfőn egy dubaji tanácskozáson.
Az amerikai újságíró elmondta, hogy Putyinnal az interjún kívül is beszélgetett, bár nem hozta nyilvánosságra, miről.
Interjújában Putyin kijelentette: Oroszország sohasem utasította el a párbeszédet Ukrajnáról, de a 2022. márciusi isztambuli béketárgyalás megszakítása miatt a tárgyalás felújítására irányuló első lépést azoknak kell megtenniük, akik megszakították a béketárgyalást.+++
Magyar Békekör 