A palesztin néppel való szolidaritás világnapján, szerdán a Magyar Békekör megbízásából Petráss László alelnök felkereste a budapesti palesztin nagykövetséget és átadta a Békekör alábbi üzenetét:

A Magyar Békekör szolidaritásáról biztosítja a palesztin népet a független, önrendelkező palesztin állam kivívásáért folytatott harcában. Elítéljük azokat, akik meg akarják akadályozni az önálló palesztin állam létrejöttét. Gyalázatosnak tartjuk az izraeli vezetés törekvését, hogy népirtással próbáljon kitérni a palesztin állam létrehozását előíró ENSZ határozatok valóra váltása elől. Háborús bűntettnek tartjuk ártatlan emberek, köztük gyermekek ezreinek lemészárlását. Alávalónak tartjuk és elítéljük a palesztin szélsőségesek izraeli civilek ellen elkövetett vérengzését és túszszedését is, mert terrorizmusra nem lehet igazságos államot építeni. A Magyar Békekör azt akarja, hogy Palesztina és Izrael két önálló, független államként békében éljen egymás mellett!

The Hungarian Community for Peace assures the Palestinian people of its solidarity in their struggle for an independent, self-governing Palestinian state. We condemn those who want to prevent the establishment of an independent Palestinian state. We consider nefarious the Israeli leadership’s attempt to evade the implementation of the UN resolutions requiring the establishment of a Palestinian state to be a reality through genocide. We consider the slaughter of thousands of innocent people, including children, a war crime. We also consider the carnage and hostage-taking committed by Palestinian extremists against Israeli civilians to be outrageous, because a just state cannot be built on terrorism. The Hungarian Community for Peace wants Palestine and Israel to live side by side in peace as two separate, independent states!

Vice President László Petráss on behalf of the Hungarian Community for Peace

Has the Hungarian government made the EU think?

Brussels, Tuesday 28 November 2023 (MB)

The Hungarian government made the European Union think, urging a review of the community’s policy on Ukraine, and indicated that it does not wish to be a part of further decisions that have proven not to achieve their goals. Namely, they do not bring the Russian economy to its knees, and they do not lead to the strategic defeat of Russia, the correspondent of the Hungarian Community for Peace reported from Brussels on Tuesday.

Charles Michel, the President of the European Council, who visited Budapest on Monday, might has been convinced that Prime Minister Viktor Orbán does not necessarily, nor exclusively, make Hungary’s relationship with Ukraine’s financial support dependent on financial benefits, but also on geopolitical considerations.

Charles Michel, accustomed to the logic of the center, could perceive that not only western winds blow in Hungary, and that the center cannot neglect to take into account specific national interests, such as the Hungarian interest in good relations with the East. Orbán could indicate to his guest that Hungarian politics can help to resolve the EU’s anti-Russian convulsions and to restore normal cooperation, even if the center is not yet prepared for it, even though he senses that his policy so far has not brought the hoped-for results.

It is not clear what conclusion Charles Michel reached from the conversation, and whether he is ready to put the discussion on the evaluation of the Ukraine strategy so far on the agenda at the EU summit in mid-December. Nevertheless, it must be taken into account that, in the event of rejection of the Hungarian demand for financial accountability and the re-evaluation of political-military support, Budapest may veto additional 50 billion euros of support to Kiev and the start of negotiations regarding Ukraine’s EU accession.

It is rumored that Orbán did not give in to the prospect of the possible disbursement of funds owed to Hungary but withheld. “What goes, goes, and is not a function of political considerations,” he could say in a milder way.

The Western European powers will obviously not only deal with Orbán’s wishes, if they deal with the review of their current Ukraine policy at all. Rather, they may be forced to do so by the facts: Kyiv’s power has waned, the anti-Russian sanctions are backfiring, the US Congress has ordered a halt to the persistent support of Ukraine.

In the next two weeks, it will be clear whether they will continue to push the current line or if they will move out of the deadlock. If they push further, the unity of the EU may be broken, but if they move out, Kiev may find itself in an even more difficult situation.

Orbán’s letter and Charles Michel’s visit indicate that burning questions await answers in Brussels. It’s just not known whether the political elite, which bet everything on one horse: the defeat of Russia, will be able to overcome itself.+++

Edited by the Hungarian Community for Peace

VK/Wordpress/Facebook

Gondolkodóba ejtette a magyar kormány az EU-t?

Brüsszel, 2023. november 28. kedd (MB)

     A magyar kormány gondolkodóba ejtette az Európai Uniót azzal, hogy sürgette a közösség Ukrajna-politikájának felülvizsgálását, és jelezte, hogy nem kíván olyan további döntések részesévé válni, amelyekről bebizonyosodott, hogy nem érik el céljukat. Nevezetesen nem kényszerítik térdre az orosz gazdaságot, és nem vezetnek Oroszország stratégiai legyőzéséhez – jelentette kedden a Magyar Békekör tudósítója brüsszeli körökből.

    A hétfőn Budapestre látogatott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke meggyőződhetett arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem feltétlenül, és nem is kizárólag anyagi előnyöktől teszi függővé Magyarország viszonyulását Ukrajna pénzügyi támogatásához, hanem geopolitikai megfontolásokból is.

     A centrum-logikához szokott Charles Michel érzékelhette, hogy Magyarországon nem csak nyugati szelek fújnak, és a centrum nem tekinthet el olyan sajátos nemzeti érdekek figyelembe vételétől, mint amilyen a jó viszonyhoz fűződő magyar érdek a Kelettel. Orbán jelezhette vendégének, hogy a magyar politika segíthet az EU oroszellenes görcseinek feloldásában, és a normális együttműködés helyreállításában, még akkor is, ha a centrum még nem készült fel rá, noha érzékeli, hogy eddigi politikája nem hozta meg a remélt eredményt.

     Nem világos, milyen következtetésre jutott a beszélgetésből Charles Michel, és kész-e napirendre tűzni az eddigi Ukrajna-stratégia értékeléséről szóló vitát az EU december közepén esedékes csúcsértekezletén. Mindazonáltal számolni kell azzal, hogy az anyagi elszámoltatással, és a politikai-katonai támogatás újraértékelésével kapcsolatos magyar követelés elutasítása esetén Budapest vétót emelhet Kijev további 50 milliárd eurós támogatása, és az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások megkezdése ellen.

     Úgy tudni, Orbán nem adta be derekát a Magyarországnak járó, de visszatartott pénzek esetleges folyósítása kilátásba helyezésének. „Ami jár, az jár, nem pedig politikai megfontolás függvénye” – hangozhatott el enyhébb fogalmazásban.

      A nyugat-európai hatalmak nyilván nem csak Orbán kívánságára foglalkoznak majd, ha egyáltalán foglalkoznak eddigi Ukrajna-politikájuk felülvizsgálásával. Sokkal inkább a tények kényszeríthetik rá őket: fogytán a kijevi erő, az oroszellenes szankciók visszaütnek, az amerikai kongresszus megálljt parancsolt Ukrajna nyakra-főre támogatásának.

      A következő két hétben derül majd ki, tovább erőltetik-e az eddigi vonalat, vagy kimozdulnak a holtpontról. Ha tovább erőltetik, megbomolhat az EU egysége, ha viszont kimozdulnak, Kijev kerülhet még nehezebb helyzetbe.

      Orbán levele, és Charles Michel vizitje arra utal, hogy égető kérdések várnak válaszra Brüsszelben. Csak azt nem tudni, vajon képes-e felülkerekedni önmagán az a politikai elit, amely mindent egy lóra tett fel: Oroszország legyőzésére.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2023/11/25/orban-viktor-levele-brusszelnek-charles-michel-budapestre-siet/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

Orbán Viktor levele Brüsszelnek – Charles Michel Budapestre siet

Brüsszel, 2023. november 25. szombat (MB)

     A magyar kormány azt akarja, hogy az Európai Unió állam- és kormányfőinek december közepén esedékes tanácskozásán tisztázzák az Unió Ukrajnával kapcsolatos stratégiáját, máskülönben Magyarország nem fogja támogatni Ukrajna 50 milliárd eurós újabb támogatását, Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését az EU-val, sem az újabb szankciókat Oroszország ellen – tűnik ki abból a levélből, melyet Orbán Viktor írt Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, s melynek hatására Charles Michel hétfőn sietősen Budapestre utazik – értesült a Magyar Békekör tudósítója szombaton.

     „Az Európai Tanácsnak őszinte és nyílt vitát kell folytatnia az EU ukrajnai stratégiai céljainak megvalósíthatóságáról” – áll a magyar miniszterelnök levelében. Orbán különösen fontosnak tartja ezt olyan körülmények között, amikor az Egyesült Államok esetleg nem fogja tudni folytatni Kijev finanszírozását, tekintettel az amerikai kongresszus ellenállására.

      Mint ismeretes, Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója november 13-án beismerte, nem bírják a végtelenségig támogatni Ukrajnát, s ahogy múlik az idő, úgy csökken Amerika képessége Kijev megsegítésére. „Az ablak becsukódik” – mondta Sullivan, nem tudnak mindent megadni Ukrajnának, amire szüksége volna.

      Közvetve Oroszország stratégiai legyőzésére, és Ukrajna NATO-ba integrálására célozva Orbán felteszi a kérdést: „Még mindig reálisan elérhetőnek tartjuk ezeket a célokat? Fenntartható-e ez a stratégia az Egyesült Államok erőteljes támogatása nélkül? Természetesnek tekinthetjük az Egyesült Államok folyamatos támogatását? Hogyan képzeljük el Európa biztonsági architektúráját a háború után?” Majd hozzáteszi: „az Európai Tanács nincs abban a helyzetben, hogy kulcsfontosságú döntéseket hozzon a javasolt biztonsági garanciákról vagy kiegészítő pénzügyi támogatásról Ukrajnának, jóváhagyja az EU szankciórendszerének további megerősítését, vagy megállapodjon a bővítési folyamat jövőjéről, hacsak nem születik konszenzus Ukrajnával kapcsolatos jövőbeli stratégiánkról.”

     Brüsszelben attól tartanak, hogy ha nem sikerül kompromisszumra jutniuk Magyarországgal, a magyar kormány többé nem fogja megszavazni az Oroszország elleni szankciókat, s megtorpedózza a Kijev anyagi és katonai támogatását célzó uniós mechanizmust. Kétoldalú segélyekkel lehet ugyan megkerülni a közös segítség elmaradását, de csak addig, ameddig Ukrajnával meg nem kezdődnek a csatlakozási tárgyalások.

     „Orbán Viktor az Európai Unió Ukrajna politikájának felrobbantásával fenyegetőzik” – írta a Politico némi túlzással.

     Charles Michel budapesti látogatását békéltető missziónak tekintik Brüsszelben. Úgy vélik, a magyar miniszterelnököt leszerelhetik a Magyarországnak járó befagyasztott pénzek átutalásával, hiszen Orbán nem semleges Magyarországot akar, hanem pénzt. „Nem volt jó ötlet a befagyasztás” – mondta egy EU tisztségviselő, hozzátéve, hogy Budapesten „szkanderezés következik”.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

Kiegyezést keres a Nyugat Oroszországgal?

New York, 2023. november 24. péntek (MB)

     Az Egyesült Államok arról tanácskozik európai szövetségeseivel, hogyan lehetne béketárgyalásba bocsátkozni Ukrajnáról az oroszokkal – értesült a Magyar Békekör tudósítója szombaton.

    A megbeszélések középpontjában az áll, hogy Kijevnek milyen területekről kellene lemondania a békéért cserében. Az amerikai engedékenység hátterében az húzódhat meg, hogy a kijevi rezsim, a nyugati katonai és pénzügyi segítség dacára képtelenek bizonyult Ukrajna elvesztett területeinek visszahódítására. A katonai eredménytelenség láttán több NATO-tagállam törvényhozása, sőt végrehajtó szerve is megfontolja a további támogatást. Az eredménytelennek bizonyult „beruházás” miatt megnőtt a háborút és az ukrán vezetés további támogatását elutasító ellenzéki erők tábora, mind az USÁ-ban, mind Nyugat-Európában szárnyra kap a nézet, hogy ki kellene egyezni Oroszországgal.

    A „békét, területi engedményekért cserében” koncepció szerint a NATO-nak és az Európai Uniónak kiigazítania kellene Ukrajnával kapcsolatos eddigi politikáját, le kellene építenie Kijevnek nyújtott támogatását, és meg kellene barátkoznia annak gondolatával, hogy Oroszországot nem tudják legyőzni.

     A nyugati politika felülvizsgálata nem könnyű feladat, hiszen a NATO vilniusi csúcsértekezletén még úgy foglaltak állást, hogy „Nem ismerjük el és soha nem is fogjuk elismerni Oroszország illegitim annektálásait, köztük a Krímét”.

     A területi engedmények gondolata az ukránok körében is teret nyer, hiszen látják az ellentámadás sikertelenségét, és az emberéletben bekövetkezett óriási veszteséget. Vezető körökben is mindinkább belátják, hogy Zelenszkij elnök béketerve alapján nem tudnak békét kötni, hiszen kellő erő híján irreális a területi integritáshoz ragaszkodás.

     „Ukrajnát sokkolta, hogy nyugati szövetségesei ennyire alábecsülték az oroszok erejét az ukrán ellentámadás visszaverésében” – mondta a Bloomberg hírügynökségnek Zelenszkij egyik közvetlen munkatársa.

      Amerika és szövetségeseinek tárgyalásain felmerült Zelenszkij elmozdításának lehetősége is, hiszen az ukrán elnök kérlelhetetlen ellensége a békekötésnek, ragaszkodik a Krím és a Donbász visszaadásához, és az orosz katonai erő visszavonásához. De a NATO-szövetségeseknek ennél is komolyabb gondot okoz Moszkva hármas célja az ukrajnai különleges katonai művelettel: Ukrajna nácitlanítása, demilitarizálása és semlegessé nyilvánítása. Ezek ugyanis nem területi engedményektől függő kérdések, hanem az európai, sőt, immár az eurázsiai biztonságot érintő nemzetközi kérdések, melyek lényege a 2021. december 15-én előterjesztett orosz biztonsági követelések teljesítése. (Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2023/11/22/eurazsiai-biztonsagi-csucsertekezlet-minszki-kezdemenyezes/

     A nyugati szövetségesek eddig hallani sem akartak az orosz biztonsági követelések (lásd: https://bekekor.wordpress.com/2021/12/17/oroszorszag-a-kelet-europaba-telepitett-nato-csapatok-es-fegyverzetek-kivonasara-szolitotta-fel-a-nyugati-szovetseget/) kielégítéséről.

     A „békét, területi engedményekért cserében” felfogás szerint alku tárgyává tennék Ukrajna területi integritását, de nem mondanának le Ukrajna maradék részéről, nem ismernék el az ország semlegességét, hanem ragaszkodnának nyugati érdekszférához tartozásához.

     A nyugati logika, továbbá Zelenszkij kapcsolatkeresése Trumppal politikai zavarodottságra utal. Kijev és szövetségesei lemaradtak egy brossurával, és vélhetően túlbecsülik taktikai képességüket Oroszországgal szemben – írta jelentésében a Magyar Békekör tudósítója összevetve a nyugati tervet az orosz célokkal és biztonsági követelésekkel.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/Wordpress/VK

A fénykép a NATO vilniusi csúcsértekezletéről készült 2023. július 11-én.

Official Family Portrait

Eurázsiai biztonsági csúcsértekezlet – Minszki kezdeményezés

Moszkva, 2023. november 22. szerda (MB)

     Eurázsiai biztonsági csúcsértekezletet készítenek elő, hogy erősítsék a térség országainak együttműködését – jelentette be Alekszander Grusko orosz külügyminiszter-helyettes szerdán.

     Az értekezlet célja egy biztonságosabb világrend felépítése a szuverén méltányosság, az igazságosság, a jogos érdekek, a „mi és ők” felosztás elvein alapuló leigázási politika felülvizsgálata, mellyel a Nyugat nem akar felhagyni – mondta a Komszomolszkaja Gazetában megjelent nyilatkozatában Grusko.     „A világ nagyszabású politikai, gazdasági és társadalmi változások előtt áll. Az eurázsiai országoknak szembe kell nézniük a kihívásokkal. Többféle úton-módon igyekszünk előmozdítani együttműködésüket” – tette hozzá az orosz diplomata.   

Ennek folyamatába illeszkedik az eurázsiai biztonsági csúcsértekezlet terve, mely Minszkben fogalmazódott meg egy október 26-27. között megtartott magas szintű nemzetközi konferencián, melyen Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett. A nyugat-európai államok közül Ausztria, Nagy-Britania, Franciaország, Norvégia, Svájc, rajtuk kívül pedig a Egyesült Államok és Törökország is képviseltette magát.+++ 

Kiadta: Magyar BékekörWordpress/VK/Facebook 

Független palesztin állam létrehozását sürgeti a BRICS – Kína nemzetközi békekonferenciát kezdeményez

Pretoria, 2023. november 22. szerda (MB)

     A Brazíliát, Dél-Afrikát, Indiát, Kínát és Oroszországot tömörítő BRICS közösség közvetlen tárgyalást sürget a palesztin konfliktus megoldásáért, független palesztin állam megteremtéséért – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szerdán.

    A világpolitikai szerepre vállalkozó közösség államfőinek keddi pretóriai rendkívüli videó-konferenciáján megvizsgálták az izraeli és a palesztin civilek ellen elkövetett háborús bűntetteket, és az izraeliek területfoglalását. Elutasították a palesztinok Izrael által történő erőszakos deportálását. Arra a következtetésre jutottak, hogy a konfliktust csak békés eszközökkel lehet rendezni, mégpedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Közgyűlésének határozatai, és az arab békekezdeményezés alapján. Ez azt jelenti, hogy közvetlen tárgyalást kell folytatni a szuverén Palesztina megteremtéséről és a két állam, Izrael és Palesztina egymás mellett éléséről.  

     A békés megállapodás előmozdítása érdekében a kínai elnök nemzetközi békekonferencia összehívását kezdeményezte.

     „Sokszor hangsúlyoztam már, hogy az izraeli-palesztin konfliktus ördögi köréből kivezető út a kétállami megoldás, Palesztina törvényes nemzeti jogainak helyreállítása, és független Palesztina Állam létrehozása” – mondta Hszi Csin-ping.

     A Békekör tudósítója megjegyezte: a BRICS első ízben hallatta hangját világpolitikai jelentőségű konfliktus politikai rendezéséről úgy, hogy megoldására konkrét lépéseket vázolt föl.

     A BRICS közel-keleti rendezésnek szentelt rendkívüli videó-tanácskozásán részt vett Egyiptom, Irán, és az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Szaúd-Arábia koronahercege, Etiópia miniszterelnöke és Argentína külügyminisztere is. A hat állam január 1-én válik a közösség tagjává.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

Putyin: Oroszország nem téveszti össze a nyugati elitet a nyugati népekkel

Szentpétervár, 2023. november 17. szombat (MB)

    Oroszország kész együttműködni mindazokkal, akik magukénak vallják a béke és az egymás iránti tisztelet értékét, és készek részt venni a sokpólusú modern világrend kialakításában – idézte az orosz elnök szavait a Magyar Békekör tudósítója szombaton.

     A szentpétervári kulturális fórumon pénteken elhangzott beszédében Putyin tudatta, hogy Európa felé sem csukják be az ablakot, hiszen nem tévesztik össze az oroszellenesség fűtötte elitet a nyugati társadalmakkal. Nem az európai népek száműzték a repertoárból Csajkovszkijt, Glinkát és Sosztakovicsot, hanem azok, akik politikai előítéleteiknek rendelik alá a kulturális értékeket – adta értésre az orosz elnök.

     “Nem akarjuk megszakítani, és nem is szakítjuk meg a kapcsolatot senkivel. Nem zárunk be sem ajtót, sem ablakot. Mi nem az európai társadalommal állunk konfliktusban, hanem az európai elittel élünk át nehéz időket. Ha valaki úgy dönt, hogy elkeríti magát, kerítse, csak magának árt vele” – mondta.

    Bejelentette, hogy az orosz bruttó nemzeti termék (GDP), az eddigi 2,5-2,8 százalékos óvatos becsléssel szemben több mint 3 százalékkal növekszik az idén. Ennek megfelelően a kultúrára is több jut majd.

     A világgazdaságban végbemenő radikális változásokról szólva közölte, hogy Oroszország megelőzte Németországot a vásárlóerő paritás (GDP ppp) tekintetében, az Egyesült Királyság pedig a világgazdaság 4-5. helyéről a 9-10-re csúszott vissza.

     Példaként hozta fel a BRICS-et arra, hogyan ereszt gyökeret egy olyan nemzetközi együttműködési forma, amelyben senki sem kényszeríti rá álláspontját másokra, s nem mások ellen szövetkezik, hanem saját nemzeti fejlődéséért.

     Mint ismeretes, a BRICS augusztusi johannesburgi csúcsértekezletén döntés született a Brazíliát, Dél-Afrikát, Indiát, Kínát és Oroszországot tömörítő közösség 2024. január 1-i kibővítéséről Argentínával, Egyiptommal, Etiópiával, Iránnal, Szaúd-Arábiával és az Arab Emirátusok Szövetségével.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2023/08/24/a-brics-kibovitese-egy-igazsagosabb-vilagrend-megteremteset-szolgalja-magyar-bekekor/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

Zelenszkij: katonai támogatás nélkül visszavonulásra kényszerülünk

Kijev, 2023. november 17. péntek (MB)

      Zelenszkij ukrán elnök pénteken tudatta, az ukrán haderő visszavonulásra kényszerül, ha a nyugati szövetségesek beszüntetik Kijev támogatását – jelentette a Reuters és a Bloomberg.

       Zelenszkij kifogásolta, hogy a Nyugat figyelme megoszlik Ukrajna és a Közel-Kelet között, s Ukrajna nem kapja meg a megígért lőszermennyiséget. Különösen a 155 mm-es tüzérségi lövedékek szállítását hiányolta.

       David Cameronnal, Nagy-Britannia újonnan kinevezett külügyminiszterével csütörtökön folytatott kijevi megbeszélésén az ukrán elnök arra figyelmeztette a brit diplomácia vezetőjét, hogy a világban, esetleg még Európában is bekövetkezhető újabb válságok nem tántoríthatják el a Nyugatot Ukrajna támogatásától, hiszen közös ügyről van szó, és a nyugati támogatás nélkülözhetetlen Kijevnek

      Cameron így válaszolt: „Azzal, hogy itt vagyok, azt akarom mondani, hogy továbbra is megadjuk önöknek azt az erkölcsi, diplomáciai, gazdasági támogatást, de mindenekelőtt azt a katonai támogatást, amelyre szükségük van, nem csak idén és jövőre, hanem ameddig csak kell”.

      A brit külügyminiszter azt is tudatta, London nem tett le céljáról, hogy integrálják a NATO-ba Ukrajnát.

       Mihail Bujakevics, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet bécsi orosz állandó képviseletének helyettes vezetője pénteken arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati szövetségesek hatalmi váltást készítenek elő Ukrajna élén. Megpróbálnak olyan vezetést állítani a jelenlegi helyébe, amely de facto tudomásul venné a kialakult új határokat, de biztosítaná Ukrajna Nyugathoz tartozását.

       Zelenszkij az újabb orosz propaganda hadjárat részének minősítette a feltételezést, és azt mondta róla, hogy az oroszok őt akarják eltávolítani a hatalomból. „Majdan 3” névre keresztelte az oroszoknak tulajdonított tervet, és azt mondta róla, hogy a lélektani hadviselés célja az ukrán társadalom megosztása.

       Megfigyelők szerint az ukrán és a nemzetközi sajtóban hírek jelentek meg a kijevi hatalmi körök belső vitáiról. köztük Zelenszkij és Valerij Zaluzsnyij tábornok, az ukrán fegyveres erők parancsnoka közti stratégiai nézetkülönbségekről.

       A BBC kimutatása szerint 2022. február és 2023. augusztus vége között húszezer ukrán hadköteles dezertált külföldre a frontra küldése elől. A legtöbben Lengyelországba, Magyarországra, Moldáviába, Szlovákiába és Romániába menekültek. Több tízezer ukrán férfinak nem sikerült átlépnie a határt.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2023/11/14/amerikai-beismeres-nem-birjuk-a-vegtelensegig-tamogatni-ukrajnat/

Kiadta: Magyar Békekör

VK/Wordpress/Facebook

Avangard rakétát töltöttek egy orenburgi kilövősilóba

Moszkva, 2023. november 16. csütörtök (MB)

        Atomtöltet célba juttatására képes Avangard hiperszonikus rakétát töltöttek egy orenburgi kilövősilóba – tudatta az orosz védelmi minisztérium csütörtökön.

       A képfelvételen egy ballisztikus rakéta látható, miközben függőlegesen leeresztik a silóba a Kazahsztán melletti bázison.

       Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018-ban jelentette be az Avangard hiperszonikus siklójármű létezését, mondván, ez válasz az Egyesült Államok új generációs fegyvereinek és rakétavédelmi rendszerének fejlesztésére, és át tud hatolni az amerikai védelmen – kommentálta a Reuters.

        Ahogy közeledik a célpontjához, az Avangard siklójármű leválik a rakétáról, és a hangsebesség akár 27-szeresének megfelelő hiperszonikus sebességgel, önállóan manőverezik a rakéta röppályáján kívül,. Ez azt jelenti, hogy sebessége elérheti az óránkénti 34 ezer kilométert is.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2023/11/06/oroszorszag-strategiai-legyozesenek-nyugati-szandekarol/