Az orosz külügyminiszter válaszai tudósítók kérdésére

Moszkva, 2023. június 30. péntek (MB)

     Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken sajtótájékoztatón válaszolt a Moszkvában akkreditált tudósítók kérdéseire, és azt mondta nekik, hogy Oroszország megerősödve kerül ki a Wagner csoport katonai lázadásából.

     Az ukrajnai béke kilátásairól szólva értésre adta, hogy elfogadhatatlannak tartja Zelenszkij elnök tízpontos tervét. Antony Blinken amerikai külügyminiszternek a konfliktus lezárására tett nyilatkozatát „skizofrénnek” minősítette, tekintve, hogy a béketárgyalás feltételéül Oroszország legyőzését szabta. A békeszerződést ahhoz a feltételhez kötik, hogy Oroszország vonuljon vissza 1991-es határaira, az orosz vezetést bíróság elé állítsák, és Oroszország fizessen jóvátételt. „Az efféle megosztott személyiségzavar nem segít a helyzet megoldásán” – mondta.

     A Nyugat nem tartós békére törekszik, hanem a konfliktus befagyasztására, hogy időt nyerjen Ukrajna megerősítésére, új katonai infrastruktúrát teremtsen, és felfegyverezze hosszú hatótávolságú fegyverekkel – mutatott rá a valódi célra.

    Kétségbe vonta sok nyugati vezető szellemi egészségét, mert noha választóik szenvednek, mégis arra kényszerítik őket, hogy bírják ki, míg Ukrajna le nem győzi Oroszországot.

     Különbséget tett országok és kormányaik között. „Nincsenek barátságtalan nemzetek, csak barátságtalan kormányok vannak” – jelentette ki.

     Az orosz diplomácia vezetője szükségtelennek tartja, hogy ugyanolyan intenzitású diplomáciai kapcsolatot ápoljanak a Nyugattal, mint amilyent az előtt tartottak fenn, mielőtt a Nyugat rátámadt volna volna Oroszországra az ukrán náci rezsim felhasználásával. Oroszország azért volt kénytelen különleges katonai műveletet indítani Ukrajnában, hogy megvédje donbászi honfitársait a kiirtástól, hiszen Kijev nem volt hajlandó végrehajtani a minszki megállapodásokat – jelezte.

     A Nyugat megpróbálja megakadályozni a nyugati alárendelődéstől szabadulni akaró országokat abban, hogy olyan nemzetközi együttműködési szervezetekbe tömörüljenek, mint amilyen a BRICS, az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU), a Független Államok Közössége (CIS), a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO), a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), a Dél-Kelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), és az Egy Övezet Egy Út (Új Selyemút) kezdeményezés.

      Bejelentette, hogy Irán július 4-én a Sanghaji Együttműködési Szervezet teljes jogú tagjává válik.

     Moszkva arra törekszik, hogy kibővítsék az ENSZ Biztonsági Tanácsát, és állandó tagjaivá váljanak afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok is.

     Szentpéterváron július 26-29. között orosz-afrikai gazdasági fórumot rendeznek legfelső szintű részvétellel.

     Szergej Lavrov élesen bírálta Antonio Guterres ENSZ főtitkárt. Azt mondta róla, hogy instrukciókat fogad el egyes kormányoktól, pedig az ENSZ Alapokmánya tiltja. „Számos olyan esetről tudunk, amikor megsértették az Alapokmány 100. cikkét, miszerint a főtitkárnak nem szabad instrukciót adni, mert pártatlan magatartást kell tanúsítania. Washington megkerüli a bevett eljárásokat, és olyan titkos mechanizmusok létrehozására törekszik, amelyek nagyrészt alá vannak rendelve a nyugati érdekeknek, és nem rendelkeznek konszenzusos megállapodáson nyugvó megbízatással” – tudatta.

     Oroszország támogatásáról biztosította a Biztonsági Tanács 1244. sz. határozatát, mely szerint Koszovó és Metohija Szerbia része. Szolidaritását fejezte ki Szerbiával amiatt, hogy a Nyugat megsérti ezt az 1999. június 10-én hozott határozatot, s megakadályozza, hogy az autonóm régió Szerbiához tartozzon.

     Felhívta a figyelmet a NATO terjeszkedésére Északi-sarok felé. Finnország integrálására, és Svédország tervezett felvételére. Kitért a legutóbbi svédországi Korán-égetésre. „Ezek a folyamatok nem keltenek optimizmust. Figyelembe vesszük őket katonai és műszaki tevékenységeink során” – mondta.

     Az Ukrajnában és más országokban Pentagon felügyelettel üzemeltetett amerikai biológiai laboratóriumokra vonatkozó kérdésre válaszul azt mondta, hogy Moszkva nyitottnak tartja a kérdést. Mivel Washington azt állítja, hogy csak polgári kutatásokat folytattak, arra kérte az amerikai hatóságokat, hogy odahaza folytassák kutatásaikat.

     A szent ereklyék Ukrajnából való elszállítása miatt Oroszország felkérte az UNESCO-t, hogy vizsgálja meg helyzetet, de a szervezet eddig nem foglalkozott a kérdéssel, jóllehet felhatalmazása van rá – közölte Oroszország külügyminisztere.+++

Kiadta: Magyar Békekör

VK/Wordpress/Facebook

Az amerikai kongresszus 535 tagja közül legkevesebb százan rabszolgatartók közvetlen leszármazottai – Reuters

Washington, 2023. június 28. (MB)

      Joe Biden elnök, Donald Trump kivételével pedig minden élő volt amerikai elnök, így Jimmy Carter, George W. Bush, Bill Clinton és Barack Obama rabszolgatartók közvetlen leszármazottja – tűnik ki a Reuters szerdai tudósításából.

      Rabszolgatartók közvetlen leszármazottja a hivatalban lévő amerikai képviselőház és szenátus legkevesebb száz tagja is az 535 közül.

      A Demokrata Párt képviselőinek 8, a Republikánus Párténak pedig 28 százaléka rendelkezik rabszolgatartó közvetlen felmenőkkel. Csoportjukhoz tartozik Mitch McConnell, Lindsey Graham, Tom Cotton és James Lankford republikánus, valamint Elizabeth Warren, Tammy Duckworth, Jeanne Shaheen és Maggie Hassan demokrata szenátor.

     2022-ben az Egyesült Államok ötven állama közül tizenegynek a kormányzója rabszolgatartók leszármazottja volt, csakúgy, mint az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának két bírója. A Kongresszus rabszolgatartó ősei a polgárháború előtt a leggazdagabbak közé tartoztak Amerikában; háromnegyedük a leggazdagabb 10 százalék között szerepelt.

     Az amerikai politikai elit kutatása során a Reuters több mint 700 olyan ember nevére találta, akit a mostani vezetők ősei rabszolgává tettek.

     A Reuters/Ipsos közvélemény-kutatás válaszadóinak mintegy 23 százaléka azt mondta, hogy ha tudja, hogy a kongresszusi jelöltek felmenői rabszolgává tették az embereket, aligha szavaztak volna rájuk. Azok a fehér válaszadók, akik tudatában vannak annak, hogy felmenőik között rabszolgatartók voltak, más fehéreknél jobban hajlanak arra, hogy jóvátételt nyújtsanak a rabszolgaságért.

     A képviselőházban és a szenátusban benyújtott törvényjavaslatok szerint bizottságot hoznának létre az Egyesült Államokban és 13 gyarmatán 1619 és 1865 között elkövetett alapvető igazságtalanságokkal, kegyetlenségekkel, brutalitással és embertelenséggel, valamint a fekete amerikaiakkal szembeni faji és gazdasági megkülönböztetés feltárására. A törvényjavaslatok szerint a tervezett bizottság nemzeti bocsánatkérést és jóvátételt mérlegelne.

     Az ügy egyes hangadói mellette, mások ellene törnek lándzsát, abban viszont megegyeznek, hogy egy vagy több ősük rabszolgatartó volt.

     A kérdés megosztja az embereket. A felmérés szerint a demokrataként nyilatkozó válaszadók 58 százaléka támogatja a jóvátételt, a republikánusoknak viszont mindössze 18 százaléka. Még nagyobb a szakadék fekete és fehér Amerika között. A közvélemény-kutatás szerint a fekete amerikaiak 74 százaléka részesíti előnyben a jóvátételt, míg a fehér amerikaiaknak mindössze 26 százaléka.

     „Tiszteletre méltó közgazdászok” becslése szerint a faji vagyoni különbségek felszámolását célzó jóvátétel legalább 14 milliárd dollárjába kerülne az államoknak.

     A támogatók azt mondják, hogy az ilyen anyagi kompenzálás célja túlnő a rabszolgaságon. Kiterjed az emancipáció utáni rendszerszintű rasszizmusra és a diszkrimináció egyéb formáira is.

     Ellenzői szerint viszont a jóvátétel tovább mélyítené az ország megosztottságát. Kérdezik, hogy ki kapná a pénzt: vajon az összes fekete amerikai, vagy csak azoknak az embereknek a leszármazottai, akik ki tudják mutatni, hogy őseik rabszolgák voltak. Azt is mondják, hogy helytelen, hogy az adófizetők finanszírozzák a jóvátételt, hiszen ma senki sem felelős a rabszolgaságért.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

The military mutiny revived the West’s dream of defeating Russia

The Western powers are using the situation created as a result of the Wagner group’s military rebellion to exacerbate Russia’s internal and international problems.

Since Sunday, a number of ministerial meetings indicate that they are trying to undermine the position of the Moscow leadership by means inside and outside Russia, preventing President Putin from achieving his goal of neutralizing Ukraine and eliminating the American unipolar world order.

In addition to the military support provided to Ukraine and the increase in sanctions against Russia, internal subversion in Russia is playing a greater role in the Western toolbox.

Using organizational and propaganda tools, they are trying to turn the Russians’ love of peace against Putin’s leadership, and at the same time to strengthen the pacifist sentiments among the Russian soldiers, portraying the Wagner army’s mutiny as something that happened because they were tired of fighting.

In parallel with the negotiations between the American-Canadian and the American-British special services in this direction, the foreign ministers of the European Union are putting their heads together in Luxembourg to see what they can do to make the West’s dream come true, to strategically defeat Russia, taking advantage of – as they claim – the weakened power of Putin due to the rebellion.

The West may try to increase distrust of Putin’s leadership among Russians by confronting the Russian man with the Kremlin’s triple goal of de-Nazification, demilitarization and neutralization of Ukraine, indicating that none of them has been achieved. Consequently, they must find those responsible for the ineffectiveness, since the price of the prolonged warfare must be paid by the people, including the lives of their soldiers.

The US and its main allies see Putin’s compromise with Prigozhin and his 25,000 fighters as a sign of weakness. After all, the Russian president originally envisioned a showdown and prosecution before the law against the “traitors”, and then came to terms with them to avoid more serious bloodshed, as well as the development of a civil war situation, which he himself mentioned in his address to the nation on June 24.

After the military rebellion was disarmed by political means, the Kremlin announced that the rebellion does not change the goals of the special military operation in Ukraine in any way, but there can hardly be any doubt that in the future the Russian leadership will have to fight its battle on a wider and more complex front than before for the realization of his goals. With particular regard to the anti-Putin and pacifist attitude of a part of Russian society.

Against those who demand a heavy-handed approach to Ukraine and its Western supporters, the knowledge that the vast majority of Russians follow him can give Putin confidence. At least the majority of society has followed him so far.

Endre Simó, president of the Hungarian Community for Peace

June 26, 2023

A katonai lázadás felélesztette a Nyugat álmát Oroszország legyőzéséről

     A nyugati hatalmak Oroszország belső és nemzetközi gondjainak kiélezésére használják ki a Wagner csoport katonai lázadása következtében kialakult helyzetet.

    Vasárnap óta miniszteri tanácskozások sokasága jelzi, hogy Oroszországon belüli és kívüli eszközökkel igyekeznek aláásni a moszkvai vezetés helyzetét, megakadályozva, hogy Putyin elnök elérje Ukrajna semlegesítésével és az amerikai egypólusú világrend felszámolásával kapcsolatos célját.

     Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás, és az Oroszország elleni szankciók fokozása mellett a nyugati eszköztárban nagyobb szerepet kap az oroszországi belső felforgatás. Szervezeti és propaganda eszközökkel igyekeznek az oroszok békeszeretetét a putyini vezetés ellen fordítani, egyszersmind felerősíteni az orosz katonák körében a pacifista érzelmeket, úgy tüntetve fel a Wagner sereg lázadását, mint amely azért történt, mert elegük lett a hadakozásból.

     Az amerikai-kanadai, az amerikai-brit speciális szolgálatok ez irányú egyeztetésével párhuzamosan Luxembourgban az Európai Unió külügyminiszterei dugják össze a fejüket, hogy lássák, mit tehetnének a Nyugat álmának valóra váltásáért, Oroszország stratégiai legyőzéséért, kihasználva – mint állítják – Putyin lázadás következtében megingott hatalmi helyzetét.

     A Nyugat úgy próbálhatja fokozni a putyini vezetéssel szembeni bizalmatlanságot az oroszok körében, hogy szembesíti az orosz embert a Kreml Ukrajnával kapcsolatban kitűzött hármas céljával, nácitlanítással, demilitarizálással és semlegesítéssel, jelezvén, hogy egyiket sem sikerült elérni. Következésképpen felelősöket kell keresnie az eredménytelenségért, hiszen az elhúzódó hadviselés árát a népnek kell megfizetnie, benne katonáinak életével.

    Az USA és fő szövetségesei a gyengeség jeleként értékelik Putyin kompromisszumát  Prigozsinnal és 25 ezer harcosával. Hiszen az orosz elnök eredetileg leszámolást és törvény előtti felelősségre vonást helyezett kilátásba a „hazaárulókkal” szemben, majd kiegyezett velük, hogy elkerülje a komolyabb vérontást, egyszersmind a polgárháborús helyzet kialakulását, melyről maga tett említést a nemzethez intézett június 24-i beszédében.

    A katonai lázadás politikai eszközökkel történt leszerelése után a Kreml tudatta ugyan, hogy a lázadás semmilyen tekintetben sem változtat az ukrajnai különleges katonai művelet céljain, de aligha férhet kétség ahhoz, hogy az orosz vezetésnek a jövőben az eddigieknél szélesebb fronton, és összetettebben kell megvívnia harcát kitűzött céljainak valóra váltásáért. Különös tekintettel az orosz társadalom egy részének Putyin-ellenes, illetve pacifista beállítottságára.

    Az Ukrajnával és nyugati támogatóival szembeni keménykezűséget hiányolókkal szemben magabiztosságot kölcsönözhet Putyinnak annak tudata, hogy az oroszok túlnyomó többsége követi. Legalább is eddig követte.

                                      Simó Endre, a Magyar Békekör elnöke

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

A CIA tudott Prigozsin Moszkvára menetelésének tervéről – New York Times

New York, 2023. június 5. vasárnap (MB)

      A CIA két héttel végrehajtása előtt értesült Jevgenyij Prigozsin Wagner seregének Moszkvára menetelési tervéről, és tájékoztatta róla a Fehér Házat és a Kongresszust – tudatta a New York Times.

      Az ügynökség a terv meghiúsulása után sem oldotta fel az ügyről szóló titkosítást, nehogy gyanúba keveredjen, és azt állítsák róla, hogy a puccskísérletet ő szervezte – fűzte hozzá a NYT.

      Az amerikai lap azzal is magyarázza az értesülés eltitkolását mások elől, hogy nem akartak támogatást nyújtani Putyinnak Prigozsinnal szemben.

      A Wagner csoport vezetőjének tervét egyszerre tartották alaposnak és nyugtalanítónak. Nyugtalanítónak azért, mert nem voltak biztosak benne, hogy az orosz atomarzenál jó kezekbe kerülne.

       Az orosz hatóságok Prigozsin után a Wagner csoport katonáival is vádalkut kötöttek. A zsoldosok visszavonulót fújtak, cserében pedig ejtették a zendülés vádját ellenük.

      Nem világos, hová vonultak vissza a nehéz fegyverzettel is rendelkező lázadók.  A 25 ezer fős magánhadsereget vélhetően feloszlatják, harcosainak egy részét pedig bevonják az orosz fegyveres erők kötelékébe.+++

Kiadta: Magyar Békekör

WordPress/VK/Facebook

GYORSHÍR! – Véget ért a katonai lázadás Oroszországban

Moszkva, 2023. június 25. vasárnap (MB)

     Politikai egyezséggel véget ért a katonai lázadás Oroszországban. Lukasenko fehérorosz elnök közvetítésével Putyin orosz elnök ejtette az árulás vádját Jevgenyij Prigozsinnal szemben, és megengedte, hogy sértetlenül Fehéroroszországba távozzon. A 25 ezer fős Wagner zsoldos sereg egységeit kivonták Rosztovból. A dél-orosz nagyváros élete visszatért normális kerékvágásába. Az országutakon feloldották a forgalmi korlátozást. Putyin szóvivője közölte: a fegyveres zendülés semmilyen tekintetben nem befolyásolja az ukrajnai orosz különleges katonai műveletet.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2023/06/24/fegyveres-osszecsapas-az-orosz-hadero-es-a-wagner-csoport-kozott/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

Fegyveres összecsapás az orosz haderő és a Wagner csoport között

Kijev, 2023. június 24. szombat (MB)

     Az orosz hadsereg helikopterei szombaton tüzet nyitottak a moszkvai vezetés ellen fellázadt Wagner sereg konvojára Voronyezs mellett, az M4 autósztrádán. Egyidejűleg Ramzan Kadirov csecsen vezér pedig a lázadók ellen vezényelte harcosait, hogy Putyin elnök parancsára leverjék a lázadást – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szombat délután.

     A nemzethez intézett drámai hangvételű beszédében Putyin „hátba döfésnek” nevezte a Jevgenyij Prigozsin vezette katonai lázadást. Ez az ember elárult minket, miközben mi harcolunk népünk életéért és biztonságáért, szuverenitásunkért és függetlenségünkért, a jogért ahhoz, hogy Oroszország legyünk és maradjunk, egy 1000 éves múlttal rendelkező állam – mondta.

     Az orosz elnök azzal vádolta a Wagner csoport vezetőjét, hogy nagyravágyásból és személyes érdekből polgárháborút szeretne előidézni, megakadályozva, hogy Oroszország győztesen kerüljön ki a háborúból. Hasonlóképpen, mint az I. világháborúban történt, amikor egymásnak uszították az oroszt az orosszal, a testvért a testvérrel, lehetővé téve, hogy idegen erők húzzanak hasznot belőle, s darabjaira szaggassák az országot.

     „Nem fogunk megengedni egy újabb polgárháborút! Nehéz a helyzet Rosztovban, de határozott lépéssel stabilizálni fogjuk” – jelentette ki Putyin.

      Az orosz biztonsági szolgálat (FSB) felszólította a Wagner csoport harcosait, hogy fogják el és vegyék őrizetbe Prigozsint. Egyidejűleg büntetőeljárást indítottak ellene katonai lázadás szításáért és előidézéséért.

      Prigozsin közölte, hogy nem fogja meggyónni bűneit, hiszen amit tesz, az orosz nép érdekében teszi.

       A Wagner magánsereg parancsnokának kijelentéseiből megfigyelők arra következtetnek, hogy nem csak Geraszimov vezérkari főnök és Sojgu védelmi miniszter leváltása a célja, hanem Putyin elnök elmozdítása is. Vélemények szerint Prigozsin hatalomra törekszik, meglovagolva az oroszok egy részének háború- és Putyin ellenes hangulatát, valamint a Nyugat szembenállását az orosz vezetéssel.

       Mindazonáltal Prigozsin egyetlen szóval sem tett említést arról, hogy véget akarna vetni a háborúnak – jelentette tudósítónk.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2023/06/24/gyorshir-katonai-lazadas-oroszorszagban/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

GYORSHÍR! – Katonai lázadás Oroszországban

Rosztov, 2023. június 24. szombat (MB)

     Az orosz hadvezetés ukrajnai kudarcai miatt lázadás tört ki Oroszországban. A Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner magánhadsereg szombatra virradóra ellenőrzése alá vonta Rosztovot, és körülzárta az orosz déli katonai körzet főhadiszállását. Kilátásba helyezték, hogy Moszkvára menetelnek, ha Geraszimov vezérkari főnök és Sojgu védelmi miniszter nem jelenik meg Rosztovban. Moszkvában és a térségében terrorizmus elleni riadót fújtak. Putyin elnök rövidesen beszédet intéz a nemzethez.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/ WordPress

NATO: egyre nyíltabb katonai beavatkozás Oroszország ellen

Moszkva, Washington, 2023. június 23. péntek (MB)

      A Krímet Herszonnal összekötő csonhari híd brit Storm Shadow rakétákkal történt szétlövése a NATO egyre nyíltabb katonai beavatkozására utal Oroszország ellen, hiszen a híd az orosz erők egyik fő utánpótlási vonalának számított – értékelte pénteken a Magyar Békekör tudósítója.

     A Pentagon szóvivője a támadás után, csütörtökön jóváhagyólag közölte: az ukránok olyan célpontot választanak, amilyent akarnak. (A NATO-hatalmak a Moszkva elleni drón támadások ellen sem emeltek kifogást.) A négy Stormmal eltalált csonhari híd helyreállítása hetekbe kerülhet.

     Az oroszoknak ugyan rendelkezésükre áll az armjanszki és perekopi híd, de csak nagy kerülőúton tudják biztosítani csapataik utánpótlását.  

     Mivel az utóbbi időben mind gyakrabban felmerült NATO-csapatok Ukrajnába küldésének terve, Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes óva intette az Egyesült Államokat újabb hibák elkövetésétől, mert veszélyes következményekkel járhat.

     Moszkva semmi jelét sem látja, hogy a NATO és vezető hatalma akár csak fontolóra is venné 2021. decemberben előterjesztett biztonsági követeléseit, ezért Putyin elnök – vélhetően a nyomásgyakorlás szándékával – újból szóba hozta az orosz hadászati fölényt biztosító hiperszonikus fegyvereket. Tudatta, hogy a stratégiai egységek felénél hadrendbe állították az Avangard tölteket hiperszonikus sebességgel célba juttató legújabb típusú Jars rakétarendszereket. Hamarosan új Szarmat rakétakilövők lépnek szolgálatba. Legújabb típusú Cirkon hiperszonikus rakétáival januárban harci küldetésre indult a Gorskov admirális fregatt.

     A júliusban esedékes vilniusi NATO-csúcsértekezleten döntés születhet a háború kiszélesítéséről: Ukrajna egyenjogú partnerré avatásáról a nélkül is, hogy felvennék a NATO-ba, F-16 vadászgépek átadásáról Kijevnek, esetleg még békefenntartónak feltüntetett NATO-katonák küldéséről is Ukrajnába.

    Mivel Moszkva következetesen kitart Ukrajnára vonatkozó hármas célja, a nácitlanítás, a demilitarizálás és a semlegesítés mellett, aligha lehet kétséges, hogy az orosz haderő nem kímélné sem az F-16-sokat, sem az Ukrajnában megjelenő „békefenntartó” erőket. Annál is kevésbé, minthogy az utóbbiak nem az ENSZ felhatalmazása alapján vonulnának Ukrajnába.

    Orosz részről nem adják fel a reményt, hogy a Nyugat előbb-utóbb jobb belátásra tér, és eleget tesz Moszkva biztonsági igényeinek, beleértve Ukrajna semlegesítését is. De úgy látják, addig még sok élet fog elpusztulni egy olyan háborúban, amelyet el lehetett volna kerülni, ha az USA tartotta volna magát máltai ígéretéhez (1989), miszerint a NATO jottányit sem terjeszkedik Keletre, a nyugati hatalmak pedig tiszteletben tartották volna az 1990. november 21-én aláírt Párizsi Charta Egy Új Európáért, és az 1999. novemberi isztambuli EBESZ csúcsértekezlet határozatait. Az egyik a biztonság oszthatatlanságát rögzíti, a másik pedig annak elvét, hogy senki sem érvényesítheti saját biztonságát mások kárára, mint tette a NATO keleti terjeszkedésével.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

A fényképen a szétlőtt csonhari híd.

Egy millióan nélkülözik a tiszta vizet a kahovkai gát elpusztítása miatt

Tokio, 2023. június 21.

     Egy millióan kényszerülnek tiszta víz adagolására a kahovkai gát elpusztítása miatt – tudatta Alekszander Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes szerdán Tokióban.

     Az NHK TV-nek adott nyilatkozatában Kubrakov elmondta, hogy jelenleg új vízvezetékek felépítésén dolgoznak, hogy pótolni tudják a vizet más forrásokból.

      A duzzasztómű szétlövése következtében bekövetkezett árvízben 38-an haltak meg, 115-en pedig megsebesültek. Harmincöt település és óriási mezőgazdasági terület került víz alá. A Dnyeper vízszintjének csökkenése miatt a Krím-félsziget vízellátását biztosító Északi Krím-csatorna vize veszélyesen elapadt.

      Orosz orvosok védőoltásban részesítik a lakosságot a fertőzések ellen.

       A kahovkai duzzasztót június 6-án érte rakétacsapás, melyet a Kreml az ukrán erők előre megfontolt szabotázsának minősített, és jelezte, hogy Kijevnek kell viselnie érte minden felelősséget.

       Zelenszkij az oroszok műveként tüntette fel a gát felrobbantását.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/Wordpress/VK