Bern, 2024. április 11. csütörtök (MB)
Svájcban június 15-16. között amerikai ihletésű csúcsértekezletet tartanak Ukrajna békéjéről. Joe Biden amerikai elnök is tervezi részvételét rajta – jelentette a Magyar Békekör tudósítója a berni kormány csütörtöki közlésére hivatkozva.
“A konferencia célja, hogy fórumot hozzon létre egy magas szintű párbeszédhez az Ukrajna számára átfogó, igazságos és tartós béke elérésének módjairól a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával összhangban, és hogy közös értelmezést alakítsanak ki egy ennek kedvező keretről és konkrét útitervről Oroszország békefolyamatban való részvételéhez” – áll a svájci közleményben.
A nemzetközi jogra és a tartós békére hivatkozó szavak különös ellentmondásba kerülnek a konferencia szervezőinek valós gyakorlatával: Oroszországot nem hívták meg a tanácskozásra, Ukrajnát viszont igen. Megfigyelők szerint ez arra utal, hogy a berni tanácskozásnak nem az a célja, hogy elismerje Moszkva 2021. december 15-én előterjesztett biztonsági igényeinek jogosságát, s az egyenlő és kölcsönös biztonság elve alapján keressen kompromisszumot, hanem az, hogy kisebb módosításokkal megpróbálja Oroszországra kényszeríteni az úgynevezett Zelenszkij formulát: az orosz csapatok kivonását, és Ukrajna 2022. február 24. előtti határainak helyreállítását.
Az amerikai ihletésű „békecsúcson” a nemzetközi jogra és az ENSZ Alapokmányára hivatkozva szeretnék megkerülni Oroszország nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával összhangban álló igényét biztonságának szavatolására.
Noha a „békecsúcsnak” otthont adó svájci kormány lényegében azonosult a nyugati állásponttal, s emiatt az oroszok elutasították közvetítői ajánlkozását, most némi hajlandóságot mutat arra, hogy figyelembe vegye azt a 18 pontos béketervet, amelyet Oroszország és Ukrajna 2022. márciusban Isztambulban parafált, de nyugati utasításra Zelenszkij felrúgta. A nyugati szövetségesek ugyanis úgy döntöttek, hogy Ukrajnában vereséget mérnek az orosz haderőre.
Minthogy ez nem sikerült, noha a reményt még mindig nem adták fel, egy magát megnevezni nem kívánó svájci tisztségviselő a Le Temps-nak azt mondta, hogy „a svájci külügyminisztérium felhasználhatja a Törökország égisze alatt 2022-ben kidolgozott béketervet a kompromisszum eléréséhez”.
A Le Temps által idézett forrás szerint “a harcok nem érnek véget, ha nem veszik figyelembe Oroszország álláspontját”, még akkor sem, ha Oroszország nem lesz jelen a konferencián. Ezért a svájci külügyminisztérium – az újság szerint – “különféle kompromisszumalapú lehetőségeket vizsgál”. A minisztérium például “nem zárja ki, hogy ihletet merítsen abból a béketervből, amelyet Törökország égisze alatt dolgoztak ki a háború legelején, 2022-ben”. Ez a javaslat “kikötötte, hogy Oroszország tartani fogja a frontvonalat Ukrajna keleti részén és a Krím-félszigeten”. Arra is felszólított, hogy Ukrajna “biztonsági garanciákkal váljon semlegessé”. A javaslat tartalmazta “Ukrajna részleges demilitarizálását”.
A svájci diplomácia „ébredése” kissé késeinek tűnik, figyelembe véve a hadszíntéren és a világpolitikában 2022 óta bekövetkezett változásokat: Oroszország pozíciójának megerősödését katonai és diplomáciai fronton egyaránt –vélik megfigyelők.
Moszkva többször figyelmeztetett arra, hogy az idő múlásával egyre kevesebb mozgástere marad Kijevnek, és jelezte, hogy a háború után „Ukrajna nem marad a régi”. (Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2024/03/06/ukrajna-terulete-nem-marad-a-regi-orosz-allaspont/
Oroszország nem mondott le, és – a jelek szerint – nem mond le sem Ukrajnával kapcsolatos hármas céljáról, a nácitlanításról, a demilitarizálásról és Ukrajna semlegessé változtatásáról, sem pedig egy olyan új eurázsiai biztonsági rendszer kialakításáról, amely a konfrontáció helyett az együttműködésen alapszik.+++
Kiadta: Magyar Békekör
Wordpress/VK/Facebook
Magyar Békekör 