A NATO tovább dédelgeti Oroszország legyőzésének álmát

Vilnius, 2023. július 11. kedd (MB)

      A NATO tovább dédelgeti Oroszország legyőzésének álmát, és célul tűzte ki, hogy amint legyőzte Oroszországot, bevonja Ukrajnát a katonai szövetségbe – foglalta össze a Magyar Békekör tudósítója a NATO államok vezetőinek vilniusi csúcsértekezletéről kedden kiadott nyilatkozat lényegét.

    Változatlanul figyelmen kívül hagyva Moszkva 2021. december 15-én előterjesztett biztonsági követeléseit, köztük a NATO keleti terjeszkedésének befejezését, és a NATO infrastruktúra visszavonását az 1997. évi határokra, a dokumentum leszögezi: „Ukrajna jövője a NATO-ban van”.

     Nincs hír arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Vilniusban ne osztozott volna Ukrajna NATO-tagságának tervében, jóllehet néhány hónappal ezelőtt megkérdőjelezte Stoltenberg NATO főtitkár kijevi kijelentését, miszerint a NATO minden tagja támogatja Ukrajna felvételét.

     Orbán kedden csak annyit mondott, hogy „Ukrajnába nem fegyvereket, hanem békét kellene vinni”.

     A nyilatkozatban értésre adják, hogy Ukrajna a háborút lezáró békével válhat taggá. A háború befejezését viszont ahhoz a feltételhez kötik, hogy Oroszország vonja ki haderejét Ukrajnából, és adja vissza neki a Donbászt és a Krímet.

     „Oroszország teljes felelősséget visel az Ukrajna elleni illegális, indokolatlan és provokálatlan agressziós háborújáért, amely súlyosan aláásta az euro-atlanti és a globális biztonságot, és amelyért teljes mértékben felelősségre kell vonni. Nem ismerjük el és soha nem is fogjuk elismerni Oroszország illegitim annektálásait, köztük a Krímét” – áll a dokumentumban.

    Keleti terjeszkedésének keretében az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete Ukrajnán kívül készen áll bevonni a tömbbe Grúziát, Bosznia-Hercegovinát, s Moldáviát is, ha az utóbbi feladja semlegességét. Finnország csatlakozása után arra számít, hogy Svédország is rövidesen a NATO tagjává válhat, tekintettel az ankarai vétó visszavonására.

     A vilniusi nyilatkozatban stratégiai érdekterületüknek minősítik a Fekete-tenger térségét, a Közel-Keletet és Afrikát.

    Miközben Oroszországtól megtagadják a biztonsági garanciákat, Ukrajnának további katonai biztosítékokat nyújtanak Oroszország ellen.

     „Az Orosz Föderáció jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést a szövetségesek biztonságára, valamint az euro-atlanti térség békéjére és stabilitására nézve” – tartalmazza a vilniusi nyilatkozat.

       A háborúpártiak és a békepártiak NATO-n belüli vitájából Vilniusban a háborúpártiak kerültek ki győztesen. A NATO továbbra is eszközként használja Ukrajnát oroszellenes stratégiai céljainak valóraváltásáért – vélik elemzők.

     A nyilatkozat csak részben tartalmazza, milyen eszközökkel és módszerekkel kívánják legyőzni az orosz haderőt Ukrajnában és azon kívül, de a nyugati hatalmak vezetőinek kijelentései arra engednek következtetni, hogy az eddigieknél is nagyobb katonai támogatásban akarják részesíteni Zelenszkij rendszerét. Macron francia elnök például a brit Storm Shadowhoz hasonló SCALP rakéták szállítását helyezte kilátásba, melyekkel oroszországi területekre is csapást lehet mérni. Pistorius német védelmi miniszter bejelentette, hogy Berlin további 700 millió euróért ad fegyvert az ukrán haderőnek, benne 25 régi típusú Leopard tankot, 40 db Marder páncélozott járművet, 20 ezer tüzérségi lövedéket, és két Patriot légelhárító rendszert. Németország eddig 17 milliárd eurónyi fegyvert és hadianyagot adott Ukrajnának. Nem zárják ki F-16-sok átadását sem, használatukra ukrán pilótákat képeznek ki.

     Titoktartás övezi, vajon megengedik-e Lengyelországnak és a balti köztársaságoknak, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába az oroszok ellen. Továbbá, hogy hírszerző szerveik minden eddiginél összehangoltabb együttműködésének keretében hogyan használnák ki Oroszország sebezhető pontjait. Nem tudni, mi lett a sorsa annak a varsói igénynek, hogy telepítsenek nukleáris fegyvereket Lengyelországba.

     A NATO igyekszik kerülni annak látszatát, hogy közvetlen konfliktusba keveredne Oroszországgal, de Oroszország legyőzéséhez az ukrán haderő nem elég – jegyzik meg elemzők.

     Ukrajnának azzal is igyekeznek biztonsági garanciát nyújtani, hogy 40 ezer fővel megerősítik a vele határos kelet-európai NATO-államokban állomásozó vegyes nemzetiségű NATO-haderőt.

     A tagállamok bruttó nemzeti termékének évi 2 százalékában előírt katonai kiadások arányát „minimumként” határozták meg, mert fejleszteni és korszerűsíteni akarják fegyveres erőiket orosz támadástól tartva.

     „Elkötelezzük magunkat, hogy védelmi költségvetésünk legalább 20 százalékát jelentősebb felszerelésekbe fektetjük, beleértve a kapcsolódó kutatást és fejlesztést. Elismerjük, hogy ezt a GDP éves védelmi kiadásainak legalább 2 százalékával együtt kell teljesíteni” – írják.

     Kínát kihívásnak tartják a NATO biztonságára és értékeire nézve. Noha Irán békés célra használja az atomenergiát, a vilniusi nyilatkozatban arra szólítják fel, hogy ne fejlesszen ki atomfegyvert. Erélyes szavakkal ítélik el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ballisztikus rakéta-programját.

    További elkötelezettségükről biztosítják a Szerbiától elszakított Koszovót.

     Egyedülálló és nélkülözhetetlen partnernek minősítik az Európai Uniót, és üdvözlik az Ukrajnával kapcsolatos EU-NATO személyzeti koordináció létrehozását.

     A NATO továbbra is a történelem legerősebb szövetsége marad – fejeződik be a 90 pontos vilniusi nyilatkozat.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2023/07/10/a-nato-eroforrasok-mozgositasat-tervezi-hogy-elkerulje-vereseget-oroszorszagtol-mondja-magyar-szakerto/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress